A vallásos emberek 4 évvel tovább élnek, mint az ateisták?

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az Ohiói Egyetemen végzett kutatás szerint ennek többek között az lehet az oka, hogy a vallásosak szociálisabbak, többet önkénteskednek és kevesebbet isznak.

Meglepő összefüggést találtak kutatók az élethossz és a vallásos hit között. Úgy tűnik, a templomba járók 4 évvel tovább élnek, mint az ateisták, legalábbis egy ezer fős amerikai kutatás szerint.

A kutatás mintája ugyan elég kicsi, ám az Ohio Egyetem tudósai szerint a számok egyértelműen jelzik a tendenciát.

Dr. Baldwin Way, Ohio Állam pszichológia docense szerint, aki társszerzője a tanulmánynak, egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy kapcsolat van a vallási életben való részvétel és az emberek élethossza között.

Dr Way ehhez hozzáteszi, hogy a kapcsolat erőssége függ attól, hogy pontosan milyen vallási közösségről van szó.

A kutatás korábbi stádiumában 505 db 2012-es gyászjelentést tanulmányoztak végig a szakemberek. A gyászjelentések alapján még nagyobb volt a különbség: a vallásos emberek 9,45 évvel éltek tovább, mint az ateisták – ám ez a szám 6,45-re csökkent, ha figyelembe vették az elhunytak nemét és családi állapotát.

Egy következő stádiumban 1096 darab, az USA 42 fontos városából származó, 2010-11-ben kiállított gyászjelentést vizsgáltak a tudósok. E szerint a vallásos meggyőződést említők 5,46 évvel éltek tovább, mint akik nem említettek ilyesmit. Ez a szám csökkent 3,82 évre a nem és a családi állapot figyelembe vételével.

Korábban számos más tanulmány is bizonyította, hogy azok az emberek élnek tovább, akik szociálisabbak és önkéntes munkákban vesznek részt.

A kutatók ezek után feltették a kérdést, hogy a vallásos emberek is csupán az önkéntes munka és a szociális élet miatt élnek-e tovább. Az eredmények szerint ez csak részben igaz, mivel ez a faktor csak egy évvel növeli meg átlagosan az élethosszt.

Dr. Way szerint további magyarázatul szolgálhatnak a vallások szabályai és normái, amelyek tiltják az alkohol és drogfogyasztást, illetve azt, hogy valakinek több szexuális partnere legyen.

A vallások ezen kívül számos stressz-csökkentő gyakorlatot –  ima, meditáció, hálaadás – kínálnak a híveik számára, amelyek szintén javítják az egészséget.

Mivel a kutatóknak több városból is voltak adataik, ezért ezután azt kezdték vizsgálni, hogy befolyásolja-e az élethosszt, hogy egy városban hány vallásos ember él. Az eredmények azt mutatták, hogy mindig a közösségi értékek és normák voltak a legmeghatározóbbak az élethossz szempontjából.

A nagyon vallásos városokban, ahol fontos volt a konformitás, a vallásos emberek tovább éltek, mint a nem vallásosak.

De akadt néhány kivétel is. Dr. Way szerint azokban a nagyon vallásos városokban, ahol nem volt a vezetők számára fontos, hogy mindenki igazodjon a közösségi normákhoz, a nem-vallásosak nagyjából ugyanannyi ideig éltek, mint a vallásosak.

A szakember beszélt a kutatás korlátairól is: ugyanis nem kalkuláltak a rasszal és az életformával. Ennek ellenére a kutatás sok szempontból megbízhatónak tekinthető, ugyanis a felmérés során a megkérdezettek nem saját magukról állították, hogy vallásosak, hanem egy objektív gyászjelentés mondta ki ezt róluk.

Dr. Way hangsúlyozta, hogy a most megjelent tanulmány mindenképp illeszkedik azok sorába, amelyek az utóbbi időben egyre inkább rávilágítottak arra, hogy a vallás befolyással bír az emberi egészségre.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp