Megyeri András Jonatán: Az Óévi hisztéria margójára

Ugyan ki mondja, hogy csak a Mazsihisz képes hitelesen bemutatni a soá borzalmait, csak a Mazsihisz képes a méltó emlékezésre? Ugyan ki mondja, hogy a Mazsihisz képviseli a hazai zsidóságot? – Megyeri András Jonatán írása a Sorsok Háza ügyében.

Nemrég bombaként robbant a zsidó közéletben, ugyanis Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a majd’ négy éve befejezetlenül álló Sorsok Háza projekt folytatásába bevonják az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, és egy nagyobb, közel kétmilliárd forintnyi összeget különítenek el a múzeum és emlékhely kialakítására. Ráadásul nem csak bevonják a Chábád mozgalomhoz köthető hitközséget, de annak elkészülte után az egész szőröstül-bőröstül az EMIH tulajdonába kerül!

[…]

A hírre a Mazsihisz vezetése köpni-nyelni nem tudott. Délutánra kipréseltek magukból egy nyilatkozatot, amely a következőkben summázható: örülnek, hogy ismét elindul a projekt, az EMIH szerintük nem képviseli a hazai zsidóságot, az EMIH nem hiteles (erről mindjárt még szólok pár szót), és mivel a Mazsihisz nincs bevonva, kizárt, hogy a holokauszt emléke méltó módon és hitelesen legyen feldolgozva.

Na itt szakadt el nálam a cérna először, mert ennek a közleménynek minden szavából szinte gyermeki sértettség tűnik ki, és számomra az alábbi kérdéseket veti fel: ugyan ki mondja, hogy csak a Mazsihisz képes hitelesen bemutatni a soá borzalmait, csak a Mazsihisz képes a méltó emlékezésre? Ugyan ki mondja, hogy a Mazsihisz képviseli a hazai zsidóságot?

Ezután jött Köves rabbi nyilatkozata az ATV-n és a Hír TV-n, ahol egyértelműen jelezte, hogy a koncepció max. 60 százalékosan végleges, éppen azt dolgozzák ki közösen. Érthetetlen számomra tehát a zsigeri elutasítás, hiszen azt sem tudja még senki, mi és hogyan lesz bemutatva. Szintén érthetetlen számomra, hogy még a legnagyobb „kövesslomózás” és „chábád-világuralmi törekvésekre” való riogatás mellett is hogy gondolhatja épeszű ember, hogy Köves rabbi és az általa vezetett szervezet (akinek szinte minden tagja szintén holokauszttúlélő leszármazottja, köztük jómagam is) olyasvalamire fogja adni „kósersági pecsétjét” ami nem méltó vagy felelősség-relativizáló volna. Ez nyilván bődületes ostobaság.

Aztán, remélhetőleg, mindenki elment Ros hásánát ünnepelni és nyilván sok töprengés után ismét beindultak a Síp utcai píár rozsdás fogaskerekei, és megszületett az újabb sajtóközlemény. Ezúttal, ahogy angolul mondják „gloves off”, azaz nincs könyörület, most aztán megmondjuk, mi is a véleményünk az EMIH-ről, és megindult a nyílt háború. Persze csak egy irányból, mert az EMIH képviselői látványosan nem álltak bele a harcba, sőt.

A Mazsihisz „hadüzenete” tulajdonképpen „lehazaárulózta” az EMIH-et (ahogy ez mostanában amúgy is mindenfelé szokás), és megvádolta a zsidóság elárulásával, kapzsisággal, harácsolással és még ki tudja, mi mindennel, már-már „kurucinfós” stílusban, így a bűnbánó napok idusán. Szép.

Ez a nyilatkozat is azt sejtette, hogy dehogyis van baj Schmidt Máriával, dehogyis van baj a koncepcióval. Azzal van a baj, hogy miért ők, és miért nem mi.

A teljes cikk itt olvasható.