Fedezd fel a héber nyelvet! ✲ Könyvekről és számokról

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A SZÁMECH – PÉ/FÉ – RÉS gyökből képez a héber nyelv egy sereg, a kultúra alapjait jelentő kifejezést.

Izrael népét a Könyv Népének hívják: ám hászéfer (עם הספר), ahol az ám (עם) a nép, a széfer (ספר) a könyv vagy irattekercs.

Az iskola héberül bét széfer (בית ספר), vagyis „a könyv háza”.

kölcsönkönyvtár a vasútállomáson

Mózes tanítónk, vagy ahogy héberül tiszteljük, Mose rábénu (משה רבנו) a Szináj hegyről – Hár Szináj (הר סיני) – hozta le a Tíz Igét, és mindmáig a Tóramásoló, a szofér (סופר) feladata az ősi szövegek hű, betűszerinti leírása, éspedig hagyományos pergamenre, hagyományos tintával, két és fél ezer év óta változatlan formájú betűkkel.

Szoférnek nevezik az Írás-tudókat is. A legelső Ezra volt, akit Ezra hászofér (עזרא הסופר) névvel is illetnek. Ő volt a hetven évig tartó babilóniai száműzetésből a Szentföldre visszatért zsidók szellemi vezetője. Neki tulajdonítják a Tórának, vagyis Mózes öt könyvének – Széfer Torá (ספר תורה) – a szerkesztését, fejezetekre tagolását, sőt, a ma használt „szögletes” héber írásmód bevezetését. A Biblia egyik prófétai könyve is az ő nevét viseli (a magyar Bibliákban Ezsdrás a neve.)

A Biblia tiszteletteljes elnevezése: a Könyvek Könyve, héberül Széfer hászfárim (ספר הספרים).

A modern héber nyelvben az író is szoférת az írónő pedig szoferet (סופרת). Az irodalom szifrut (ספרות), a könyvtár pedig szifrijá (ספריה). A könyvtáros az száfrán (ספרן), a könyvtárosnő száfránit (ספרנית).

A mese, történet héberül szipur (סיפור). Aki történeteket mesél, az möszápér szipurim (מספר סיפורים); így nevezik a nagyot mondó embereket is.

Különös vonása a héber nyelvnek a Könyv és a Szám rokonítása. A szám ugyanis héberül miszpár (מספר), ami a fenti gyökből származik. Számolás és olvasás nem esik messze egymástól: a magyar is „megolvassa” a kapott pénzt.

A szifrá (סיפרה) – számjegy. A szifrur (ספרור) megszámozást, lapszámozást jelent.

Ugyanez a hárombetűs gyök szolgál a fodrászathoz kapcsolódó fogalmakra is. A szápár (ספר) fodrászt, borbélyt jelent, illetve, ha hölgy az illető, akkor szápárit (ספרית). A fodrászat héberül mászpérá (מספרה), a frizura tiszpóret (תספורת).

A széfer és a szápár – könyv, illetve fodrász – szavakat ugyanazokkal a betűkkel írjuk le (ספר), akárcsak a möszápér – elbeszél, elmesél – illetve a miszpár – szám – szavakat (מספר). A szifrut – irodalom – illetve a szápárut – fodrászat – szavakat ugyancsak (ספרות). Élő beszédben nyilvánvaló a különbség, de a pontozatlan héber írásban a magánhangzók nem-jelölése miatt csak a teljes mondat értelme nyújt eligazítást. ◙
HÉBER NYELVOKTATÁS:
Halmos László
052-3260834
[email protected]

Halmos László
1996 óta az Új Kelet újság szerkesztője, újságírója, valamint az Izraeli hírlevél  bloggere.
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp