Következik:  
Elul 9, 5778 · 2018. augusztus 19, vasárnap

Köves Slomó: A zsidóság nem gettóidentitás

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija szerint az asszimilált zsidóság megszólításában a chabad a legsikeresebb itthon és a világon mindenütt, mivel tartalmas, hiteles és pozitív közösségi élményt kínálnak, és nem vizezik fel a tartalmat. A Milton Friedman egyetem megvásárlásával pedig az volt a céljuk, hogy egy zsidó fiatalnak ne kelljen választania a világi érdeklődése és a vallási identitása között. Interjú.

Amikor annak idején eldöntötte, hogy rabbinak tanul, felmerült-e, hogy az egyetemet az OR-ZSE keretein belül végezze el?

Köves Slomó: Nem. Több okból sem. Egyrészt 13 éves voltam, amikor úgy döntöttem szeretnék elmélyülni a Judaizmus tanaiban, másrészt pedig olyan közeget kerestem, ahol a színvonalas szellemi környezet és a hitelesség egyszerre érvényesül. Arra vágytam, hogy magas szinten tudjam tanulni „zsidóságot”, és nem csak a „zsidóságról”. Olyan emberektől, akik minden porcikájukban meg is élik azt. Ebből a szempontból egy jesivai tanulmány eltér például az ELTE hebraisztika szakától. A tudományosság cselekvéssel párosul.

A neológiát, mint irányzatot el tudta volna fogadni az OR-ZSE esetében, ha az oktatása magasabb színvonallal párosul?

K.S.: Óhatatlanul más 13 éves kortól napi 10 órában tanulni azt, aminek az alapjaihoz más környezetben, 18-20 évesen, „szemináriumok” keretében kezdenek hozzá a laikus hallgatók. Az OR-ZSE esetében egy ideológiai útkeresést is éreztem. Mintha már kétszer is elvesztette volna időszerűségét a neológia, amelynek a 19. századtól szellemi gerincét adta a Rabbiképző. Eredetileg ugyanis az volt a cél, hogy a neológia hidat képezzen a hagyományos zsidóság és az asszimiláció között. A többségi társadalom részéről az volt a politikai elvárás, hogy a zsidók akkor nyerhetik el az emancipációt, ha kulturálisan asszimilálódnak. Az asszimiláció megtörtént, viszont mint tudjuk, ennek ellenére is visszaköszönt a zsidók hátrányos megkülönböztetése, amelynek legszörnyűbb tetőzése a holokauszt volt. Az OR-ZSÉ-t a 1880-as években nyitották meg, 1884-ben volt Tiszaeszlár, 1938-ban pedig megszületett az első zsidó törvény. Először tehát itt vesztett időszerűségéből a Rabbiképző mondanivalója. A kommunizmus éveiben ismét új funkciót kapott az OR-ZSE, hirtelen – az asszimiláció szimbóluma helyett – ez az intézmény lett a „hagyomány lángjának őrzője”, amely totális ellentmondásban volt eredeti szerepével. Ezért alakultak ki olyan furcsa szituációk, hogy a ’70-es ’80-as években az OR-ZSÉ-ra ortodox családokban nevelkedett fiatalok jelentkeztek, akik messze nem voltak „neológok”, csupán szüleik azt szerették volna, hogy vallásos környezetben és oktatásban részesüljenek.

Köves Slomó

Azt mondja, hogy a neológia hidat képzett az asszimiláció és a hagyományos zsidóság között, és ez mára idejét múlta. Fordítva ma nem képzelhető el ez a kapcsolat? Az identitását vesztett zsidóságot nem tudná a neológia visszavezetni a tradícióihoz?

K.S.: Szerintem ez fából vaskarika. A neológia lényege az volt, hogy 150 évvel ezelőtt, a tradicionális zsidóság egyes kulturális szimbólumainak megváltoztatásával megpróbálja a zsidókat kulturálisan magyarrá alakítani, úgy hogy a vallási hagyományok mindeközben alapjaiban ne boruljanak fel. A reverenda, az orgona, a kenetteljes prédikáció mind-mind egy 19. századi kultúrnemzet szimbólumai voltak, amelyek a 21. században teljességgel értelmezhetetlenek. Időközben ugyanis minden megváltozott. Megváltozott a zsidók státusza és identitása, az asszimilációs képlet és a magyar nemzettudat.

Ez a konkrét szellemi híd kifejezetten az emancipáció megvalósítását tűzte ki célul, és nem azt, hogy a tradíciókhoz visszavezesse a zsidókat. A visszaúthoz egy hiteles zsidóságot kell felmutatni, amely vonzó lehet egy olyan magyar zsidó számára, aki sokszorosan eltávolodott a hagyományoktól, és már nem a magyarsághoz tartozás bizonygatását keresi a zsidóság megélésében, hanem a zsidó identitásának elmélyítését.

Mi lehet az, ami akkor érdekessé teheti a zsidóságot egy identitását vesztett magyar zsidó számára?

K.S.: Sok emberben élnek bizonyos érzelmi kapcsolódási pontok. Ilyen például a kivetett zsidó sors, illetve a zsidó nemzeti gondolat, azaz Izrael léte. De a saját példámból kiindulva egyik sem ad elég motivációt. Az viszont annál inkább, ha felismerjük, hogy a zsidó szellemnek, hagyománynak, vallásnak és erkölcsfilozófiának milyen naprakész gondolatai vannak az élet olyan mindennapi kérdéseiben, mint az élet, a család, a felelősség, a szexualitás és még sorolhatnám. Azokban a rövid pillanatokban, amikor „útkeresőkké válunk” és megnyílik a fejünk és a szívünk, akkor ilyen releváns üzenetektől tudunk elindulni egy új irányba. Mindemellett pedig, ami a legfontosabb, hogy tartalmas és pozitív közösségi élményt ajánljunk.

Nem gondolja, hogy a magyar zsidókat alapvetően az tartja távol a zsidó hagyománytól, hogy távol áll a saját életformájuktól? Ebből a szempontból a reformzsidóság számomra követhetőbbnek tűnik. Az ön számára annak idején egyértelmű volt, hogy a zsidóságnak ezt a tradicionális irányzatát fogja képviselni?

K.S.: Kovács András szociológus által vezetett legújabb „zsidó társadalom kutatás” szerint a zsidókat leginkább az tartja távol a zsidó közösségtől, hogy nem ismerik. Ez pedig – az én értelmezésemben – megerősíti azt, hogy nem az a célra vezető, ha a 3000 éves szellemi örökségünk egy részét elhallgatjuk vagy irrelevánsnak tituláljuk, hanem az, ha minél többet megmutatunk, megismertetünk, megtanítunk.

Az a fontos, hogy az értékek hitelesen legyenek átadva, nem az hogy mindenki 100%-ig tegye magáévé az általuk diktált életformát. Mindenki ráérez arra, hogy mi a legfontosabb a számára. De egy dolog fontos: attól még hogy valaki távol érzi magát a zsidó tanítások mindennapi megélésétől, ne mondja azt, hogy a zsidó tanításoknak, hagyományoknak kell megváltozniuk. Ha nem tudok felgyalogolni a ház legfelső szintjéig, mondjuk a tizedikig, mert csak az ötödikig bírom szusszal, ne mondjam, hogy a ház csak öt emeletes, csak azért hogy a lelkiismeretemet megnyugtassam. A sakk szabályai lehetnek kényelmetlenek, vagy bonyolultak, mégsem kezdem azokat megváltoztatni, leegyszerűsíteni, ha mégis akkor az már nem sakk, hanem egy másik játék.

A kérdés viszont az, képes-e ezekkel az elvekkel az asszimilálódott zsidóságot az EMIH megszólítani?

K.S.: Szerintem kevesen vonják kétségbe, hogy az asszimiláns, nem affiliált zsidóság megszólításában a chabad mozgalom messze a legsikeresebb és leghatékonyabb Magyarországon csakúgy, mint a világ minden pontján.

Az előbb említett zsidó társadalomkutatásnak is két további fontos tanulsága van. Az egyik, hogy ma az affiliált zsidók között több a „visszatérő”, mint 20 éve, valamint hogy ezen belül is az EMIH tagjai között messze a legmagasabb a „visszatérők” aránya.

Mit ért hatékonyságon? Hogy mennyi embert tud magához vonzani vagy azt, hogy hány országban tud megjelenni?

K.S.: A kettő összefügg.

Nem feltétlenül. Én úgy tudom, hogy vannak olyan országok, ahol szinte nincsenek is zsidók, mégis jelen van a chabad.

K.S.: Én ilyenről nem tudok. Egyébként hány zsidó kell ahhoz, hogy legyen egy zsidó közösség? A chabad szívén viseli minden zsidó sorsát és elmegy olyan helyekre is, ahol csak pár száz zsidó él. A chabad filozófia lényege ugyanis az, hogy a zsidó nép minden tagja testvérünk, akiért erkölcsi kötelességünk fizikai és szellemi értelemben tennünk, függetlenül attól, hogy tartja-e, vagy mennyire tartja a Tóra előírásait.

Akkor vegyük mondjuk a zsinagógákat. Köztudott, hogy a legtöbb neológ zsinagóga üresen áll, nincs közössége. Mi a tapasztalat az EMIH esetében? Sikerül bevonzani azokat az embereket, akik nem a chabad szigorú életformáját követik?

K.S.: 9 éve, amikor a MTV stúdiójaként használt óbudai zsinagógát újranyitottuk, sokan kételkedtek. Azt mondták, minek még egy zsinagóga, üresen fog állni, nem is laknak zsidók azon a környéken, és csak azért kell ez az épület az EMIH-nek, hogy fel tudja mutatni, hogy van „történelmi” zsinagógája. Ehhez képest ma minden péntek este 100-150 ember jön el hozzánk, minden reggel van minjen, vasárnaponként vasárnapi iskola, és a zsinagóga az egyik legaktívabb a városban. Terveink szerint a következő években sorra fognak megnyílni a zsinagógáink, többek között csak jövőre az Újlipótvárosban a Zsilip, Szentendrén a Cháj központ, illetve a Budai várban is újra nyitjuk a középkori imaházat. Egészen biztos vagyok benne, hogy mindegyik fog magához vonzani közösséget.

Új zsinagóga nyílik a budai Várban ősszel – Kibic Magazin

Jelenleg folyik az imaház felújítása, amely várhatóan az őszi ünnepek után nyitja meg kapuit. Az imaház rabbija Faith Aser lesz, aki eddig a Vasvári utcai

Mi a siker titka?

K.S.: Úgy működik ez, mint egy lámpás, amit ha meggyújtanak, köré gyülekeznek az emberek. Elkötelezett közösségi vezetők, hiteles rabbik, pozitív közösségi élmények kellenek. Mindemellett pedig tanítás és hitelesség, nem pedig felvizezett tartalom. Az egyik oldalról senki se érezze magát idegennek „klikken kívülinek”, ugyanakkor a zsinagóga ne egy színház, az ima ne egy színi előadás, a rabbi pedig ne dramaturg legyen.

Milyen a szociológiai összetétele az EMIH zsinagógáiba járó embereknek?

K.S.: Főként középkorúak és fiatalok járnak hozzánk. A legtöbben nem szigorúan vallásosak.

Térjünk akkor most vissza az eredeti témához. Nemrég megvette az EMIH a Zsigmond Király Egyetemet, amely nemsokára Milton Friedman Egyetem néven működik majd. Mi volt a céljuk ezzel a vásárlással?

K.S.: Ha visszakanyarodunk a beszélgetés elején említett hídépítéshez, akkor azt gondolom, hogy a zsidó tradíciók megéléséhez fontosak az organikus kapcsolatok. Azt szeretnénk, ha egy zsidó fiatalnak nem kellene választani a között, hogy hittudományt vagy informatikát akar-e tanulni. Mert ha választásra kényszerül, akkor majdnem biztos, hogy az utóbbit fogja választani. Szeretnénk, ha a zsidóság és a világi élet nem lenne egymással szembe állítva. Mindemellett pedig a többségi társadalom felé is fontos üzenete van az egyetem megvásárlásának, hiszen egy olyan világi intézménybe invesztál a zsidó közösség, amelyet nem csak a zsidók használnak. Ez is része az organikusságnak. Szeretnénk, ha természetes lenne az, hogy valaki egy világi egyetemen kipás zsidót lát, és fordítva is. A zsidóság nem gettóidentitás. Tehát én azt mondom, hogy a zsidó tradíciókból ne engedünk egy tapodtat sem, de lépjünk ki a gettóidentitásból. A gettósodás egyébként nem csak a vallás esetében problematikus. Az asszimilálódott zsidók is egyfajta információs és érzelmi buborékban élnek.

Unikálisat kell nyújtanunk a többi egyetemhez képest – Kibic Magazin

Valódi értelmiségieket kívánnak képezni, de elsődleges szempont lesz, hogy a tudás gyakorlatorientált legyen. Figyelni kívánnak a munkaerőpiac visszajelzéseire, és az átlagnál jobban akarják mentorálni a tanulóikat. Interjú dr. Szatmári Péterrel, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által nemrég megvásárolt Milton Friedman Egyetem megbízott rektorával tervekről, az egyetem átalakulásáról, digitalizációról.

Az antiszemitizmusra való érzékenységre illetve a politikai-kulturális hovatartozásra gondol?

K.S.: Igen. Sok esetben ez tényleg egy buborék, amelyben kivetítjük a saját félelmeinket másokra, és ez sokszor öngerjesztő folyamattá is válik. Az egyetem esetében említett kapcsolati szálak tudnak segíteni ennek az ellensúlyozásában is.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a diákok át tudnak majd hallgatni a hittudományi karról a világi karokra, vagy akár fordítva is?

K.S.: Teljes mértékben. A hittudományi karon lesz ugyan rabbiképzés, de nem ez lesz a legfontosabb célunk a hittudományok oktatásával, hanem a világi és zsidó tudományok ötvözése.

Akkor a Milton Friedman Egyetem hittudományi kara nem is akar konkurenciája lenni az OR-ZSÉ-nak?

K.S.: Az OR-ZSÉ-nak eddig is volt konkurenciája, hiszen sokan – hozzám hasonlóan – elmentek külföldre tanulni. Jelenleg például az EMIH öt rabbinövendéke tanul Izraelben és az Egyesült Államokban. Nyilván bizonyos értelemben könnyebb lesz, ha nem kell külföldre utazni, de a Milton egyetem célkitűzése nem kizárólag a magyarországi ortodox rabbiképzés megteremtése, hanem általánosan a fiataloknak megadott perspektíva, ami a hosszútávú közösségépítés alapja. Az EMIH célja az, hogy perspektívát adjon a zsidó fiatalok számára.

Megítélésem szerint az elmúlt 30 év egyik legnagyobb mulasztása a MIOK, majd a Mazsihisz részéről az volt, hogy kevés perspektívát adott az elkötelezett tehetséges fiataloknak. Kovács András szerint körülbelül 4000 zsidó fiatal alijázott Izraelbe a 90-es években. Két opció közül választhattak: hazajöttek és elhagyták, amit tanultak vagy kint maradtak. Mi szeretnénk ebből a mulasztásból tanulni. Számos olyan 20-30 éves fiatalt tudok mondani, akik annak idején részt vettek oktatási és közösségi programjainkon és most az EMIH-ben építik a közösséget és saját életpályájukat, akár vallási akár gazdasági területen. Az organikusság azt is jelenti, hogy egy közösség megadja a lehetőséget az érvényesülésre.

Az egyetem rektora, Szatmári Péter említette, hogy négy kar fog alakulni a Milton Friedman Egyetemen. A rabbiképzésen kívül milyen oktatás folyik majd a hittudományi karon?

K.S.: A legfontosabb, hogy azok a hallgatók, akik az egyetem más karain tanulnak, és nem feltétlenül vallásosak, megismerkedhessen a zsidó tudományokkal. A rabbiképzés mesterszakon indul majd, de az alapképzésben lesz hebraisztika és vallástudomány. Ezen kívül olyan hiánypótló oktatást szeretnénk itt elindítani, amely külföldi diákokat vonz Magyarországra. Izraelben például nagy hiány van a vallásos iskolai tanárból, miközben nehéz bejutni az egyetemre. Ők például jöhetnének ide tanulni. Ez még egy lehetőség, hogy kapcsolódhassunk Izraelhez.

Nők tanulhatnak-e majd a hittudományi karon?

K.S.: Igen, természetesen.

Rabbinak is?

K.S.: Nincs semmilyen akadálya annak, hogy mindenki egyformán részesüljön rabbinikus tudományos képzésben. A rabbivá avatás már más kérdés, ennek a tudáson kívül más feltételei is vannak, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem emancipációs kérdés. Ahogy például egy nőtlen férfit, úgy egy nőt sem szoktak hagyományos értelemben rabbivá avatni.

Nők is tanulhatnak majd rabbinak az EMIH hittudományi karán – Kibic Magazin

Természetesen nem női rabbiképzésről van szó, hanem arról, hogy nők is elsajátíthatják a rabbinikus tanulmányokat. A rabbiképzés mesterszakon indul majd a

Mikorra tervezik a hittudományi kar elindítását?

K.S.: Leghamarabb 2019 szeptemberben, jelenleg az akkreditáció van folyamatban. Az elképzelésünk szerint a Baross utcában működne a hittudományi kar, illetve néhány más szak is itt kap majd helyet, és egy kis kollégiumot is kialakítanánk itt.

2019 már nincs olyan messze. Lehet-e tudni valamit a tanárokról? Egyáltalán, a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét (ZSTSZ) tervezik-e integrálni a hittudományi karba?

K.S.: Az oktatás elindulása még odébb van. Ugyanakkor az ismeretterjesztő szerep fontos a számunkra, ezért a ZSTSZ-t valamilyen módon valóban integrálni fogjuk az oktatásba. A tanárok egyrészt az EMIH saját oktatói közül kerülnek majd ki, másrészt pedig tárgyalunk több más külsős illetve külföldi előadóval.

Az iskola megállapodást kötött a neves Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetemmel. Ez mit jelent majd pontosan?

K.S.: Egyelőre ez egy szimbolikus megállapodás, amelyet tartalommal kell megtöltenünk. Alapvetően start-up tudástranszfer témában kívánunk velük együttműködni gazdasági-informatikai területen, mivel az egyetem gazdasági kara is törekszik majd a gyakorlati tudás átadására, szorosan együttműködve a munkaerőpiaccal. Nagy kérdés például, hogy egy egyetemi kutatás hogyan alakulhat át gazdasági projektté, azaz startup vállalkozássá. Ez részben gyakorlati kérdés is, mivel sokszor a tudósok nem értenek ahhoz, hogy kell egy gazdasági vállalkozást menedzselni. Nem kis feladat az elméleti tudást a piacon is eladható termékké konvertálni. A Bar Ilan Egyetemnek van erre egy jó modellje, és az utóbbi öt év legnagyobb start-up-jai náluk indultak el. Ezt a tudást szeretnénk itthon is kamatoztatni. Ebben akár regionális szerepet is vállalhatna a Milton Friedman Egyetem. Ezért indítunk majd egy innovációs menedzser alapszakot is.

Köves Slomó

Az EMIH miből vásárolta meg az egyetemet?

K.S.: Részben saját forrásokból, részben pedig banki hitelből. Az a célunk, hogy az egyetem legalább önfenntartó, de inkább gazdaságilag profitábilis vállalkozás legyen. Ehhez nagyjából 3-4 évre van szükség.

Hogyan tud az egyetem profitot termelni?

K.S.: Tandíjakból. Az egyetem azért került eladásra, mert nem volt már életképes az a gazdasági modell, amely sokáig fenntartotta. Az intézményben főként a munka világából visszatérő embereket képeztek levelező szakon. 6-7 éve azonban bevezették, hogy az önköltséges egyetemi helyekre is csak megfelelő minimum pontszámmal lehet bejutni, és azok, akik még az emelt szintű érettségi rendszere előtt végeztek, nem tudtak bekerülni a felsőoktatásba. Mi az egyetemet működtető gazdasági modellt is meg kívánjuk változtatni. Tehát nem önmagában az államilag finanszírozott helyek jelentik majd a profitabilitást, hanem az, ha a Milton Friedman Egyetemnek van egy vállalható és vonzó koncepciója, amely megfelelően van bevezetve a köztudatba. Az utóbbi időben az egyetem nagyon keveset tudott költeni marketingre. Úgy gondoljuk, hogyha az iskola koncepciója vonzó lesz, akkor azok a diákok, akik elsősorban az államilag finanszírozott helyekre akarnak bejutni, de ez nem sikerül nekik, vállalni fogják a költségtérítést is. Azzal számolunk, hogy minden államilag finanszírozott hely 1,5-2 költségtérítéses diákot jelent majd az egyetem számára.

Mi lenne ez a vonzó koncepció?

K.S.: Egy olyan áramvonalas, kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkező felsőoktatási intézmény, amely nem csak naprakész – a gyakorlati életben is interpretálható – tudást nyújt a hallgatóinak, hanem méretéből és szellemiségéből fakadóan kellő személyes figyelmet is tud szentelni diákjainak egyéni tudományos fejlődésére, illetve elhelyezkedésére.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp