Etióp zsidók nem érhetnek kóser borokhoz egy izraeli borászatban

Etióp munkások nem nyúlhattak kóser borhoz egy Barkan nevű izraeli borászatban, mert a menedzsment attól tartott, nem kapják meg a kósersági engedélyt a bor forgalmazásához. Ezzel a borászat megkérdőjelezte az etiópok zsidó származását. A szefárd főrabbi szerint ez nettó rasszizmus.

Hatalmas felháborodást váltott ki Izrael egyik legnagyobb bortársasága, a Barkan eljárása az utóbbi napokban miután kiderült, hogy megtiltotta etióp munkásainak, hogy hozzáérjenek a gyárban készülő borokhoz. A szabályok szerint csak zsidók érintkezhetnek a borral, különben nem kap a termék kósersági minősítést. A cég ezzel kétségbe vonta az etiópok zsidóságát.

Izrael főrabbija rasszizmusnak nevezte a borászat döntését. Az elnök szigorúan bírálta a céget, a Kneszet szóvivője szégyennek nevezte a történteket, és az egyik képviselő a borászat bojkottjára kérte a fogyasztókat.

Tavaly a Barkan menedzsmentje az általánosnál sokkal szigorúbb kósersági pecsétet vezetett be termékeinél. Ezt az igazolást az Eda Haredit ultra-ortodox csoport adja ki. A borászatnak azért volt szüksége erre a pecsétre, mert szeretné a piacát az ultra-ortodox zsidók felé bővíteni.

A szélsőségesen ortodox csoport arra kérte a Barkant, hogy ne engedje az etióp munkásokat a borok közelébe. Arra hivatkoztak, hogy a halacha szerint nem szabad gójoknak érintkezniük az itallal, holott az izraeli Főrabbinátus zsidónak ismeri el az etióp közösséget.

Néhány ultra-ortodox csoport azonban úgy véli, az utóbbi 30 évben Izraelbe bevándorolt etiópok nem számítanak zsidónak a vallási törvények szerint.

A Barkan elfogadta az Eda Haredit kérését, és más pozíciókba helyezte át az etióp munkásait. Az áthelyezés okairól hangfelvétel is készült, amelyen a Barkan menedzsere elismeri, hogy vallási okok miatt történt meg az áthelyezés, illetve azt is, hogy a cég az üzleti céljai érdekében teszi meg ezt a lépést. A munkásokat felbőszítette a döntés, amelyet megalázónak tartottak. Egyikük arról számolt be, hogy amikor hozzáért egy üveg borhoz, a kósersági felügyelő odarohant hozzá és az orra előtt földhöz vágta az üveget.

A szefárd főrabbi, Jichak Josef követelte a munkáltatói gyakorlat felülvizsgálatát a cégnél, amelyet rasszistának nevezett.

Az 1980-as, 90-es években Izrael több ezer etióp zsidót csempészett át titokban Etiópiából a zsidó államba. Több százmillió dollárt költöttek arra, hogy az ősi zsidó közösség az országba érkezzen, és hogy segítsék integrációjukat. Nagyjából 140 ezer etióp zsidó él jelenleg a 9 milliós Izraelben. Asszimilációjuk nem zökkenőmentes. Legtöbbjük úgy érkezett az országba, hogy sosem volt részük modern oktatásban, és munka nélkül, szegényen tengetik az életüket. A Beta Izrael nevű közösségből érkező etiópok teljesen zsidónak számítanak, és nem kell betérniük, ha Izraelbe költöznek. A Falash Mura közösség tagjai viszont a 19-dik században kikeresztelkedtek, ezért nekik alá kell vetni magukat az ortodox betérési procedúrának, ha a zsidó államban telepednek le. Sokan közülük vallásos életet élnek, az izraeli rabbinátus mégsem ismeri el őket zsidónak, amely azt jelent, hogy nem jogosultak automatikusan bevándorolni az országba, és nem köthetnek házasságot olyan városokban, ahol a helyi vallási hatóság nem fogadja el őket zsidónak.

Az etióp bevándorlók mára több területen jobb helyzetet vívtak ki maguknak, ám sokan panaszkodnak rasszista bánásmódról, a lehetőségek hiányáról, a vallásik hatóságok velük szemben tanúsított diszkriminációjáról, szegénységről és rendszeres rendőrségi zaklatásokról. 3 éve komoly tüntetéseket is szerveztek, amikor egy etióp származású izraeli katonát megvert a rendőrség. Több ezer etióp zsidó és szimpatizánsaik blokkolták a főutakat, majd csaptak össze a rendőrséggel annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet nehéz helyzetükre.