Schmidt Máriáé lesz a Páva utca?

Schmidt Mária lehet az igazgatója annak a komplexumnak, amelyben összevonnák a Sorsok házát és a Páva utcai holokauszt emlékközpontot, tudta meg a Népszava Karsai László történésztől.

Karsai elmondta, hogy tudomása szerint még nincs végleges döntés. A héten Orbán Viktor Izraelbe utazik, többek között ellátogat a Jad Vashem Intézetbe, és informálisan tárgyalnak izraeli történészekkel, mit szólnak Schmidt Mária személyéhez.

Mint ismert a Jad Vashem szakértői korábban kiszálltak a Sorsok Háza projektből, mert nem értettek egyet Schmidt történelemfelfogásával. Ezért még az sem kizárt, hogy Orbán meggondolja magát, állítja Karsai.

A három éve elkészült, azóta üresen álló Sorsok Háza a holokauszt áldozatainak állítana emléket.

A  múzeumnak a Józsefvárosi pályaudvar helyén kellett volna kinyitnia. 2014-ben a tárlat koncepciójának kidolgozását egy közalapítványra bízták, amelynek vezetője a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Schmidt Mária lett. A zsidó szervezetekkel azonban nem jutottak dűlőre a tárlat tartalmáról, így a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) kiszállt a tárgyalásokból, pedig az épület addigra már majdnem elkészült.

Schmidt Mária tavaly azt nyilatkozta, hogy a projektet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Zoltai Gusztáv tanácsadó akadályozza, ám ők ma már nincsenek döntési helyzetben.

A teljes koncepciót a MAZSIHISZ vezetői nem ismerik, csupán egy kiforratlan változatot, amely szerintük inkább színpadi látványtervek sorozata. Cikkünk megjelenéséig Heisler András nem reagált lapunknak a hírre, ám a Népszavának azt nyilatkozta, hogy kezdeményezett a Sorsok Háza ügyében megbeszélést Lázár utódával, Gulyás Gergellyel, de nem jött válasz a Miniszterelnökségtől.

Közben civilek is megkeresték levélben a MAZSIHISZ elnökét, és kérték, hogy ne hagyja, hogy Schmidt irányítása alá kerüljön a két intézmény.

„Mi bizalommal voltunk a Holokauszt emlékközpont iránt, sokan odavittük mártírjaink adatait és fényképeit. Neveik fenn vannak az ott lévő emlékfalon. Nem akarjuk, hogy az, amit mi odavittünk méltatlan kezekbe kerüljön”,

írja Heisler Andráshoz címzett levelében Hátszegi Gáborné, a Zsidó Múlt Facebook csoport képviselője.

https://www.facebook.com/groups/342757449166582/permalink/1611961362246178/

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija korábban azt nyilatkozta, hogy ő látott részletesebb anyagokat 2014 augusztusában, és az ott neki bemutatott koncepció és túlélői vallomások alapján a leendő kiállítást nagyon megrendítőnek találta, amely egy gyerek szemével mutatná be az 1938-től 48-ig terjedő időszakot.

Köves Slomó jelenleg külföldön tartózkodik, ezért nem tudott érdemben reagálni megkeresésünkre.

A Népszava úgy tudja, hogy a Sorsok Háza ügyében kulcsszerep juthat Köves Slomónak, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijának. A Fidesz és a Mazsihisz kapcsolatát konfliktusok terhelték, a kormány ezért első körben a lényegesen lojálisabb partnernek tekintett EMIH-hel szeretne közös nevezőre jutni.

Köves elmondta, hogy az EMIH kész közreműködni a Sorsok Háza-projekt sikeres megvalósításában, mert szerinte az intézmény körül kialakult megalázó helyzet senkinek sincs a javára.

Köves a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a Sorsok Háza általa megismert szakmai koncepciója szerinte mindenképp jó iránynak tűnik, függetlenül attól, hogy ki a fenntartója, a működtetője vagy a vezetője az intézménynek. Szerinte fontos, hogy ne személyek értékítéletéről folyjon a vita egy kiállítás kapcsán. Módszertani szempontból jónak találta a koncepciót, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Terror Háza Magyarország egyik leglátogatottabb múzeuma. „Ha a magyar zsidóság ügye hasonló lehetőséget kap, akkor vétek lenne nem élni ezzel”, mondta.

„Annyi biztos, hogy az EMIH és saját magam célja, hogy minden eszközzel változtassunk a magyar társadalom holokauszthoz és zsidósághoz kötődő viszonyulásán” – tette hozzá.

Az eredeti cikk itt olvasható.