Ki a zsidók igazi védelmezője?

A Sargentini-jelentés megszavazása óta a figyelem középpontjába került a riport néhány antiszemitizmussal kapcsolatos állítása. A kormány úgy kommunikál, mintha a vita arról folyna, ki védi meg az európaiakat és azon belül a zsidókat is a muszlim bevándorlóktól. Kérdés, ki képviseli valójában az európai illetve magyar zsidó közösség érdekeit?

Az utóbbi idők talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye volt, a Sargentini-jelentés szeptember 12-i megszavazása az Európa Parlamentben. A jelentés lényegében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok rendszerszintű veszélynek vannak kitéve Magyarországon. Ezzel az értelmezéssel a magyar kormány azonban nem értett egyet, és úgy vélte, hogy Magyarország a bevándorláspolitikája miatt kapott fekete pontot az EU-tól. A szavazás óta a figyelem középpontjába került a jelentés néhány antiszemitizmussal kapcsolatos állítása, holott a magyarországi zsidók helyzete mindössze 4 helyen kerül említésre a 77 pont közül. A magyar kormány mégis ezeket a részeket emeli ki rendszeresen kommunikációjában, sérelmezve a magyarországi helyzetre vonatkozó, általuk igaztalannak vélt vádakat, és a fókuszt áthelyezi arra, mintha a vita arról folyna, ki védi meg az európaiakat és azon belül a zsidókat is a muszlim bevándorlóktól.

A Sargentini-jelentés egyik legnagyobb média visszhangot kiváltó része az a megállapítás volt, amely szerint

itthon az antiszemitizmus gyűlöletbeszéd, valamint a zsidók és a zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények formájában nyilvánul meg.

No Title

No Description

 Az általunk megkeresett zsidó közösségi vezetők – Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke, Borgula András, a Kibic elnöke és Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány titkára – közül ezzel az állítással senki sem értett egyet. A szintén megkérdezett Somogyi Zoltán szociológus pedig így nyilatkozott:

„Az egyébként más helyeken sokszor tűpontos Sargentini-jelentésnek tehát finoman szólva nem ez a része a legvégiggondoltabb”.

Heisler András elmondta, hogy a MAZSIHISZ monitoring-rendszere szerint zsidók és zsidó tulajdon ellen elkövetett erőszakos cselekmények nem jellemezték az elmúlt éveket. Ezért aggályosnak tartja, hogy a kétségkívül létező magyarországi antiszemitizmust a jelentés ezzel a felütéssel kezdi.  Borgula András színházi rendező és zsidó közösségi vezető sem tapasztalt ilyen jelenségeket.

Heisler András

Újfajta antiszemitizmus megjelenése Nyugaton

Magyarországon a Tett és Védelem Alapítvány havi rendszerességgel figyeli a magyar közéleti eseményeket és a sajtót, hogy felvegye a harcot az zsidósággal szembeni megnyilvánulások, cselekedetek ellen.

Az alapítvány 2017-es évre vonatkozó riportjában beszámolt a Magyarországon, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban antiszemita motivációból elkövetett gyűlölet-bűncselekményekről. Az adatokból kiderült, hogy

az előző két évhez képest Magyarországon csökkent az antiszemita incidensek száma,

így például 2016-ban 48, a múlt évben ezzel szemben már csak 37 esetet regisztráltak. Ezzel ellentétben számos nyugat-európai országban egyre erőszakosabb formát ölt az antiszemitizmus, és annak új megjelenése formája, az anticionizmus, mely egyre erőteljesebb félelemmel tölti el a helyi zsidó közösségeket.

Szalai Kálmán

Szalai Kálmán, a TEV titkára elmondta, hogy Franciaországban a zsidó lakosság számaránya a teljes népességhez viszonyítva nagyon hasonló a hazai, egyetlen történetileg is lokálisnak nevezhető zsidó közösség méretéhez. Ez nagyjából a teljes társadalom lélekszámának megközelítőleg 1%-át jelenti. Ezzel szemben az elmúlt években tapasztalható

anticionista és antiszemita indíttatású gyűlöletcselekmények száma 9-10 szerese a hazánkban tapasztalható hasonló mutatónak

(1.ábra). „Ez az összehasonlítás azt a tényt ráadásul figyelembe sem veszi, hogy az ott tapasztalható cselekmények közel fele személyek elleni fizikai támadás, míg ezek aránya Magyarországon átlagosan évente egy ilyen eset mutatkozik”, mondta a TEV titkára. A TEV adatai azt mutatják, hogy Hollandiában 113 antiszemita gyűlöletcselekményt azonosítottak 2017-ben*, ezek között 4 esetben személyek elleni fizikai támadás szerepelt, miközben az ország lakosságának 2 ezrelékét sem éri el a zsidó közösség számaránya.

Szalai szerint Magyarországról elmondható, hogy a gyűlöletcselekmények jogszabályi környezete teljes mértékben megfelel az uniós elvárásoknak, sőt némely vonatkozásban szigorúbb is azoknál.

Antiszemitizmus kritika Izrael-ellenes személytől?

A TEV által megfogalmazott szempontokhoz hasonlóan érvel a magyar kormány, illetve több jobboldali közéleti személyiség, amikor azt állítja, hogy a zsidók számára a legnagyobb veszélyt a tömeges muszlim bevándorlás, illetve a baloldalon megjelenő újfajta antiszemitizmus jelenti, amely erős Izrael-ellenességgel párosul. (Itthon gyakorlatilag nincsenek muszlim bevándorlók, ezért hallani akár vallásos zsidóktól is azt a véleményt, hogy Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely a zsidóknak a világon.) Ebből a gondolatból nőtte ki magát a magyar kormányfő érvelése is, amely szerint nem lehet hiteles az antiszemitizmus vádja egy olyan személytől, azaz Judith Sargentinitől, aki szélsőbaloldali politikus és pártja hagyományosan ellenséges Izraellel.

„Izraelre a helyes szó: apartheid” – Judith Sargentini és a holland Zöld Baloldal Izrael-ellenességéről | Mandiner

Míg Sargentini jelentésében az „antiszemitizmus” miatt kárhoztatja Magyarországot, a holland szélsőbaloldali politikus és pártja hagyományosan ellenséges Izraellel. „Júliusban meglátogattam Izraelt és Palesztinát, és blogoltam is. Izraelre a helyes szó igazán az apartheid”. Ezt az üzenetet Judith Sargentini holland EP képviselő osztotta meg hivatalos Twitter-oldalán 2015-ben.

„Olyan hölgy vádolt bennünket antiszemitizmussal, aki a modern kori antiszemitizmus – az Izrael-ellenesség – egyik képviselője, ez Sargentini, ez az igazság”

, mondta Orbán Viktor is.

Orbán egyébként úgy véli, a jelentés elfogadása valójában nem a magyar demokrácia állapotának kritikájáról szól, hanem arról, hogy az EU vezető tagállamainak politikusai nem értenek egyet a magyar bevándorláspolitikával.

A kormányfő szerint azért volt szükség a Sargentini jelentés megszavazására, mert meg vannak számlálva az EP jelenlegi képviselőinek napjai, hiszen jövő májusban EP-választások lesznek. „Soha ilyen fontos EP-választás nem volt, talán nem is lesz” – mondta a miniszterelnök.  „A bevándorlásról szóló küzdelem dönti el Európa jövőjét. Vannak bevándorláspártiak és -ellenesek. Előbbiek nagy fölényben vannak, ahogyan ezt a szavazati arány is mutatta. A baloldal bevándorláspárti” – mondta Orbán, aki szerint azért is lesznek rendkívül fontosak a jövő májusi választások: mert „egy másik EP-re, egy másik jövőre van szükségünk”.

 A muszlimok kontra Soros-ellenes kampány

A TEV fenti nyilatkozata világosan utal arra, hogy a zsidó közösség bizonyos képviselői és maguk a zsidók sem feltétlenül nézik jó szemmel a bevándorlást, mivel úgy gondolják, ez hosszútávon veszélyezteti a zsidók biztonságát.

Ezzel szemben áll a zsidó közösségen belül is létező másik fő csapás, amely a Sargentini-jelentés szellemiségéhez áll közelebb, és amely szerint a zsidók biztonságát hosszútávon a demokrácia gyengülése és a Soros-ellenes kampány bújtatott antiszemitizmusa veszélyezteti. Ők sem nevezhetők feltétlenül bevándorláspártinak, de azt mindenképp aggályosnak gondolják, hogy a zsidó származású milliárdos,

Soros György személye ellen irányuló kampány olyan antiszemita előítéletekre épített, amelyek a zsidók megnevezése nélkül is beindítják ezeket a konnotációkat a hétköznapi emberben.

Ennek a bújtatott antiszemitizmusnak talán legplasztikusabb megnyilvánulása volt Orbán Viktor március 15-i ünnepi beszéde, amelyről szintén említést tesz a Sargentini-jelentés.

„Olyan ellenséggel kell harcolnunk amely másmilyen, mint mi vagyunk. Nem nyílt sisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ”

, mondta akkor a magyar miniszterelnök.

Évtizedekre eldőlhet a haza sorsa | Magyar Idők

Isten hozott mindenkit a magyar szabadság ünnepén! Tisztelettel köszöntöm a békemenet résztvevőit. Külön nagyrabecsüléssel köszöntöm lengyel barátainkat. Összetartozásunk természetes, összekapaszkodásunk erőforrás. Kossuth apánk idejében azt írták: Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és ereje a másik életének és egészségének feltétele.

Schönberger Ádám, a Marom Egyesület elnöke szerint vissza kell utasítani azt, hogy Orbán Viktor döntse el, hogy ki számít antiszemitának és ki nem. Egy Facebook bejegyzésben arról írt, hogy a kormánypárt tehet arról, hogy magyarországi zsidó közösségben nőtt az antiszemitizmustól való félelem, mert a Fidesz beemelte az antiszemita toposzokat a szélsőjobboldalról a kormánypárti retorikába és tette azt a permanens politikai kampány részévé. Schönberger úgy véli, Orbán Viktornak nincs joga antiszemitázni, és a zsidó közösség aggodalmait és félelmeit használni politikai vitákban.

„Olyan hölgy vádolt bennünket antiszemizitmussal, aki a modern kori antiszemitizmus – az Izrael-ellenesség –egyik…

Geplaatst door Adam Schonberger op Vrijdag 14 september 2018

 

Somogyi Zoltán is hasonlóan értékeli a Soros-ellenes kampányt, amely szerinte emlékeztet a két világháború közötti legrosszabb antiszemita hagyományokra, amelynek a kapitalizmussal szembeni ellenszenv és az ezt hordozó “idegen” polgárság gyűlölete képezte az alapját. „Az Amerikában élő zsidó milliárdos Soros Györgyöt mint a “magyar haza ellenségét” ezért is tették óriásplakátokra, és egyéb reklámfelületekre”, állította. Szerinte azért merte ezt megtenni a magyar miniszterelnök, mert Izrael és az Egyesült Államok jelenlegi kormánya felé számos komoly gesztussal élt és él, így úgy érezhette, ez majd megvédi őt. Izraelnek például kevés barátja van ma a világban, a jelenlegi magyar jobboldali kormány annak mondható.

Somogyi Zoltán

 

Antiszemita támadások kontra hiteles történelemszemlélet

A Soros-ellenes kampány megítélése tehát ellentmondásos a zsidó közösségen belül. Van, aki szerint a bevándorlás megfékezése a zsidók elemi érdeke, és a Soros-ellenes kampány alatt nem nőtt az antiszemita támadások száma (lásd TEV), míg például Heisler András egy másik szempontra hívta fel a figyelmet. A MAZSIHISZ elnöke kérdésünkre a Sargentini-jelentésnek azt a megállapítását emelte ki, amely szerint aggasztó az antiszemita sztereotípiák magyarországi terjedése. A jelentés megemlíti, hogy rendkívül alacsony a nyilvántartásba vett gyűlölet-bűncselekmények száma. A MAZSIHISZ elnöke úgy vélte, hogy ez valójában a TEV hibás mantrájának a visszhangja.

„A magyarországi antiszemitizmust ugyanis nem néhány homályos tekintetű antiszemita megbüntetésével, hanem hiteles történelemszemlélettel és felelős politikusi magatartással lehet érdemben befolyásolni”

, mondta, amellyel utalt a Soros-ellenes kampány, illetve többek között a Sorsok Háza körül kialakult polémiára, valamint más, az elmúlt években vihart kavart emlékezetpolitikai ügyekre.

Ehhez a véleményhez csatlakozott Borgula András, és kiemelte: ugyan vitathatatlan, a kormány több ponton tett gesztusokat a zsidó közösség felé az elmúlt években – amelyekről egyébként a jelentés is beszámol -, de a sztereotípiák terjedését ő is a kormány számlájára írja. Úgy vélte, hogy

az ország jelenlegi vezetője szerint semmilyen felelősség nem terheli Magyarországot a ’44-’45-ben történtekért,

sőt pozicionálja azokat a kutatókat, akik relativizálják a második világháborúban és az azt megelőző időkben történt, zsidókkal kapcsolatos jogfosztásokat.

Borgula András

A kérdés tehát továbbra is kérdés marad, mi jelent nagyobb veszélyt a zsidókra a mai Európában? A kormány és a TEV által hangoztatott tömeges muszlim bevándorlás vagy pedig a Soros-ellenes kampány burkolt antiszemita sztereotípiái, a demokrácia gyengülése illetve az a történelemszemlélet, amely igyekszik a magyarok felelősségét hárítani a holokauszttal kapcsolatban.

Szerinted ki a zsidók igazi védelmezője?

További szavazások

Betöltés ... Betöltés ...

* 2016-ban 109, 2015-ben 126, CIDI Monitor Anti-Semitism 2017 – English Summary – March 2018)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp