Vágó István listába szedte, amit Szakály nem tudott

Szakály hétvégi kenderesi nyilatkozata sokakban mély felháborodást keltett. Vágó István a Facebook-on közzé tett egy listát, amelyben a zsidók jogfosztásának stációit mutatja be. 

Szakály Sándor, a Veritas igazgatója a hétvégén részt vett Kenderesen a Horthy Miklós-emléknapon, ahol arról beszélt, hogy a Horthy kormányzósága alatt elfogadott zsidótörvények nem jogfosztást, hanem csak jogkorlátozást jelentettek a zsidók számára. Szakály ezt a munkaszolgálatosok példájával próbálta megmagyarázni, szerinte ugyanis az csupán korlátozás volt a zsidóknak, hogy nem teljesíthettek fegyveres szolgálatot a hadseregben. A korlátozások ellenére viszont a zsidóság életbiztonsága 1944-ig alapvetően biztosított volt.

Szakály nyilatkozata sokakban mély felháborodást keltett. Vágó István például a Facebook-on közzé tett egy korábbi listát a zsidók jogfosztásának stációiról.

– 1920-ban bevezették a numerus clausust.

– 1938 novemberében 90 olyan heti- és havilap volt betiltva, amelyek zsidó tulajdonban voltak.

Az 1939-től érvényes törvény szerint

– zsidónak nem lehetett moziengedélye

– zsidók nem lehettek állandó bírósági szakértők, nem árusíthattak bort, égetett szeszes italt, cementet, nem lehettek cukorkereskedők, magándetektívek, sőt még prostituáltak sem

– zsidók nem lehettek gépjárművezető-oktatók, idegenvezetők, nem foglalkozhattak gumiárukkal

– a zsidó tanárokat, tanítókat 1943. január 1. napjáig nyugdíjazni kellett, vagy végkielégítéssel el kellett bocsátani

– ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarába, sajtókamarába, színművészeti és filmművészeti kamarába zsidót csak a tagság hat százalékáig lehetett felvenni

– zsidó nem lehetett bármilyen időszaki lap felelős szerkesztője, kiadója, főszerkesztője

– a zsidók összes mezőgazdasági ingatlanát átengedésére lehetett kötelezni

– a zsidó nem lehetett állami tisztviselő. tolmács, hivatalos szakértő (becsüs), szabadalmi ügyvivő

– a zsidó nem árulhatott tejet, dohányterméket, szeszt és más, a vámjövedék körébe eső terméket

– zsidó nem lehetett mozi vagy színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja, színházi előadásokra zsidó hatósági engedélyt nem kaphatott

– zsidó nem folytathatott bizományosi tevékenységet

– zsidó nem látogathatott nyilvános szórakozóhelyet, nem működtethetett iskolát, tanfolyamot és tanulóotthont, nyomdát, hirdetőirodát, lapterjesztő vállalatot.

1941-ben Kamenyec-Podolszkij közelében mintegy 23 600, nagyobbrészt Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg.

Az 1941-es törvény szerint

– zsidó nem házasodhatott nem zsidóval, ilyennel nemi életet sem élhetett.

1941-ben kitiltották a zsidókat a strandokról és fürdőkből, megtiltották, hogy a piacokon és vásárokon zsidó kereskedők is eladják termékeiket.

1941-ben, bár a németek nem kérték, bevitte az országot a Szovjetunió elleni háborúba

1941-ben a magyar hadsereg bevonult a Délvidékre, 1942 januárjában Újvidéken magyar katonai alakulatok gyalázatos tömegmészárlást rendeztek.

1942/43 – a második magyar hadsereg pusztulása

1944. március 19-ig összesen 267 zsidórendelet szerepel a Magyarországi Rendeletek Tárában.

És akkor bejöttek a németek, Horthy a helyén maradt…

Szakály Sándor szerint a zsidók nem szenvedtek el jogfosztást Horthy kormányzósága alatt – Kibic Magazin

A Veritas Intézet főigazgatója a kenderesi Horthy-emléknapon tartott előadást, ahol a zsidókérdés is szóba került. Szakály Sándor korábban a zsidók

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp