Következik: 

Kiszlév 13, 5779 · 2018. november 21, szerda

Heisler: „Aki titokban beáll egy ilyen koncepció mögé, azzal nincs párbeszéd”

Az államnak kell felelősséget vállalnia a Sorsok Házáért, vélik a Mazsihisznél, éppen ezért csak a kormánnyal hajlandóak tárgyalni ebben az ügyben, az EMIH-el vagy Schmidt Máriával viszont nem. Heisler András és Toronyi Zsuzsanna a Sorsok Háza ügyéről tartott sajtótájékoztatóján jártunk.

Egy két héttel ezelőtti sajtótájékoztatón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy a magyar kormány döntése alapján jövőre megnyithat a Sorsok Háza, amely az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába kerül. Az intézmény üzemeltetése így a Köves Slomó rabbi által vezetett hitközségre hárul, de a költségeket a kormány fogja állni. A Sorosok Háza koncepcióját pedig a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal együtt fogják kidolgozni.

Jövőre megnyitják a Sorsok Házát, az EMIH veszi át az intézményt – Kibic Magazin

Az EMIH lesz a nagy vitákat kiváltó Sorsok Háza tulajdonosa és üzemeltetője. A három évvel ezelőtt elkészült intézmény többek között a Mazsihisz tiltakozása miatt nem nyithatott ki eddig. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) lesz a jövőre megnyílóSorsok Háza emlékközpont tulajdonosa és üzemeltetője – jelentette be egy ma reggeli sajtótájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) két közleményben is nem tetszését fejezte ki a kormány döntése, illetve az EMIH szerepvállalásával kapcsolatban. A második, keményebb hangvételű közleményben arról írnak, hogy szerintük az EMIH-nek csak a közpénzek és az ingatlanok megszerzése számít, és Köves Slomóék törekvései szembemennek a magyar zsidó közvélemény értékrendével. A Mazsihisz nem tartja hitelesnek és elutasítja a Sorsok Háza koncepcióját.

A múlt pénteken a Mazsihisz sajtótájékoztatót tartott a zsidó média számára, ahol Heisler András elnök és Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója részletesebben is kifejtette a hitközség az eddigieknél is vehemensebb tiltakozásának okát. A Mazsihisz 2014-ben szállt ki a Sorsok Háza projektből, Heisler Andrásék azóta hangoztatják, hogy nem értenek egyet a Schmidt Mária által eléjük tárt koncepcióval, illetve azzal a ténnyel, hogy ennek a koncepciónak a részletei a mai napig ismeretlenek a számukra.

„A kiállítás tartalma a kezdetektől nem volt világos”

– idézi fel Heisler András a négy évvel ezelőtti időszakot, amikor úgy döntöttek, nem vesznek részt a Sorsok Háza tanácsadó testületének munkájába. Az a koncepció ugyanis, amelyet Schmidt Mária prezentált több szempontból is megkérdőjelezte a Sorsok Háza hitelességét. A kiállítás részletes forgatókönyvét nem ismerhették meg, csupán néhány előzetes látványterv került bemutatásra, amelyből viszont nem lehetett komoly szakmai véleményt kialakítani a jövőbeni kiállításról.

A Mazsihisz szerint az EMIH törekvése szembe megy a magyar zsidóság értékrendjével – Kibic Magazin

A Mazsihisz elhatárolódik a Sorsok Háza koncepciójától és inkább egy 10 millió forintos pályázati keretet különít el, hogy segítse a kutatók és civil szervezetek munkáját. Köves Slomó úgy véli a Sorsok Háza kapcsán kialakult diskurzust nem kellene egy zsidó hitközségi konfliktus martalékává válni.

Amit viszont bemutattak az több sebből vérzett. Toronyi Zsuzsanna a zsidók gazdasági kifosztásának bemutatását hozza példának. Ezt Schmidt Mária tervei szerint egy félbevágott biciklivel és egy elragadott játékmackóval illusztrálnák a kiállításon. A zsidók kifosztása azonban sokkal több volt ennél, még akkor is ha egy gyerek perspektívájából tekintünk rá, mint ahogy az a Sorsok Háza koncepciójában szerepel. Ez ugyanis egy olyan folyamat volt, amelyben a zsidókat először az állásuktól, lakhelyüktől, vagyontárgyaiktól, majd végül az életüktől is megfosztották.

A titokban készült koncepció bemutatását követően nem csak a Mazsihisz szállt ki a projektből, de a nemzetközi tanácsadó testület is felbomlott. Többek között a Jad Vasem és más nemzetközi intézmények képviselői sem kívántak többet Schmidt Mária terveihez asszisztálni. Heisler András úgy látja, Schmidt Mária kiírta magát a hiteles holokausztkutatók köréből, és ez nem csak a Mazsihisz álláspontja, több neves történész, például Randolph L. Braham is hasonlóképpen vélekedik. (Braham a sajtótájékoztatót követően írt levelet Heisler Andrásnak ezzel kapcsolatosan.)

Braham: A Sorsok Háza része a kormány történelemtisztogatási tervének

Randolph L. Braham történészprofesszor, a magyarországi holokauszt kiemelkedő kutatója Heisler Andrásnak írt levelében osztotta meg álláspontját a Sorsok Házával kapcsolatban. Braham szerint az új intézmény része annak a hosszú távú történelemtisztogatási tervnek, amelyet az Orbán-kormány kezdeményezett a Horthy-korszak rehabilitációja végett.

A professzor magától értetődőnek tartja, hogy amennyiben a történelmi valóság a tervezett új múzeumban nem tükröződik, akkor a magyar zsidóság vezetői továbbra is ellenezni fogják annak megnyitását ‒ még akkor is, ha arra egy rabbi „kóser” jóváhagyási pecsétjét is rányomták. Braham levelében Schmidt Máriát olyan egykori holokauszttudósnak nevezi aki, végül ádáz nacionalista holokauszt-torzítóvá vált.

Robert Rozett a Jad Vasem könyvtárának igazgatója a Jerusalem Postnak nyilatkozott a Sorsok Háza ügyében. Rozett, aki szintén a magyarországi holokauszt elismert kutatója, az izraeli lapnak azt mondta, hogy az új múzeum tervezett koncepciója nem helyezi általánosabb kontextusba a magyarországi zsidóüldözéseket. Nincs szó benne arról, hogy a magyar hatóságok milyen komoly részt vállaltak a zsidók deportálásában és nem foglalkoznak a nyilas hatalomátvétel előtti zsidóüldözésekkel.

Mindamellett Rozett szerint a tervezett kiállítás úgy állítja be, mintha a német megszállás előtt nem lett volna zsidóüldözés Magyarországon, és mintha néhány elvetemült nyilason kívül a magyarok nem volnának felelősek a tömeggyilkosságért. A Sorsok Háza viszont eltúlozza a magyar zsidómentők szerepét, mintha a magyarság alapvetően az áldozatok segítésével foglalkozott volna.

Rozett volt az, aki körbevezette Orbán Viktort és Lévai Anikót a Jad Vasem múzeumában a magyar kormányfő izraeli látogatásának idején.

Toronyi Zsuzsanna szerint a kormány célja ezzel az intézménnyel, hogy kiváltsák a nekik nem tetsző tematikát vivő Páva utcai Holokauszt Emlékközpontot. A Sorsok Háza így igazodna abba az Alaptörvénybe is foglalt elképzelésbe, miszerint a magyar állam nem visel felelősséget a holokausztban meggyilkolt több százezer ember haláláért. Azzal a lépésével, hogy most egy zsidó szervezetnek adja át a Sorsok Házát, a kormány gettósítja a holokauszt traumáját. Egy ilyen intézményt márpedig valamilyen állami szervezetnek kellene üzemeltetnie, kifejezve azt, hogy a holokauszt nem csak a zsidók, de az egész nemzet traumája.

Ezt a véleményt osztja Heisler András is, aki szerint egy ilyen intézményt nem a zsidóknak kellene megcsinálniuk, mert abban az esetben a holokauszt kizárólag a zsidók ügye marad. Az államnak kell felelősséget vállalnia a Sorsok Házáért, éppen ezért a Mazsihisz csak a kormánnyal hajlandó tárgyalni ebben az ügyben, az EMIH-el vagy Schmidt Máriával viszont nem. A Mazsihisz elnöke úgy véli, Köves Slomóék nem hiteles szereplők ebben a történetben.

„Aki titokban beáll egy ilyen koncepció mögé, azzal nincs párbeszéd”

– jelenti ki Heisler András.

A párbeszéd hiánya miatt viszont a Mazsihisznél nincs tudomásuk arról, hogy változott-e valamit a Sorsok Háza koncepciója, ahhoz képest, amit korábban megismerhettek. Abból azonban, amit Köves Slomó a két héttel ezelőtti sajtótájékoztatón elmondott, Heisler András azt szűrte le, hogy az EMIH valójában csak Schmidt Mária 2014-es koncepcióját szeretné kóserolni.

„Kemény helyzet, kemény szavak”

– mondja a Mazsihisz erős hangvételű közleményével kapcsolatban Heisler András, aki szerint, a kormánytól tapintatlanság, az EMIH részéről viszont aljasság volt, hogy a Sorsok Házáról szóló bejelentést szándékosan a hosszú ünnepi időszak elé időzítették, hogy a Mazsihisz és a külföldi zsidó szervezetek ne tudjanak időben reagálni. A Mazsihisz elnöke szerint ez az oka annak, hogy a Jad Vasemtől és más holokausztkutatással foglalkozó intézménytől még nem érkezett hivatalos állásfoglalás. (Heisler András jelezte, hogy a sajtótájékoztatót követően Braham professzor mellett a Jad Vasem és más nemzetközi szerveztek is megfogalmazták aggályaikat.)

Köves Slomó szerint a Sorsok Háza egy példa nélküli gesztus a kormány részéről

Köves Slomó nemrég a Magyar Hírlapnak adott interjút a Sorsok Házával kapcsolatban. Az EMIH vezető rabbija szerint a holokauszt emlékezete nem zsidó, hanem nemzeti ügy. Ugyanakkor a vészkorszak áldozatai többnyire zsidók voltak, ezért a zsidó szervezeteknek is részt kell venniük az emlékezetdiskurzus alakításában. A holokausztról szóló diskurzust pedig nem lehet a történelmi felelősség kérdésére leszűkíteni.

Köves Slomó arról is beszélt, hogy a holokausztról szóló hiteles narratíva is sokféle lehet. A Sorsok Háza esetében ez a narratíva az, hogy egy gyermek túlélő szemével adják át a történetet a jogfosztástól, a megsemmisítés kísérletén át egészen 1948-ig. A szándék, hogy kialakuljon valamiféle érzelmi érintettség, kifejezetten a fiatalabb generációkban is.

A rabbi szerint az egy példa nélküli gesztus a kormány részéről, hogy a Sorsok Házát egy zsidó közösség kezébe adta. Köves Slomó nem ismer több olyan esetet, hogy egy állam által épített holokausztmúzeum a zsidó közösség ilyen jellegű bevonásával jött volna létre. Köves rabbi olyan szóbeszédről is hallott, amely szerint mindezt a Jad Vasemben javasolták Orbán Viktornak.

Miközben a Sorsok Háza projektje befagyasztásra került Lázár János minisztersége idején, a Mazsihisz többször is kísérletet tett arra, hogy a holtpontról elmozdítsa az ügyet. Heisler András például azt javasolta, hogy egy mindenki által hitelesnek tartott nemzetközi intézményre lehetne bízni a koncepció kidolgozását. Néhány éve a washingtoni Holokauszt Múzeum egyik vezetőjével Heisler el is látogatott Lázár János minisztériumába, ám a megbeszélést követően nem lett folytatása a kezdeményezésnek.

Toronyi Zsuzsanna úgy véli, hogy alapból nincs szükség két holokauszt múzeumra Budapesten. A szűkös Páva utcai helyszínen lehetséges volna egy másféle koncepció kialakítása, amely a halottak emlékezetére fókuszálna. A Zsidó Múzeum igazgatója szerint

a Sorsok Háza jelenlegi giccses, „holokauszt-élményparkra” hajazó koncepció viszont még múzeumnak sem igazán nevezhető,

hiszen saját gyűjteménnyel sem rendelkezik.

https://akibic.hu/2018/09/17/a-sorsok-hazara-ugy-volt-szukseg-mint-a-felcsuti-kisvasutra/

A Magyar Zsidó Múzeum ezzel szemben már 1943 óta gyűjti a holokauszttal kapcsolatos emlékeket, és több százezer dokumentummal rendelkezik, amelyek már online is elérhetők digitalizált formában az intézmény honlapjáról. A múzeum a ’90-es évektől kezdve együttműködő partnere a jeruzsálemi Jad Vasemnek, illetve több más külföldi holokausztkutató intézetnek.

A Mazsihisz azonban nem érdekelt semmilyen ellen-koncepció létrehozásában, hangsúlyozza Toronyi Zsuzsanna. Így a közleményben említett 10 millió forintos elkülönített pályázati keretet sem tekintik annak. Ezt az összeget a holokauszt további történelmi feldolgozásának céljára szeretnék áldozni, és külső szervezetek kutatásait támogatnák vele. A pénz felhasználásának pontos kereteit most dolgozzák ki.

A hitközségnél a jelenleg felújítás alatt álló Rumbach utcai zsinagógába tervezett Együttélés Háza projektet sem tekintik ellen-Sorsok Házának. Maga az épület előreláthatóan a jövő évben fog elkészülni, és a kiállító, illetve kulturális funkciója mellett közösségi térként is üzemel majd. A kiállítás koncepciója jelenleg még nem elérhető, Toronyi Zsuzsanna és Heisler András erről a későbbiekben ígértek részletes tájékoztatást.

Egyszer szép lesz? – Talán most eldőlhet a Rumbach utcai zsinagóga sorsa – Kibic Magazin

A Rumbach utcai zsinagógából majdnem irodaház és rendezvényterem lett, később viszont a Zsidó Múzeum részeként újították volna fel. Most a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Együttélés Háza néven tervezi a hányattatott sorsú zsinagóga újrahasznosítását. Tervek már vannak, ígéretek a projekt finanszírozására szintén, a nagy kérdés pedig, hogy az épület turisztikai, közösségi, kiállító vagy éppen szakrális funkcióján legyen a hangsúly.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp
Kibic

FREE
VIEW