A szülők traumája hat az utódok egészségére

A Nature ismertette azt a kísérlet-sorozatot 2013-ban , amely bizonyította, hogy meghatározott keretek között akár az olyan összetett viselkedés is átöröklődhet egyik generációról a másikra, mint a félelem.

Az egyéni traumák biológiai átörökítésének lehetősége sokáig a természettudományos humbug kategóriába tartozott, ám az elmúlt évtizedek genetikai, molekuláris biológiai eredményei polgárjogot adtak az epigenetika gyűjtőnéven folytatott kutatásoknak.

A nemzetközi szaktekintélynek számító Falus András immunológus 2015-ös definíciója szerint az epigenetika

„a gének olyan öröklődési formájának vizsgálata, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. Arra a kérdésre keres választ, hogy a környezeti tényezőknek a szülőkre gyakorolt hatása milyen molekulárisan igazolható változásokat okoz az utódok génkifejeződését tekintve.”

Falus meghatározása szerint a vizsgálat tárgya az, hogy miként kerül át egy gén információja az egyik generációból a másikba a DNS-szekvencia megváltozása nélkül. Vagyis, mint a görög prefixum utal rá, az epigenetika a genetikai öröklődés feletti mechanizmusokat vizsgálja.

2013-ban a Nature ismertette azt a kísérletsorozatot, amely bizonyította, hogy meghatározott keretek között akár az olyan összetett viselkedés is átöröklődhet, mint a félelem. Legalábbis egereknél. A már akkor is erős szkepszissel fogadott eredmények után egy évvel a New York-i Mount Sinai Orvosi Egyetem kutatócsoportja állt elő azzal, hogy a holokauszttúlélők gyermekei sokkal hajlamosabbak a traumák hatására fellépő úgynevezett poszt­traumatikus stresszre és ennek következtében a depresszióra, mint akiknek a felmenői nem szenvedték el a zsidóüldözést.

A teljes cikk itt olvasható:

A szülők traumája hat az utódok egészségére – a rejtélyes epigenetika – Qubit

Az egykori hadifoglyok leszármazottai szignifikánsan rövidebb életet éltek, mint akiknek apja, nagyapja nem járta meg a fogolytáborok valamelyikét – derült ki az 1861 és 1865 között zajló amerikai polgárháborút megjárt férfiak utódainak élet- és betegségtörténetének elemzéséből. A PNAS amerikai tudományos folyóiratban október 15-én közzé tett tanulmány a nemzedékeken átívelő biológiai öröklődéssel, az úgynevezett transzgenerációs epigenetikával magyarázza a statisztikai analízis eredményét.

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp