100 éve született a Nemeth-kód kidolgozója

A magyar-zsidó származású vak amerikai matematikus, Abraham Nemeth dolgozta ki a vakok számára a Braille matematikai és tudományos lejegyzési rendszert (Nemeth-kód).  Munkássága a vakok számára is utat nyitott a tudományos pálya felé.

Abraham Nemeth jiddis nyelvű magyar zsidó bevándorlók gyermekeként jött a világra Manhattanben, szembetegsége (makuladegeneráció és retinitis pigmentosa) miatt vakon. Népes, szerető és gondoskodó család vette körül, a közlekedésre, az utcán való tájékozódásra édesapja tanította meg. A kisfiú az aprólékosan elmesélt látnivalókból fejben épített fel magának térképet. Kitűnő memóriája révén az iskolai tananyagot is könnyen elsajátította, kedvenc tantárgya a matematika volt. Ezt tanítani is szerette volna, de vaksága miatt tanárai inkább a jobb elhelyezkedési lehetőséggel kecsegtető pszichológusi pályára irányították.

Pszichológiai alapdiplomáját a Brooklyn College-ban, a mester fokozatot a Columbia Egyetemen szerezte meg. Állást azonban mégsem talált, és végül a keresgélésbe belefáradva felesége biztatására folytatta felsőfokú matematikai tanulmányait, majd matematikatanárként dolgozhatott.

A gyerekkorában tanultak révén kialakult készségének köszönhetően fel tudta írni a táblára a szövegeket és a képleteket, bevallása szerint ennek köszönhette a magas matematikában való előrehaladását is. A Braille-írást azonban nem a tudományos szövegek megértésének segítésére fejlesztették ki, a vakok és gyengén látók számára e téren akkor még nem létezett semmilyen technológiai segítség. Már a viszonylag egyszerű négyzetgyök jelzése is nehézségekbe ütközött.

Az 1940-es évektől kezdte felépíteni saját használatú Braille-rendszerét, amely csak egy véletlen révén kapott nyilvánosságot. 1952-ben egy szintén vak atomfizikus kollégája integráltáblázatot kért tőle, és ő segítségként megmutatta neki a táblázata olvasásához szükséges kód használatát. A fizikus fél óra múlva már használta a táblázatot, és megkérte, hogy írja le szabályrendszerét, amely „Nemeth Braille-kód a matematikai és tudományos jelölésekhez” néven vált szabvánnyá.

A Nemeth Braille-kód

A Nemeth-kód az írásban használatos matematikai lejegyzés megjelenési jellemzőit teszi Braille-ban is közölhetővé. A megjelenés alapú megközelítésnek nagy előnye, hogy az átírónak a helyes lejegyzéshez nem kell jártasnak lennie az adott tudományban, és más tudományágak szakanyagainak lejegyzésére is jól használható. A Nemeth-kódok száma több tízezerre tehető, bevezetése óta négyszer módosították.

1955-ben Michiganbe költözött, a Detroit Mercy Egyetemen kapott állást. 1985-ös nyugdíjba vonulásáig itt tanított, vakokat és látókat egyaránt. Az 1960-as években már számítógép-tudományt is tanult, az egyetemen ő indította el a tantárgy oktatását. Matematikai doktori fokozatát 1964-ben a michigani Wayne State University doktori programjának elvégzése után kapta meg.

1991 és 2001 között tevékenyen részt vett az egységesített angol Braille-írás kidolgozásában, és ezzel párhuzamosan építette a nevével fémjelzett egyetemes Braille-rendszerét. Az angolszász nyelvterületen 2012-ben a UEB-t fogadták el standard irodalmi Braille-írásként, az NUBS hivatalosan választható opció maradt. Az NUBS fejlesztése ma is zajlik, és elképzelhető beolvadása a hivatalos Nemeth-kódba, amelyet legutóbb 2013-ban bővítettek.

Nemeth nevéhez fűződik az írott matematikai szöveget beszédben feldolgozó, MathSpeak szabályrendszerének kidolgozása is. Szerteágazó érdeklődési köre a tudomány világától a társadalmi szerepvállaláson át a kultúráig terjedt.

Elkötelezett tagja volt a zsidók és vakok közösségének, kiválóan zongorázott, héber imádságos könyveket írt át Braille-re. Szeretett másokat szórakoztatni, jó memóriájának köszönhetően minden témához volt egy odavágó vicce vagy sztorija.

Hosszú életet élt, 2013. október 2-án, 94 éves korában halt meg szívszélhűdésben. „A legjobb segítség, amit egy embernek adhatsz, az a képesség, melynek segítségével saját maga tud megküzdeni mindennel. Az a függetlenség, melyet a Nemeth-kód használata ad nekik, felbecsülhetetlen” – méltatta halála után életművét unokahúga, Dianne Bekritsky.

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp