Következik: 

Chanukah: 8th Day · Tévét 2, 5779 · 2018. december 10, hétfő

A zsidó és nem-zsidó együttélés kerül a megújuló Rumbach zsinagóga fókuszába

A felújítási munkálatok kellős közepén jártunk a Rumbach utcai zsinagógában, ahol Kiss Henriett avatott be minket az itt létrejövő Együttélés Háza részleteibe. A Mazsihisz alelnökét nemrég nevezték ki a projekt koordinációs vezetőjének.

A Rumbach utcai zsinagóga homlokzatáról már lekerültek az állványok, és láthatóvá vált, miként újult meg kívülről az épület. A belső terekben azonban még mindig folynak a munkálatok, de egy rövid időre a Kibic Magazin bepillantást nyerhetett a zsinagóga központi részébe, ahová belépve már valamelyest derengeni kezd, hogy milyen formát fog ölteni a hányattatott sorsú zsinagóga.

Részletek hamarosan…

Geplaatst door Kibic Magazin op Maandag 12 november 2018

A karzat feletti falrészek, és a mennyezet renoválása már elkészült, a fenti tartóoszlopok szép aranyozott színekben díszelegnek, és ugyanilyenek lesznek azok a most még fehér oszlopok is, amelyek alulról tartják a galériát – magyarázza Kiss Henriett, a Mazsihisz alelnöke, akit éppen a napokban neveztek ki a Rumbach zsinagógában létrejövő Együttélés Háza koordinációs vezetőjének. Ebben a tisztségében az lesz a feladata, hogy addig kísérje útján a projekt alakulását, amíg az végleges formát nem kap.

Ami első pillantásra rögtön szembetűnik az a bejárattal szemben lévő, még felállványozott tóraszekrény, amelyet fekete-fehér fotók és a belsőépítész visszaemlékezése alapján sikerült rekonstruálni. A tóraszekrényt a tóraolvasó emelvénnyel, a bimával együtt azután távolították el, hogy az épület az Alba Regia Építőipari Vállalat tulajdonába került, és a cég rendezvényközpontot szeretett volna létrehozni a zsinagóga helyén. A padlóba süllyeszthető bima is már elkészült, de mindaddig a padló alatt marad, ameddig a megmaradt járólapok alapján készülő újak a helyükre nem kerülnek.

A Rumbach zsinagóga rekonstruált tóraszekrénye

A lesüllyeszthető tóraolvasóval maga a szakrális tér többfunkcióssá válik, lehet majd zsinagógának is használni, de ezzel együtt a zsinagóga szellemiségét nem sértő kulturális események befogadására is alkalmas lesz az épület. A valódi izgalmat azonban a ház külső szárnya adja – kezdi el felvázolni a projekt részleteit Kiss Henriett.

Az első emeleti szinten egy állandó kiállítás és az ahhoz kapcsolódó foglalkoztató tér lesz kialakítva. A karzaton pedig a zsinagóga tervezőjének, Otto Wagnernek az életét, illetve az épület történetét bemutató kiállítás lesz látható. A másodikon kávézó, ami századfordulós kávéházakhoz hasonlóan a szalonkultúrának is otthont ad majd. A harmadik emelet a kortárs művészeteké lesz egy hatalmas, bármire használható kiállító térrel.

A negyediken pedig a zsidó szervezetek kaphatnak helyet, arról azonban még nem született döntés, hogy milyen szervezetek, milyen formában használhatják majd az ott létrehozott helyiségeket. De Kiss Henriett szerint a teljes informatikai felszereltséggel kialakított két nagy termet bármilyen szervezet, bármilyen projekt megvalósítására használni tudja majd.

Az állandó kiállítás kialakítását Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatójának vezetésével egy szakértői csapat végzi. A kiállítás gerincét a Politzer-család története adja, amely az 1700-as évektől egészen napjainkig kíséri végig a család egyes tagjainak életét – mondja Kiss Henriett. Ez a család ugyanis végig jelen volt a Monarchia és azon belül is Magyarország történelmében. A Politzer-família egy olyan tipikusnak mondható zsidó család történetét tudhatja magáénak, amely vándorlása során mindig valamilyen döntéshelyzetbe került.

Ezek a döntéshelyzetek a kiállításon azt a lehetőséget fogják megadni a látogatóknak, hogy ők is eldönthetik, merre haladjanak tovább. A döntéseik nyomán pedig olyan tartalmakhoz juthatnak el, amelyek egy adott korszak háttértörténetét mutatják be a számukra – magyarázza Kiss a kiállítás interaktív elemeit. Ezek a tartalmak megismertethetik a látogatókat a zsidó-nem zsidó együttélés pozitív értékteremtéseivel, csakúgy mint a negatívumokkal. Utóbbiak lehetnek kisebb nézeteltérések, de a család történetének a holokauszt is része.

Pulitzer József újságíró, lapkiadó, a család talán legismertebb tagja. A róla elnevezett díjat jutalmazzák a legkiemelkedőbb újságírói teljesítményeket az Egyesült Államokban.

Ezzel az interaktív megoldással az Együttélés Háza a látogatóra bízza, hogy mennyi időt szeretne a kiállításon eltölteni. Akár 25 perc alatt is le lehet zavarni az egészet, de aki inkább elmélyülne ezekben a történtekben, az akár két órát is eltölthet az épületben. Ehhez a történelmi utazáshoz pedig egy különleges informatikai eszköz nyújt segítséget a látogatóknak. Ehhez az ötletet a Pokémon Go gyűjtögetős játék adta, csak a pokémonok helyett az épület különböző részein tárgyakra és történetekre lehet bukkanni.

Egy speciális program segítségével a különböző felületeken elhelyezett felismerő egységek olyan tartalmak megjelenítését teszik lehetővé, amelyek a ház egy-egy adott szegmenséhez kapcsolódnak. Lehet ez egy rabbi portréja vagy a zsinagóga történetének egy részlete. Ezáltal az egész épületet interaktív módon lehet majd felfedezni. Ehhez a látogatók egy többfunkciós, mobiltelefonra hasonlító eszközt kapnak majd kézhez, amelyen találnak applikációt az állandó kiállításhoz szükséges aktivitáshoz, illetve az egész ház felfedezését segítő alkalmazást.

Az Együttélés Házában a látogatók nem kapnak majd kész információkat, hiszen mindenki fejében más és más elképzelések élnek a zsidóság magyarországi történetéről. Ezeket az elképzeléseket szeretnék kiszélesíteni olyan módon, hogy a látogatókban kérdések merüljenek fel. Ha valaki például antiszemita gondolatokkal érkezne az intézménybe, akkor találhat tartalmakat, amelyek azt mutatják be, hogy a huszadik századi zsidókkal kapcsolatos sztereotípiák és összeesküvés-elméletek hogyan vezettek a holokauszt tragédiájához. Érzékeltetve mindeközben azt, hogy ez a gyűlölet bármikor bárkit bármilyen tulajdonsága miatt célkeresztbe állíthat.

A hatalmas csillárok is a helyükre kerültek

A koncepció kialakítását az állami támogatói szerződés keretei határozták meg (erről lásd keretes írásunkat). Ezért került az első szintre az állandó kiállítás, amelyet így szinte biztosan minden látogató megtekint majd. Kiss Henriett szerint a kiállítás koncepciója nemcsak a köznevelésben résztvevőket célozza meg, bármelyik korosztály találhat érdeklődésének megfelelő tartalmakat.

3,2 milliárd forintos állami támogatás

A Rumbach zsinagóga 3,2 milliárd forint állami támogatásból újul meg, ennek a legnagyobb részét az épület műemléki rekonstrukciójára fordítja a hitközség – mondja Kiss Henriett. Ez egyben egy tisztelgés a zsinagóga tervezője, Otto Wagner előtt, akinek egész Közép-Európában ez az egyetlen épülete ebből a korszakból. A Mazsihisz az állami támogatás nélkül sosem tudott volna megfelelő forrást előteremteni egy ilyen volumenű felújításhoz. A támogatói szerződés azonban megköti a hitközség kezét abban, hogy mindenképpen egy közművelődésnek helyt adó intézményt kell létrehoznia az épületen belül. Olyat, ami nem kifejezetten vallási célokat szolgál, és mindenki számára látogatható. Továbbá külön kikötés volt az együttélésből fakadó értékteremtés bemutatása.

Minden látogató, aki az Együttélés Házának valamilyen aktivitásában részt vesz, ott fogja hagyni a saját lenyomatát az intézmény archívumában. A látogatók a fentebb vázolt családtörténeti döntésekkel ugyanis létrehoznak majd egy olyan saját történetet, ami végül is ehhez az épülethez is kötődik, és ami egy közös történetté áll majd össze. A személyiségi jogok betartásával ezek a tartalmak csak olyan formában lesznek később felhasználva, amire a látogató engedélyét adja.

Egyszer szép lesz? – Talán most eldőlhet a Rumbach utcai zsinagóga sorsa – Kibic Magazin

A Rumbach utcai zsinagógából majdnem irodaház és rendezvényterem lett, később viszont a Zsidó Múzeum részeként újították volna fel. Most a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Együttélés Háza néven tervezi a hányattatott sorsú zsinagóga újrahasznosítását. Tervek már vannak, ígéretek a projekt finanszírozására szintén, a nagy kérdés pedig, hogy az épület turisztikai, közösségi, kiállító vagy éppen szakrális funkcióján legyen a hangsúly.

Kiss Henriett hangsúlyozza, hogy az Együttélés Házában nem szeretnének magyar-zsidó együttélésről beszélni, kizárólag zsidó és nem-zsidó együttélésről lehet szó. A Mazsihisz elnökhelyettese szerint a magyarországi zsidók történetében a zsidók mindig is magyarnak vallották magukat, és sohasem határozták meg magukat a magyarsággal szemben. Ezt a megkülönböztetést a numerus clausus-törvény tette meg. Az intézmény egyik első számú faladata ezért pont az lesz, hogy megértesse a látogatókkal, hogy amikor a magyarországi zsidók történetéről beszélünk, abban a magyar és a zsidó egy elválaszthatatlan fogalomnak számít.

A II. világháborút követően a Rumbach a vidéki zsinagógákhoz hasonlóan elvesztette közösségét. Kiss Henriett úgy látja, azzal, hogy a kormánnyal kötött szerződés a mindenki által elérhető közművelődési tartalomra kötelezte a Mazsihiszt, arra kényszeríti a hitközséget, hogy szembe nézzen saját, korábbi hibáival is. A hitközségnek ugyanis komoly felelőssége van abban, ami a közösségek nélküli zsinagógákkal történt.

A Rumbach zsinagóga megújult homlokzata

Ami az épület eredeti, zsinagóga funkcióját illeti, annak továbbra sem lesz állandó rabbija és közössége. Ugyanis nem szeretnének egyetlen rabbi irányítása alá rendelni egy olyan zsinagógát, amelyet mindenki használhat majd. A szakrális tér alkalmas lesz reprezentatív események, például bár micvák, esküvők vagy közös ünnepek befogadására. De mondjuk, ha egy amerikai zsidó közösség a rabbijával a Rumbachban szeretne péntek este imádkozni, az is megoldható lesz. Az egyetlen kikötés, hogy ezt a neológia értékeinek tiszteletben tartásával kell tenniük. Az épület működését a Mazsihisz Rabbitestülete felügyeli majd, nekik kell jóváhagyni nem csak a vallási, de az összes programot a házban.

A kivitelezés lassúsága miatt (lsd. keretes) a Mazsihisz csak most jutott el odáig, hogy a funkciók tervezésével mélyrehatóbban tudjon foglalkozni. Az eredeti terveken is akadt némi csiszolni való, de reményeik szerint már jövő év májusában beköltözhetnek azok a szakemberek, akik a belső tartalom kialakítását végzik majd. Ekkorra a zsinagóga tér valószínűleg már látogathatóvá válik, maga a teljes intézmény megnyitása pedig valamikor jövő október környékére várható.

Elhúzódó pályáztatási folyamat

A támogatási szerződés 2015-ös megkötésétől eltelt kétéves időszak egy bonyolult pályáztatási folyamatot eredményezett, amelynek végén a LAKI Zrt. 2017 nyarán kezdhette meg a rekonstrukciós munkálatokat. A pályáztatási folyamat a feladat bonyolultsága miatt húzódott el, mivel csak kevés olyan cég van Magyarországon, amely ilyen összetett munkára képes. A műemléki felújítás már önmagában sem egyszerű, ráadásul az épület előző tulajdonosa, majd pedig az elhanyagoltság által okozott károkat is helyre kellett hozni. A munka kreatív része 2017 januárjában indult el. Kiss Henriett a Kibicnek elmondta, hogy a Mazsihisz alelnökeként mindkét folyamatot végigkísérte, így jött az ötlet, hogy őt kérjék fel a projekt koordinációjának vezetésére.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW