Következik:  
Sábát · Hetiszakasz: Lech-Lecha · Havdala: 18:36 · Hesván 11, 5779 · 2018. október 20, szombat

Laboratóriumokban születhet meg a kóser szalonna?

A jövő egyik nagy élelmiszer-forradalmát hozhatja el a szintetikus húsok megjelenése a piacon. Kérdés azonban, hogy a laboratóriumi körülmények között előállított húsfélék megkaphatják-e a kósersági pecsétet.

A laboratóriumokban előállított húsok hozhatják el a következő élelmiszer-forradalmat. Az egyelőre még kísérleti fázisban lévő szintetikus húsfélék több szempontból is hasznosak lehetnek a közeljövő nagy gazdasági és környezeti kihívásainak megoldása szempontjából. Az ilyen típusú élelmiszerek elterjedésével ugyanis csökkenteni lehetne az állattenyésztés által okozott károkat, legyen az a magas károsanyag-kibocsátás, a nagy mennyiségű vízfelhasználás, az erdőirtások, az antibiotikumok túlzott használata, a fertőző betegségek terjedése vagy éppen a rossz körülmények között sínylődő állatok szenvedése.

A világ legelső szintetikus hamburgere, amely marha őssejtekből készült 2013-ban

A szintetikus húsok – egyes becslések szerint már jövőre – várható piaci megjelenése előtt azonban még számos kérdés vár tisztázásra. Az olyan alapvető tudnivalók mellett, mint például mennyibe fog kerülni, milyen lesz az íze, mennyire lesz hússzerű az állaga, olyan kérdések is felmerülnek, hogy vallási szempontokból fogyaszthatóak lesznek-e ezek a laboratóriumokban készült termékek. Vagyis megkaphatják-e a kósersági pecsétet a szintetikus húsok, és ha igen, akkor milyet?

Ennek a kérdésnek a tisztátázása érdekében Gavriel Price rabbi szintetikus húsok előállításán dolgozó amerikai startup cégekhez látogatott el, útjára a New York Times újságírója is elkísérte. Price rabbi végzi az Orthodox Union elnevezésű szervezetnél a laboratóriumi húsok kóserságának kivizsgálást. Az amerikai Orthodox Union a legnagyobb kóserság hitelesítő szervezet a világon, így nem lenne elhanyagolható, ha rákerülne pecsétjük a mesterséges módon előállított hústermékekre. Ez pedig nem csak a kósert fogyasztók, de a gyártók és a forgalmazók szempontjából is lényeges lehet. Az Orthodox Union pecsétje megtalálható az amerikai élelmiszerek 40 százalékán, a kóser termékek piacát pedig világszerte több mint 24 milliárd dollár értékűre becsülik.

Price rabbi szerint azért érdemes több időt eltölteni a szintetikus húsok tanulmányozásával, mert ez egy igen izgalmas procedúra, amit csak komoly vizsgálatok sorával lehet pontosan megérteni. Nincs ugyanis korábbról ehhez hasonló precedens, amiből kiindulva döntést lehetne hozni. Hiába szokták a laborhúsokat a korábbi zselatinról szóló vitával, vagy a növényi alapú húspótló termékek kósersági pecsétjével összefüggésbe hozni. Itt egy teljesen új, egy jóval összetettebb eljárásról van szó.

A laboratóriumokban előállított húsok röviden úgy készülnek, hogy állatoktól vett sejteket, többnyire őssejteket szaporítanak különleges inkubátorokban, amíg azok izom és zsír szövetekké nem fejlődnek. A leválasztott sejteket egy olyan oldatba helyezik, amely a vért imitálja és replikációra ösztönzi a sejteket. Ezért Price szerint az eljárás vizsgálata során nem csak a sejtek eredetét, hanem a szaporító oldat összetételét is fontos megismernie.

Ami a sejtek eredetét illeti, az sem mindegy, hogy milyen állatnak, mely részéből származnak. Price rabbi úgy látja, hogy mivel a zsidó vallási törvények szerint akkor lesz kóser egy sejt, ha megfelelő módon levágott állatból származik, így az élő állatból kinyert sejtek már eleve nem felelnének meg ennek a feltétlnek. Sok startup cég azonban pont azon az alapelven dolgozik, hogy a termékükhöz nem kell állatokat levágniuk. Ha viszont az állatok nyálából, szőréből vagy tollából nyerik ki a sejteket, akkor az a rabbi szerint nem számít húsnak, így az abból készült laboratóriumi termék sem lesz hús.

Azon felül, hogy kóser lehet-e a szintetikus hús, a rabbik abban sem értenek egyet, hogy milyen kósersági besorolás alá eshetnek ezek a termékek. Egyáltalán húsnak minősülhet-e a laboratóriumokban előállított hús? Egyes rabbik szerint ebben az esetben csak akkor beszélhetnénk húsról, ha kóser vágási szabályok szerint leölt állatból származó sejteket szaporítanának a laboratóriumokban. Egy szintetikus húsokkal foglalkozó izraeli cég videójában viszont három rabbi amellett érvel, hogy a laborhúsok nem húsos, hanem parve, azaz semleges kósersági besorolást kellene, hogy kapjanak.

Az egyikük szerint azért nem beszélhetünk húsról, mert a végtermék előállításának folyamata eltér a húsok létrejöttétől, vagyis itt nem arról van szó, hogy a kis borjú világra jön, felnő, majd elkapják és levágják, hanem egy Petri-csészében osztódnak sejtek, és ennyi. És ez még akkor is parve lesz, ha a sejtek élő állatból származnak. Egy másik rabbi pedig úgy véli, hogy a laborhúsok esetében a sejtek elvesztették eredeti jellegüket, és valami teljesen más dolog lett belőlük, ezért az így létrejött terméket már nem lehet húsnak nevezni. A harmadik érv szerint mikroszkopikus méretű sejtekről lévén szó, már eredetileg sem lehet azokat húsként definiálni.

A klónozott disznóhús kóser egy izraeli rabbi szerint – Kibic Magazin

Még tejjel is fogyasztható a klónozott disznóhús Juval Cherlow izraeli ortodox rabbi szerint. A laboratóriumomban, mesterséges körülmények között létrehozott termék ugyanis nem számít húsnak, még akkor sem, ha éppen egy disznó sejtjéből klónozták. Az élelmiszeripar következő nagy dobása a mesterséges úton előállított hús lehet.

Hasonlóképpen nincs egyetértés a sertésből származó sejtek kóserságával kapcsolatban. Azok a rabbik ugyanis, akik amellett érvelnek, hogy a szintetikus húsok nem számítanak húsnak, azok szerint akár még a kóser szalonna eljövetele sem elképzelhetetlen. Velük ellentétben például Menachem Genack rabbi, az Orthodox Union kósersági részlegének vezetője úgy véli, hogy egy sertés őssejtjéből készült termék semmiféleképpen nem lehet kóser, hiszen kóser hús csak kóser állatból származhat.

A kóser szalonna, mint a jövő egyik legnagyobb vívmánya Price rabbi tanulmányi útja során is előkerült. A rabbi azonban óvatosságra intett ezzel kapcsolatban. Léteznek ugyan olyan vallási szövegek, amelyek felvetik a kóser disznók lehetőségét, ez azonban csak a messiás elérkezését követő univerzális béke időszakában válhat lehetségessé. „Körülnézek, de nem látok túl sok bizonyítékot arra, hogy éppen a messiási időben lennénk” – zárta rövidre a kérdést a rabbi.

(New York Times, Moment, Jpost, Quartz)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp