77 éve történt a kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás

Az áldozatokról a mai napig nincs megemlékezés, sőt Szakály Sándor, a Veritas Intézet igazgatója néhány éve idegenrendészeti eljárásnak minősítette 23 600 Magyarországról kitoloncolt zsidó meggyilkolását. Szeptember 2-dikán Horthy emléknapot tartanak, amelyen részt vesz többek között a Veritas vezetője is.

A tömegmészárlás magyarországi zsidó holokauszt első tömeges atrocitása volt, melynek során 1941. augusztus 27−28-án, amikor a mai Ukrajnához tartozó Kamenyec-Podolszkij közelében mintegy 23600 zsidót gyilkoltak meg. 

Az országnak a trianoni békeszerződés revíziójára irányuló külpolitikája elérte célját, és 1941 nyarára visszatért Magyarországhoz a Felvidék, Észak-Erdély, Kárpátalja és a Délvidék is. Ennek nyomán zsidók százezrei kerültek magyar fennhatóság alá, köztük olyanok is, akik eredetileg nem a visszacsatolt területeken voltak honosak, hanem menekültként kerültek oda még a visszacsatolás előtt. Emellett 1939 és 1941 között 10-20 ezer zsidó menekült Magyarországra Németországból, Ausztriából, Csehszlovákiából és Lengyelországból.

Egy minisztertanácsi határozat nyomán 1941. július 15-én megindult a magyar állampolgárságukat igazolni nem tudó zsidók összegyűjtése, kiutasítása és kitelepítése. Erre Kárpátalján Kozma Miklós kormányzói biztos, az ország belterületén pedig Keresztes-Fischer belügyminiszter adott utasítást. A kitelepítéseket augusztus 9-én a német katonai hatóságok ellenkezése miatt be kellett szüntetni.

A kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás a magyarországi zsidó holokauszt első tömeges atrocitása volt, melynek során 1941….

Geplaatst door Láng Balázs op Maandag 27 augustus 2018

 

Az intézkedés foganatosítására a KEOKH országszerte razziákat tartott, és azokat a zsidókat, akik nem tudták a szigorú alakiságot megkövetelő módon igazolni a magyar állampolgárságukat, internáló táborokba illetve toloncházakba zárták.

A razziák nyomán sokszor olyan zsidókat is kiutasítottak és kitelepítettek, akik – bár magyar állampolgárok voltak és esetenként évtizedek óta a trianoni Magyarországon vagy a visszacsatolt országrészekben éltek – nem tudták ezt azonnal igazolni. A kitelepítésre ítélt zsidóknak a hatóságok azt ígérték, a visszavonuló szovjet csapatok által kiürített falvakba költözhetnek és ott majd mezőgazdasági munkából élhetnek.

A Magyarországról deportált zsidók közül több ezren kerültek a sztanyiszlavi gettóba. Itt egy szemtanú visszaemlékezése szerint az elűzött zsidók közül „sokat bedobtak a Dnyeszterbe, a nőknek levágták a mellét, a gyerekeket kettévágták és igen sok embert élve eltemettek.”

Kamenyec-Podolszkijban 1941. július 20-án, tíz nappal a németek bevonulása után jött létre a gettó. Ide gyűjtötték nem csak a helyi zsidó lakosságot, hanem a környező helységek izraelitáit is. Július végére mintegy 11 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidót is ide zártak. Ekkorra a gettónak mintegy 30 ezer lakója volt.

Az ukrajnát megszállva tartó német katonai hatóságokat készületlenül érte a nagy számú zsidó civil átdobása Magyarországról. Nem láttak lehetőséget arra, hogy a helyben hagyott szűkös élelmiszerkészletekből több tízezer Magyarországról érkező zsidót élelmezzenek.

Augusztus elején, miután a deportált zsidók ellátási helyzete kritikussá vált, és járványveszély is fenyegetett, a németek követelték a magyar kormánytól, hogy Magyarország állítsa le a zsidótranszportokat. Ennek a belügyminiszter hamarosan eleget is tett, és augusztus 12-én leálltak a deportálások. A már áttoloncolt zsidók visszafogadására azonban a magyarok nem mutatkoztak hajlandónak, ezért egy augusztus 25-i értekezleten a megszállást irányító német katonai vezetők a körzetbe deportált magyarországi zsidók „likvidálása” mellett döntöttek.

Emléktábla a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga faláról, ahol abban az időben gyűjtőhely működött

A kamenyec-podolszkiji gettóba zsúfolt zsidók – köztük a Magyarországról kiűzöttek – megsemmisítésére augusztus 27–28-án (egyes források szerint 29-én is) került sor. Mintegy 23 600 Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg. 

Ez volt a holokauszt történetének első olyan tömegmészárlása, ahol az áldozatok száma ötszámjegyű volt. 

Mint ismert, hatalmas felháborodást váltott ki, amikor 2014-ben Szakály Sándor,a Veritas Intézet vezetője idegenrendészeti eljárásnak minősítette a zsidók Magyarországról való kitoloncolását. A tragédiáról nincs hivatalos megemlékezés, viszont  szeptember 2-án, Kenderesen Horthy Emléknapot tartanak, valamint „Ezt láttam Főméltóságú Úr testőreként” címmel fotókiállítás nyílik a művelődési házban és konferenciát tartanak Horthy Miklósról, többek között Szakály Sándor és Koltay Gábor előadásaival.

Ungváry: „A magyar hatóságok tették áldozattá a hazai zsidóságot” – Kibic Magazin

A kormány emlékmű-állítási buzgalma mögött meghúzódó történelemhamisítása, illetve Szakály Sándor „idegenrendészeti akciónak” titulált nyilatkozata kapcsán beszél Ungváry Krisztián a magyar hatóság, a magyar kormány és a lakosság súlyos felelősségéről, és arról, hogy a holokauszt emlékév kapcsán a tettesek dimenzióját kellene végre ismertetni.

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp