Következik: 

Tévét 3, 5779 · 2018. december 11, kedd

Mindenki csak veszíthet a Mazsihisz és az EMIH közötti háborúval

Megtelt a Bálint Ház arra az eseményre, amelyen két rabbi, Frölich Róbert és Köves Slomó a Sorsok Házáról vitázott Rangos Katalin vezényletével. A felek abban egyetértettek, hogy a két zsidó hitközség közötti háborúskodásnak csak vesztesei lehetnek, ebből az estéből azonban csak egy valaki jött ki rosszul.

Rangos beszélgetések elnevezéssel indult új beszélgetős sorozat a Bálint Házban, és kezdésnek nem is választhattak volna aktuálisabb témát, mint a Sorsok Háza. Rangos Katalinék első gondolata az volt, hogy Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét ültetik le Köves Slomóval, a Sorsok Házát a hetekben átvevő EMIH vezető rabbijával. Heisler azonban visszautasította a felkérést, és egy hosszú Facebook-posztban fejtette ki, hogy a Mazsihisz csak a kormánnyal hajlandó tárgyalni a Sorsok Háza ügyében.

Heisler: „Aki titokban beáll egy ilyen koncepció mögé, azzal nincs párbeszéd” – Kibic Magazin

Az államnak kell felelősséget vállalnia a Sorsok Házáért, vélik a Mazsihisznél, éppen ezért csak a kormánnyal hajlandóak tárgyalni ebben az ügyben, az EMIH-el vagy Schmidt Máriával viszont nem. Heisler András és Toronyi Zsuzsanna a Sorsok Háza ügyéről tartott sajtótájékoztatóján jártunk.

Igent mondott viszont a beszélgetésre Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija, aki mint mondta, azért fogadta el a meghívást, mert ha egy rabbit felkérnek arra, hogy egy másik rabbival beszéljen, azt nem utasíthatja vissza. Frölich hangsúlyozta, hogy nem a Mazsihisz képviseletében érkezett, kizárólag magát, illetve a neológiát jött képviselni a beszélgetésen.

Mivel Köves Slomó közvetlenül a kezdés előtt érkezett meg, így többen aggódni kezdtek amiatt, nehogy az EMIH vezető rabbija az utolsó pillanatban lemondja a szereplését, mint tette azt tavaly év elején, amikor egy kerekasztal-beszélgetésre várták szintén a Bálint Házba, de csak egy levelet küldött maga helyett. Akkor a Jobbikkal való szóba állás volt a téma, és Köves Slomó azért döntött úgy, hogy nem vesz részt azon a beszélgetésen, mert azt gyanította, hogy ott tulajdonképpen ő lesz pellengérre állítva.

Egy veszélyessé vált ellentét

Most azonban eljött, annak ellenére, hogy ez az opció, mármint a pellengérre állítás most is fenn állt, és ahogy a beszélgetésre egyre jobban ráhangolódott a közönség, végül be is következett. Pedig az elején még egészen más hangulatban kezdett neki a két rabbi a vitának Rangos Katalin vezényletével. Pontosabban vitáról ekkor még szó sem volt, hiszen Frölich és Köves is azt hangoztatták, hogy beszélgetni, nem pedig vitatkozni jöttek.

„Beszélnünk kell!”

– adta meg az alaphangot Frölich Róbert. Mégpedig azért, mert az utóbbi hetekben veszélyessé kezdett válni a Mazsihisz és az EMIH közötti konfliktus, az eddigi ellenfél státuszból ellenség lett, a háborúval viszont mindkét fél csak veszíthet. Szóval most kellene ezt abbahagyni, jelentette ki a Dohány zsinagóga főrabbija, amivel Köves Slomó is egyetértett, hiszen a testvérek közötti konfliktus a legnehezebb. Az EMIH vezető rabbija azt külön is sajnálta, hogy Heisler András nem jött el.

A fiatalok érzelmi bevonása

Rangos Katalin elsőre azt próbálta megtudni Köves Slomótól, hogy a Sorsok Háza koncepciója mennyiben követi a Schmidt Mária által kidolgozott elképzelést, ami miatt tulajdonképpen az egész projekt le lett állítva évekkel ezelőtt. Köves rabbi elmondta, hogy három fontos feladata lesz az intézménynek. Az első a fiatalok érzelmi bevonása, amit gyerekek történeteivel szeretnének elérni. Ezután következne a holokauszt több rétegének felfedése, ide tartozna az antiszemitizmus, a Horthy-korszak tárgyalása, és annak a bemutatása, hogy kik is azok a zsidók. A harmadik fázisban pedig mindezeknek az impulzusoknak a kiterjesztése más témákra is, például a másodgenerációsok problémáira.

Frölich Róbert és Köves Slomó a Sorsok Házáról szóló vita előtt a Bálint Házban (Fotó: Seres Attila)

Köves Slomó kis unszolásra azért annyit elárult, hogy szerinte Schmidt Mária koncepciója jó lehetőséget biztosít arra, hogy ráépítsenek a fentiek alapján egy nagyszabású oktatási komplexumot. A Sorsok Háza ugyanis inkább egy ilyen intézmény lesz majd, nem pedig egy hagyományos értelemben vett múzeum. Hely meg akad bőven a különféle időszakos kiállításokra, amelyek majd kiegészítik a Schmidt-féle elképzelést.

Ezen a ponton csatlakozott be Frölich Róbert is a beszélgetés lényegi részébe, és a kiállítás forgatókönyvének hiányára terelte a szót. Ez mutatja meg ugyanis, hogy pontosan mi hová kerül majd, hiába szerepel egy koncepcióban vörös csillag és horogkereszt, a forgatókönyv alapján dől el, hogy milyen arányokban lesznek ezek a jelképek láthatók. Ennek fontosságában Köves Slomó is egyetértett, azonban hangsúlyozta, hogy azért nem ismert a forgatókönyv, mert még nem tartanak ott az alkotási folyamatban.

Nem létezik egy titkos Sorsok Háza-forgatókönyv,

amire neki csak rá kell nyomnia a kóserségi pecsétet.

Mire emlékeznek a gyerekek?

Egy másik problémás pont a gyerek visszaemlékezések felhasználása volt. Frölich szerint a gyerekek emlékei nem megbízhatóak, valószínűleg azt mondják vissza, amit mások meséltek nekik arról, hogy mi történt velük a holokauszt idején. Sok gyereket ráadásul bújtattak, úgy menekült meg, viszont ha a látogatók javarészt ilyen történetekkel találkoznak majd, az azt fogja sugallni a számukra, hogy a többség segített a zsidóknak, ami egyszerűen nem igaz.

Soha senki nem akarta relativizálni a magyarok felelősségét – Kibic Magazin

Súlyos felelőssége van a Mazsihisznek abban, hogy az utóbbi 3 évben sok tízezer fiatal nem ismerhette meg, mit jelentett a holokauszt, mondta az ATV-ben Gerő András történész a Sorsok Háza projekt kapcsán. A MAZSIHISZ mellett a Zsidó Világkongresszus is kritizálta a készülő kiállítást a múlt héten .

Arról az EMIH vezető rabbija is úgy vélekedik, hogy a gyerekek emlékei nem mindig a legpontosabbak, bár az sem mindegy hány éves gyerekről beszélünk. Fontos viszont, hogy ezek az emlékezések egyszerűek és érzelmekkel telítettek, ezért első lépésnek kiválóan megfelelnek azok számára, akik éppen csak érdeklődni kezdtek a holokauszt iránt. Az embermentők szerepét pedig azért kell kiemelni, mert ez mutatja meg, hogy mennyire komplex döntéseket kellett meghozniuk az embereknek abban az időben.

Békák a fazékban

A szép számú közönség akkor kezdett felélénkülni, amikor Frölich Róbert arról kezdett beszélni, hogy Schmidt Máriát miért nem tartja garanciának a kiállítás hitelességére. Ezt a kijelentését ugyan még csak szórványos taps kísérte, de ez volt az estének az a fordulópontja, amikor Köves Slomó jól láthatóan elkezdte kellemetlenül érezni magát. A Terror Háza, a Horthy-korszak, Magyarország áldozatszerepben való feltüntetése, a holokauszt felelősségének a nácikra tolása már egyenként is komolyabb felzúdulást képes kiváltani a hazai zsidóság nagyobbik feléből, és azok sem voltak ezzel másként, akik az este a Bálint Házba érkeztek.

Az egyik legnagyobb vita a Sorsok Háza körül ugyanis az, hogy a tervezett kiállítás az 1938 és 1948 közötti időszakra korlátozódna. Így pedig

kimarad a Horthy-korszaknak az a része, amely megágyazott a holokausztnak,

az élén az 1920-ban meghozott numerus clausus törvénnyel, amely az első zsidókat korlátozó intézkedés volt, magyarázta Frölich. A zsidókat lassú tűzön főzték meg, ahogy a békákat szokás, hozta a hasonlatot a főrabbi.

Köves Slomó hiteltelenítő nyomás alatt

Az innen folyamatos védekezésre kényszerült Köves Slomó azt fejtegette, hogy ha maga az állandó kiállítás 1938-1948 közötti időszakról fog is szólni, az időszakos kiállítások segítségével a holokauszthoz vezető más folyamatokat is be fogják majd mutatni. A problémás ’38-as évszám pedig pont a gyerekek visszaemlékezése miatt lett irányadó, hiszen azok, akik a holokauszt idején gyerekek voltak, még nem emlékezhetnek vissza az 1920-as évekre, így a numerus claususról sem tudnának mesélni. Az a fontos, hogy a koncepció hiteles és hatásos is legyen, jelentette ki az EMIH vezető rabbija.

Felbőszült gyülekezet – Kibic Magazin

Érzelmektől túlfűtött, bekiabálásokkal tarkított, telt házas vita helyszíne volt a Bálint Ház szombat este, a kezdéskor még az utcán kígyózott a bejutni szándékozók sora. Dési János újságíró Hohmecolás című beszélgető sorozatában ezúttal két elismert történész, Gerő András és Karsai László mondta el – egymásnak ellentmondó – véleményét a józsefvárosi pályaudvarra tervezett, Sorsok Háza nevű, sokmilliárdos, állami holokauszt emlékközpontról.

Frölich „gratulálok az ajándékhoz!” végső csapását a közönség már hálás tapsviharral fogadta. Mindez annak szólt, hogy Rangos Katalin megkérdezte, hogy akkor most az EMIH tulajdonába került-e a Sorsok Háza. A főrabbi szerint ezzel a lépéssel a kormány zsidó üggyé tette a holokausztot, pedig annak az egész nemzet ügyének kellene lenni, a holokauszt múzeumokat éppen ezért az államnak kellene működtetnie.

Köves Slomó azzal teljes mértékben egyet is értett, hogy a holokauszt mindenkire tartozik, szerinte azonban azt úgy lehetne elérni, hogy ne csak a zsidók ügye legyen, hogy mindenki részt vesz ebben a diskurzusban.

Az érzelmeket meg tudja érteni, az elutasítással azonban nem tud mit kezdeni,

utalt az EMIH vezető rabbija arra, hogy a Mazsihisz elnöke nem hajlandó szóba állni vele. Köves úgy véli, hogy bizalomra lenne szükség a másik felé ebben a kérdésben.

Amikor a vita végére már teljesen fokozott hangulatba kerülő közönség kérdezhetett, nem meglepő módon kizárólag Köves Slomótól szeretett volna válaszokat kapni az egyre türelmetlenebb hallgatóság. Többen próbálták megtudni, hogy kik lesznek azok a történészek, akik részt vesznek a koncepció kidolgozásában. Köves rabbi azonban nem említett neveket, mint mondta nem szeretné, ha rájuk is olyan hiteltelenítő nyomás nehezedne, mint most rá.

Melyik rabbi volt a meggyőzőbb?

További szavazások

Loading ... Loading ...

A beszélgetés videófelvétele itt látható:

Sorsok Háza – Rangos beszélgetések a Bálint Házban

Geplaatst door Bálint Ház op Donderdag 4 oktober 2018

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW