-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
Német, lengyel, belga, fehérorosz, görög fiatalok érkeztek nemrég Magyarországra, hogy megismerkedhessenek a magyarországi zsidósággal, annak történelmével, valamint azért, hogy saját maguk is segítséget nyújtsanak a zsidó közösségnek, írja a 168ora.hu.
A fiatalok délelőttönként a Kozma utcai zsidó temetőben sírokat gondoznak önkéntesként, letisztogatják a köveket, újrafestik a betűket. Mint az egyik résztvevő elmondta, ennek a munkának köszönhetően béke költözik a szívükbe, ezt nem is munkának tekintik, inkább szolgálatnak.
A programok szervezésében a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) segít a fiatalokat ideutaztató ASF nevű német evangélikus szervezetnek. A Mazsike házigazdaként elsősorban arról gondoskodik, hogy a résztvevők a két hét alatt minél alaposabban megismerhessék a magyar zsidó közösség múltját, történelmi örökségét. Találkozókat szerveznek történészekkel, művészekkel, hogy az Európa különböző részeiről érkező fiatalok képet kapjanak arról, miként éltek a zsidók Magyarországon a múlt századi világháborúk előtt, és hogyan tudták feldolgozni a holokausztot.
Ugyanakkor, miután az ASF-et a német evangélikus egyház hívta életre, a táborozó fiatalok megismerkedhettek Fabiny Tamás püspökkel, Donáth László lelkésszel, részt vehettek a békásmegyeri gyülekezet istentiszteletén.
Az ASF nevének szó szerinti fordítása Bűnjel Békeszolgálat Akció, amelynek létrehozását a nemzetiszocializmus bűntetteivel és annak hatástörténetével való szembenézés motiválta. Az ASF célja, hogy minél többet jóvá tegyen a németek háborús bűneiből.
Az európai fiatalok a több napos program után jutottak el oda, hogy feltegyék a kérdést.
Ennyi szenvedés után képesek-e egyáltalán szeretni a hazájukat?
A választ számukra az egyik túlélő, Daisy néni adta meg: „Ez az ország a hazám, ide születtem, ezt a nyelvet ismerem a legjobban, ez az irodalom az enyém. Persze hogy van bennem rossz érzés a múlt miatt, de még a fájdalom is ehhez a földhöz köt.”
Az eredeti cikk itt olvasható:
