A vallásos emberek 4 évvel tovább élnek, mint az ateisták?

Az Ohiói Egyetemen végzett kutatás szerint ennek többek között az lehet az oka, hogy a vallásosak szociálisabbak, többet önkénteskednek és kevesebbet isznak.

Meglepő összefüggést találtak kutatók az élethossz és a vallásos hit között. Úgy tűnik, a templomba járók 4 évvel tovább élnek, mint az ateisták, legalábbis egy ezer fős amerikai kutatás szerint.

A kutatás mintája ugyan elég kicsi, ám az Ohio Egyetem tudósai szerint a számok egyértelműen jelzik a tendenciát.

Dr. Baldwin Way, Ohio Állam pszichológia docense szerint, aki társszerzője a tanulmánynak, egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy kapcsolat van a vallási életben való részvétel és az emberek élethossza között.

Dr Way ehhez hozzáteszi, hogy a kapcsolat erőssége függ attól, hogy pontosan milyen vallási közösségről van szó.

A kutatás korábbi stádiumában 505 db 2012-es gyászjelentést tanulmányoztak végig a szakemberek. A gyászjelentések alapján még nagyobb volt a különbség: a vallásos emberek 9,45 évvel éltek tovább, mint az ateisták – ám ez a szám 6,45-re csökkent, ha figyelembe vették az elhunytak nemét és családi állapotát.

Egy következő stádiumban 1096 darab, az USA 42 fontos városából származó, 2010-11-ben kiállított gyászjelentést vizsgáltak a tudósok. E szerint a vallásos meggyőződést említők 5,46 évvel éltek tovább, mint akik nem említettek ilyesmit. Ez a szám csökkent 3,82 évre a nem és a családi állapot figyelembe vételével.

Korábban számos más tanulmány is bizonyította, hogy azok az emberek élnek tovább, akik szociálisabbak és önkéntes munkákban vesznek részt.

A kutatók ezek után feltették a kérdést, hogy a vallásos emberek is csupán az önkéntes munka és a szociális élet miatt élnek-e tovább. Az eredmények szerint ez csak részben igaz, mivel ez a faktor csak egy évvel növeli meg átlagosan az élethosszt.

Dr. Way szerint további magyarázatul szolgálhatnak a vallások szabályai és normái, amelyek tiltják az alkohol és drogfogyasztást, illetve azt, hogy valakinek több szexuális partnere legyen.

A vallások ezen kívül számos stressz-csökkentő gyakorlatot –  ima, meditáció, hálaadás – kínálnak a híveik számára, amelyek szintén javítják az egészséget.

Mivel a kutatóknak több városból is voltak adataik, ezért ezután azt kezdték vizsgálni, hogy befolyásolja-e az élethosszt, hogy egy városban hány vallásos ember él. Az eredmények azt mutatták, hogy mindig a közösségi értékek és normák voltak a legmeghatározóbbak az élethossz szempontjából.

A nagyon vallásos városokban, ahol fontos volt a konformitás, a vallásos emberek tovább éltek, mint a nem vallásosak.

De akadt néhány kivétel is. Dr. Way szerint azokban a nagyon vallásos városokban, ahol nem volt a vezetők számára fontos, hogy mindenki igazodjon a közösségi normákhoz, a nem-vallásosak nagyjából ugyanannyi ideig éltek, mint a vallásosak.

A szakember beszélt a kutatás korlátairól is: ugyanis nem kalkuláltak a rasszal és az életformával. Ennek ellenére a kutatás sok szempontból megbízhatónak tekinthető, ugyanis a felmérés során a megkérdezettek nem saját magukról állították, hogy vallásosak, hanem egy objektív gyászjelentés mondta ki ezt róluk.

Dr. Way hangsúlyozta, hogy a most megjelent tanulmány mindenképp illeszkedik azok sorába, amelyek az utóbbi időben egyre inkább rávilágítottak arra, hogy a vallás befolyással bír az emberi egészségre.

Az eredeti cikk itt olvasható.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp