Akkor most hány zsidó él Magyarországon?

Kovács Andrással és Barna Ildikóval, a most bemutatott Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című tanulmánykötet szerkesztőivel a felmérés létrejöttéről, a vegyes házasságok arányáról és a zsidóság létszámáról is beszélgettünk. Na meg arról, hogy miért a Kétfarkú Kutya Párt a legnépszerűbb a zsidó népesség körében.

Tegnap mutatták be a Szombat kiadásában megjelent Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben című tanulmányt. A bemutatót követően beszélgettünk Kovács Andrással és Barna Ildikóval, a kötet két szerkesztőjével, akik elmondták, hogy a most napvilágot látott tanulmányt  tulajdonképpen Kovács András 1999-ben megjelent, nagyszabású kutatása motiválta. Az elmúlt 19 évben sokat hivatkozott munka adatai ugyanis mára már elévültek, ráadásul ez idő alatt egy új generáció is felnőtt. Ezért arra gondoltak, hogy a nagy volumenű kutatást érdemes lenne megismételni.

Annak idején, az 1999-es tanulmányhoz 2000 interjút készítettek a kutatók, ezt a számot a mostani felmérés során is sikerült megközelíteni Kovács Andráséknak, a friss adatokat ugyanis 1879 interjúalanytól gyűjtötték be. Az adatfelvételt a Medián munkatársai készítették személyes interjúk során, az adatok feldolgozása nagyjából egy évig tartott. 

Ez a minta azonban statisztikailag nem tekinthető reprezentatívnak, mivel nem ismert pontosan, hogyan néz ki a hazai zsidó népesség, amelyet reprezentálni kellene – magyarázza a Kibicnek Kovács András. Mindenesetre az összes fontos zsidó csoport képviselői elegendően nagy számban szerepelnek a tanulmányban, így azokról tartalmas információkat tudtak elmondani a kutatás összegzése során. Az viszont lehetséges, hogy a csoportok valóságbeli aránya nem egyezik pontosan a mintában szerepeltekkel. 

Kovács András szerint az egyik legfontosabb a jelenlegi tanulmányban, hogy hasonló módszerekkel készült, mint a 19 évvel ezelőtti kutatás, így aztán összehasonlíthatóak a kettő adatai. Ami nagyon fontos a változások nyomon követése szempontjából. 

Az adatbázist egy strukturált könyv formájában dolgozták fel, a tanulmány elkészítése pedig egy kollektív munka eredménye volt. A kutatók azt is tervbe vették, hogy a felmérés eredményeiből készülne egy tisztán akadémiai jellegű kötet is, amelyben mindenki azt a témát fogja problémacentrikusan feldolgozni, amelyik a leginkább foglalkoztatja. Ez a munka idén nyáron fog megkezdődni.

A mostani kutatás során, az 1999-eshez hasonlóan azokat kérdezték meg, akiknek legalább egy zsidó nagyszülőjük van, illetve azok jöhettek még szóba, akik a zsidó vallás értelmében betértek a zsidóságba – mondja Barna Ildikó. A kutatásban való részvételhez az is kellett, hogy az interjúalanyok magukat is zsidónak vallják, illetve elmúljanak 18 évesek. 

Fotó: szombat.org

A kötet szerkesztői arról is beszámoltak, hogy már a 19 évvel ezelőtti tanulmányból látni lehetett, hogy Magyarországon elindult a zsidó kulturális és vallási élet egyfajta reneszánsza. A mostani adatokból azonban már egyértelműen látszik, hogy egy nagyon is komolyan vehető jelenségről van szó. Az világosan kimutatható, hogy jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik nagyobb arányban tartanak valamilyen vallási hagyományt, mint azt a gyerekkori családjukban tették. 

A tanulmány egy másik érdekes megállapítása arra mutat rá, hogy 1999 óta nőtt a vegyes házasságból született zsidók aránya. Barna Ildikó szerint ez jól kimutatható az adatokból, ugyanis egy nagyon hosszú időtávot sikerült átfogniuk az adatgyűjtés során, amelyekből jól látszik a vegyes házasságok arányának növekedése. Bár – teszi hozzá a kutató – a 25 és 55 éves korosztálynál látszik némi visszafordulás ebben a tekintetben, náluk ugyanis egy kicsit alacsonyabb ez az arány. 

A bemutatott adatok teljesen megfelelnek a társadalomtörténet által feltárt trendeknek – hívja fel a figyelmünket Kovács András. A ’30-as években, a zsidó törvények időszakában például a Budapesten zsidók által kötött házasságoknak nagyjából az egyharmada volt vegyes házasság, vidéken ez az arány sokkal alacsonyabb volt. Mivel a holokauszt idején a budapestivel szemben, a vidéki zsidóság nagy részét elpusztították, így nagyobb arányban maradtak meg azok, akik már korábban is gyakrabban kötöttek vegyes házasságokat. 

A holokauszt utáni időszakban ráadásul nőtöbblet is volt a zsidóságon belül, és ezért nagyobb is volt a nyomás a vegyes házasságok irányába. Ekkor mát 50 százalék fölé ment a vegyes házasságok aránya, és ez volt a trend az ezt követő évtizedekben is. Ezt a tendenciát szakította meg a zsidó reneszánsz generációja, de ezután újból visszaálltak a korábbi arányok.

A zsidóság létszáma amúgy is csökken, egy öregedő népességről van szó, nagyon alacsony, 1,2-es  gyerekszámmal, amely egyértelműen fogyást jelent. Ez amúgy nagyon hasonló a teljes magyarországi népesség fogyásának arányához. Ebből pedig Barna Ildikó szerint egyértelműen az következik, hogy egyre nehezebb lesz valakinek zsidó párt találnia. 

Ros Hásáná istentisztelet előtt a Dohány utcai zsinagógában (Fotó: Szabó Gábor/facebook.com/mazsihisz)

Amikor a kutatás résztvevőit a vegyes házasságokról kérdezték, akkor két különböző csoportra osztódtak szét a megkérdezettek. A vallásosabbak azt válaszolták, hogy számukra nagyon fontos, hogy egy zsidó párral kössék össze az életüket, a hagyományokhoz kevésbé kötődők viszont ezt kisebb arányban találták lényegesnek.  

Az amerikai kutatások azt mutatták ki, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekeknek egy jelentős része valamilyen módon azért megmarad a zsidó közösségen belül. Ez viszont nagyban függ magától a közösségtől is – magyarázza Kovács András. 

Na, de hány zsidó is él valójában Magyarországon? – szegeztük a legfőbb kérdést a kutatóknak. A vizsgálat során ugyan elvégeztek egy demográfiai kalkulációt az adatok alapján, ez azonban egy nagyon bizonytalan számot adott. Az utolsó kiindulási adatok erre vonatkozólag ugyanis a holokausztot követő, 1948-as népszámlálásból származnak, ezeket vegyítik sok más bizonytalan tényezővel össze. Ez alapján a vallási törvényeket figyelembe véve a minimum létszám 50 és 60 ezer közé esne, ha viszont az egy zsidó szülővel rendelkezőket vennénk alapul, akkor ez a szám  120 ezer körüli lenne, ha viszont az izraeli visszatérési törvény meghatározását néznénk, akkor akár 160-180 ezeret is elérheti.

A tanulmány az antiszemitizmussal is foglalkozik, és a kutatók arra jutottak, hogy a valós antiszemita incidensek száma jóval alacsonyabb annál, mint ahogy azt a zsidók érzékelik. A válaszadókat ért egyéni antiszemita atrocitások ugyan 1999 óta csökkentek, de többen válaszoltak úgy, hogy Magyarországon nagy vagy nagyon nagy mértékűnek gondolják az antiszemitizmust. 

Barna Ildikó úgy véli, ezeknek az ellentmondó adatoknak az egyik oka az internet használatának elterjedése lehet. A hírek gyors terjedése és a közösségi média hatása ugyanis erősíti az antiszemitizmus érzékelésének az intenzitását, és ez nem csak nálunk van így, de más országokból is hasonló adatok érkeznek. 

A Kétfarkú Kutya Párt plakátjai

A kötetből a magyarországi zsidóság politikai nézeteiről is érdekes adatok derültek ki. A megkérdezettek között a legnépszerűbb párt a Kétfarkú Kutya Párt lett, ami Kovács András szerint egyrészt azt jelzi, hogy ezt a népességet inkább a baloldali, liberális beállítódás jellemzi, másfelől nagyon erősen érzékelhető a politikából való kiábrándultsága is. 

További érdekesség, hogy a kutatásban résztvevőknek csupán a 20 százaléka kötődik valamelyik vallási felekezethez, ami valóságban nagyjából öt százaléknak felelhet meg. Ebből viszont nehéz lenne pontosan következtetni arra, hogy hányan lehetnek a Mazsihisz vagy éppen az EMIH hívei. 

A tanulmány szerint a hazai zsidóság erősen kötődik Izraelhez, bár életkor szerint megfigyelhető bizonyos eltérés: a fiatalok valamivel kevésbé kötődnek, mint az idősebb korosztály. Sokkal többen jártak Izraelben, mint 1999-ben, a megkérdezettek kétharmada mondta, hogy már ellátogatott az országba. A résztvevők 90 százaléka személyes veszteségnek tekintené, ha Izraellel valami komolyabb atrocitás történne.

További érdekes adatok a tanulmányból:

Köves Slomó a legismertebb, Heisler András a legrokonszenvesebb zsidó vezető – Kibic Magazin

A most megjelent Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017 című könyv egy tavaly lezajlott kutatás eredményeit dolgozza fel. A kutatók többek között a zsidó

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp