Az első zsidó űrhajós, aki szó szerint otthagyta a fogát az első űrutazáson

Borisz Volinovot több kudarcba fulladt űrutazás sem tántorította el a céljától.
Borisz Valentyinovics Volinov már 1964-ben a Voszhod-1 kijelölt parancsnoka volt, ám az indulás előtt három nappal kiderült, hogy az anyja zsidó, ezért a főnöke inkább a tartalék parancsnokot, Georgij Katiszt küldte fel.

1966-ban mégis a Voszhod-3 parancsnokának jelölték, miután Katiszról meg az derült ki, hogy apját Sztálin kivégeztette. Ám ez a küldetés sem valósult meg. Az űrprogram vezetője, Koroljov ugyanis váratlanul meghalt, így az űrutazást tíz nappal a kilövés előtt lefújták.

Az életrevaló Borisz Volinov három évvel később, 1969. január 15-én mégis kijutott a kozmoszba, de épp, hogy megúszta.

A  Szojuz-5 visszatérő kabinja nem tudott rendesen leválni a főmodulról, ezért hőpajzsa a légkörbe lépéskor kigyulladt. Volinov ezt még kibírta valahogy, de aztán összegabalyodtak a fékezőernyők kötelei, és a nagy sebességű becsapódás miatt kiestek a fogai. Mivel űrruha nélkül, a tervezett leszállóponttól távol, -38 fokos hidegben vágódott bele a kozák tundrába, nem várhatta meg, amíg rátalálnak a mentőegységek, ezért inkább kimászott a kabin füstölgő roncsai közül, és addig gyalogolt, amíg talált pár muzsikot, akiknek a házában átmelegedhetett.

Az ő, és társai tiszteletére tervezett fogadás aztán elmaradt, mivel az éppen odaigyekvő Brezsnyev konvojára egy merénylő nyolc lövést adott le.

A Szovjetunió kétszeres hőse, a dupla Lenin-renddel dekorált Volinov a Szojuz-21 parancsnokaként 1976-ban még közel 50 napot töltött az űrben, majd 1990-es nyugdíjazásáig a Gagarin űrhajózási központ oktatási ügyintézője volt.

A jelenleg 83 éves Volinov nyugdíjazását követően az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. 

 

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp