Csökkenti az antiszemitizmust a magyar és az izraeli kormány jó viszonya

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Látványosan javult az elmúlt időszakban Magyarország és Izrael kapcsolata. Gadó János újságíró-szerkesztőt és Köves Slomó rabbit kérdezte a közeledés hátteréről a 168 óra.

A közvéleményt foglalkoztató kérdés, hogy a magyar miniszterelnök milyen számítások hatására keresi Izrael barátságát. Gadó ezzel kapcsolatban eszmetörténeti fejtegetésbe kezd. Szerinte a magyar kormány és – Csehország kivételével – a többi visegrádi ország sajátos utat jár: erősen kötődik a nacionalizmushoz, a nemzeti romantikához. Tisza István kormányzása tűnik valamiféle ideálképnek. Nem lehet azonban visszanyúlni a Tisza István-korabeli kormányzáshoz, mert útban van a 20. századi antidemokratikus nacionalizmus, amelynek legsúlyosabb vétke a holokausztba torkolló antiszemitizmus volt.
– Ennek a nacionalizmusnak a tisztára mosásához szükség van a kósersági pecsétre, amelyet Izrael állam hajlandónak tűnik megadni, jól tudván, hogy kivel működik együtt, de kisebbik rosszként tekint az Orbán-féle illiberális rendszerre – jelenti ki.


Arra a közbevetésre, hogy a magyarországi zsidó közösség, amelynek nagy része elutasítja Orbán rendszerét, mintha elárulva érezné magát az említett kósersági pecsét megadása miatt, Gadó azt válaszolja:

– Ezért Izraelt lehet bírálni, de csak azok bírálhatják ezt a politikát, akik számot vetnek azzal, hogy Izrael milyen körülmények között létezik, és milyen szomszédjai vannak. Az Orbán-féle illiberális rendszert kritizálni egy magyar demokratának legitim vállalkozás, mert Európában az összehasonlítási alap a nyugati demokrácia. Bírálni azt, hogy az izraeli kormány ezzel az illiberális rendszerrel szövetkezik, viszont teljesen más dolog. Izraelnek nem olyan szomszédai vannak, mint Szlovénia vagy Ausztria, hanem olyanok, mint Szíria vagy az Irán által vezényelt Hezbollah.

Ezen a ponton megkérdeztük, hogy az Orbán–Netanjáhú-szövetségnek lehet-e olyan kedvező hozadéka, hogy a hagyományos antiszemitizmus a jobboldalon eltűnik. Gadó János úgy látja, hogy a régi fajta antiszemitizmus visszahúzódott Magyarországon.

– A kormány gyakorlatilag monopolizálta az antiszemitizmust, elhallgattatja és kizárólag saját használatra tartja fenn. Úgy használja, ahogy jónak látja, ahogy azt a Soros-ellenes kampány mutatja – mondja, hozzátéve, hogy a társadalom mélyrétegeiben élő előítéleteket ilyen politikával legfeljebb egy időre elhallgattatni lehet, valóban orvosolni nem.

Na de miért jó ez a kapcsolat a magyarországi zsidó közösségnek, amely nyilván örül a két ország közeledésének, de meglehetősen elutasító azzal a két személlyel szemben, aki ennek a folyamatnak az élén áll? Köves Slomó azzal kezdi válaszát, hogy Magyarország a jó oldalára állt, és jó szövetségest talált.

– Ennek van hatása morális szempontból Magyarországra nézve – mondja –, és az antiszemitizmus elleni küzdelem miatt is fontos. Kelet-Európában a politikai pártok, különösen a hatalmon lévő pártok megnyilvánulásainak nagy társadalmi hatása van. Különösen azért, mert nem egy alulról felfelé építkező társadalomban élük. Az, hogy a fej mit csinál, erősen meghatározza a társadalmi attitűdöket. Ha a jobboldali kormánynak Izrael-párti megnyilvánulásai vannak, akkor annak kedvező hatásai lehetnek az össztársadalmi antiszemitizmussal kapcsolatban.

Arról a bizonyos kósersági pecsétről, amely a szélsőjobboldaliság vádja alól jelentene felmentést, Köves mást gondol.

– A zsidó közösség egyik vezetőjének szempontjából mindegy, hogy minek tekintik az Orbán-kormányt a nyugati sajtóban, jobboldalinak vagy szélsőjobboldalinak, vagy a kettő között valaminek. Ha abból a politikai közösségből és politikai identitásból, melyet a miniszterelnök vezet, éppen az Izraelhez való közeledés által ki lehet vonni az antiszemitizmust, akkor az már önmagában is pozitív, támogatandó folyamat.

Gadóval ellentétben Köves Slomó a két ország kapcsolatának javulását sokkal inkább a két kormány közös értékeire, mintsem a taktikára vezeti vissza. Ez annak kapcsán derült ki, hogy megkérdeztük, nem tart-e attól, hogy azok, akik a kormány politikájával élesen szemben állnak, az izraeli partnerséget is negatívan értékelik majd. Hiszen Orbán végletesen polarizálta az országot: ugyanannyian imádják, ahányan gyűlölik, és szinte mindent ezen a szűrőn keresztül látnak az emberek. A rabbi ezt másképp látja.

– Azok, akik az Izraelhez való viszonyukat is „az Orbán-gyűlölet okuláréján keresztül látják”, előbb-utóbb így is, úgy is csatlakoztak volna a Nyugat-Európában már bevett intézményes antiizraelizmushoz, hiszen az Orbán-féle Magyarországgal szembehelyezkedő európai establishment a Netanjáhú-féle Izraellel is szemben áll.

Csökkenti az antiszemitizmust a magyar és az izraeli kormány jó viszonya?

További szavazások

Betöltés ... Betöltés ...

Az eredeti cikk itt olvasható:

Hideg taktika vagy ideológiai rokonság? Magyar-izraeli kapcsolatok: egy szövetség háttere

Látványosan javult az elmúlt időszakban Magyarország és Izrael kapcsolata. Egy évvel ezelőtt látogatott Benjámín Netanjáhú Magyarországra, idén Orbán Viktor utazott Izraelbe. Ezek a látogatások bővelkedtek a diplomáciai formalitásokat meghaladó gesztusokban. Vajon miért? Gadó János újságíró-szerkesztőt és Köves Slomó rabbit kérdeztük a közeledés hátteréről.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp