Mire kellenek a civilek a MAZSIHISZ-nek?

Együttműködésre kérte nemrég a zsidó civil szervezeteket a MAZSIHISZ a Sorsok Háza körül kialakult helyzet ügyében. Ennek kapcsán több civil szervezet részéről merült fel a kérdés, kialakítható-e érdemi kapcsolat bármelyik zsidó egyházi szervezet és a civilek között, vagy csupán eszközként van rájuk szükség a válságos pillanatokban.

Együttműködésre kérte nemrég a zsidó civil szervezeteket a MAZSIHISZ a Sorsok Háza körül kialakult helyzet ügyében. A MAZSIHISZ terve az volt, hogy a zsidó szervezetek közel egységesen foglaljanak állást ebben a kérdésben, és álláspontjukat egy levél formájában juttassák el a kormányhoz. A mondanivaló nagyjából ugyanaz volt, mint amit a MAZSIHISZ egyébként is képviselt. A holokauszt nemzeti tragédia, ezért a MAZSIHISZ nem tartja jónak, hogy egy zsidó felekezetre bízza a kormány az emlékezetének őrzését. Ezért arra kérik a kormányt, hogy a Sorsok Házával kapcsolatos elképzeléseket gondolja újra, amelyben számíthatnak a MAZSIHISZ és a civilek konstruktív együttműködésére.

Úgy tudjuk, hogy a nem sajtónyilvános találkozón 13 civil szervezet vett részt, ám a levelet végül csak a meghívottak nagyjából fele írta volna alá, így a MAZSIHISZ úgy döntött, inkább csak a saját nevében küld levelet Orbán Viktornak. Azt egyelőre nem tudni, kapott-e választ a Mazsihisz, amely a döntését azzal indokolta, hogy nem látta értelmét annak, hogy csak néhányan írják alá a közös állásfoglalást. (FRISSÍTÉS: Heisler András kérdésünkre elmondta: a levélre válasz nem érkezett, de több kormánytaggal beszéltek a kérdésről. Azt viszont továbbra sem tudni, volt-e érdemi hatása ezeknek a beszélgetéseknek a Sorsok Háza ügyében.)

A levelet aláírni kívánók közül többen sajnálatosnak nevezték ezt a döntést. Ezt nyilatkozta lapunknak Kardi Judit, a Magyar Cionista Szövetség elnöke, valamint a Kibic Szövetség alelnökei, Böröcz László és Komáromi Ádám, akik képviselték a szervezetet a megbeszélésen. Mindkét alelnök úgy érezte, hogy a Sorsok Háza kiemelt jelentőségű ügy, amelynek kapcsán ki kell nyilvánítania a véleményét egy 22 tagot képviselő civil szervezetnek. „A MAZSIHISZ levelében foglaltak érdemi tartalmával egyetértettem, különös tekintettel arra, hogy egy ilyen jelentőségű projekt nem kerülhet ki az állami felügyelet alól”, mondta Komáromi Ádám. Szerinte a téma érzékenysége miatt a Sorsok Házát csak komoly szakmai alapokon nyugvó koncepció alapján lehet megvalósítani, a hazai zsidóság széleskörű konszenzusával. Erre a jelenlegi helyzetben nem lát esélyt.

Nem támogatta volna a levelet a Mazsike, tudtuk meg az elnöktől, Kirschner Pétertől. A Mazsike elnökségének álláspontja hasonló volt a Kibic elnökségéhez, szerintük is csak konszenzussal elfogadott, a történelmi hitelességnek megfelelő és a magyar állam felelősségét nem elhallgató emlékhely lehet megfelelő. Ugyanakkor úgy vélték, hogy a levél nem vezet megoldásra.

„Sajnos a kialakult helyzetben inkább tovább mélyítheti a zsidó szervezetek közötti szakadékot”,

jelentette ki Kirschner Péter. Éppen ezért gondolták úgy, hogy a zsidó szervezetek vagy azok többsége közös véleményéhez, álláspontjának kialakításához több idő szükséges, ezért nem bánta, hogy nem született közös levél.

Egyszeri alkalom vagy rendszeres együttműködés?

Úgy tudjuk, hogy a zárt ajtók mögött zajló találkozón több civil szervezet jelezte, hogy fontosnak tartanák a MAZSIHISZ és a civilek széleskörű együttműködésének elindítását. „A MAZSIHISZ és a civilek közötti kapcsolat elég különös”, mondta Komáromi Ádám.

„A MAZSIHISZ csak akkor keresi meg a civileket, ha az érdekeit sértő esemény történik. Folyamatos és érdemi párbeszédre lenne szükség, de mindezidáig ez nagyon esetleges és MAZSIHISZ központú volt”,

tette hozzá.

Böröcz László viszont azt hangsúlyozta, hogy a Kibic Szövetség elnöksége mindennek ellenére úgy gondolta, hogy a Sorsok Háza olyan fontos téma, hogy emiatt érdemes félretenni az esetleges sértettséget, és a közös ügy mellé állni. Böröcz egyébként épp azt látja a legnagyobb problémának a kormánnyal szembeni érdekérvényesítésben, hogy egyéni érdekek és sérelmek miatt nem jön létre közös platform a legfontosabb ügyekben, ami az egész közösség kárára van.

A találkozó után a MAZSIHISZ felvetette, hogy tovább kívánja folytatni a párbeszédet a civilekkel, de erre egyelőre nem került sor.

„Sajnos soha nem létezett valódi párbeszéd. Strukturált, értékek mentén történő a felek egyenrangúságát vagy legalább fontosságát elismerő párbeszédre gondolok”

, mondta Borgula András, aki örömmel venné a változást ezen a téren, de elég szkeptikus az ilyen irányú ígéretekkel kapcsolatban, miközben hozzáteszi azt is, hogy a másik nagy egyházi szervezet, az EMIH még kevesebbet tesz ez ügyben. „Nem ismerem azt a személyt, aki ennek a felelőse lenne a MAZSIHISZ-en belül (talán nincs is ilyen), felelős nélkül pedig (önmaguktól) nem alakulnak ki ilyen folyamatok. Az elnök jószándéka ellenére sem”, tette hozzá Borgula András.

Ezzel szemben Heisler András a következőket nyilatkozta arra a kérdésre, lehet-e számítani a párbeszéd folytatására.

„A Mazsihisz érdekelt az együttműködésben, de ennek az együttműködésnek nem csak mi lehetünk a generálói. Nem emlékszem olyan megkeresésre, amikor szervezetünk elzárkózott volna a civilek kezdeményezésitől – miközben tudom, lehetőségeink és tehetségünk is korlátozott.”

Heisler András a Sorsok Háza ügyében folytatott „civil” megbeszélést kezdőlépésnek tekinti. Szerinte az október végén lezajlott LIMMUD Fesztivál – amelynek támogatója volt a MAZSIHISZ – bizonyítéka annak, hogy a szervezet partnerként kezeli civileket.

Van-e valódi tartalma a MAZSIHISZ új szlogenjének?

Úgy tűnik azonban, hogy többen érzik hiányosnak ezt az együttműködést. Kardi Judit, a Magyar Cionista Szövetség elnöke üdvözölte, hogy végre napirendre került a MAZSIHISZ és a civilek együttműködése. „Ennek szükségességét felismerni eddig sem lett volna nehéz”, jelentette ki.

A Mazsike elnöke szerint is elengedhetetlen a MAZSIHISZ és a zsidó civil szervezetek közötti párbeszéd folytatása, folyamatossága. Kirschner Péter szerint a MAZSHISZ által meghirdetett új irány, a világra nyitott zsidóság szelleme feltétlenül igényli azt, hogy egy valódi stratégiai partnerség alakuljon ki, amelynek vannak elvi, szervezeti, személyi és anyagi vonzatai, feltételei egyaránt. „A kapcsolatok elmélyítésének, a stratégiai együttműködésnek azonban nem lehet célja, hogy a szervezetek a felekezetek versengésének, küzdelmének ütközőpontjába kerüljenek.”

Hasonlóan nyilatkozott a kérdésről Borgula András is. „Ötröl a hatra jutni – ezt szokták mondani, ugye? Nos, nekünk egyelőre a kettőre kellene jutni, mert a MAZSIHISZ ismeri és elismeri a civil szervezeteket, de

a “sajátjain” kívül (ha vannak ilyenek) nekem úgy tűnik nincs se stratégiája, de talán még ötlete sem arra, mihez is kezdhetne velük.”

Ugyanakkor Borgula hangsúlyozta, hogy az általa képviselt szervezetek nyitottak lennének a párbeszédre. „Itt vagyunk, munkára és tettre készen, csináljuk is a dolgunkat, zsidók ezreit, ha nem tízezreit érjük el és hajlandóak vagyunk ennél többre is, ha a másik (szerintünk ugyanaz az) oldal is ezt akarja”, mondta.

A Mazsihisz minden évben pályázatokat ír ki zsidó szervezetek, többek között civilek részére különböző témakörökben. A szervezet honlapján közzétett adatok szerint például 2014-ben és 2015-ben több mint 22 millió forintot, 2016-tól pedig évente 9-10 millió forintot osztott ki a nyerteseknek.