A Pulitzer-díjas író megtiltotta, hogy zsidó vallási rituálé keretében temessék el, annak ellenére, hogy nagyon kötődött a zsidókhoz.
Philip Roth amerikai-zsidó író múlt hét kedden halt meg 85 évesen, temetése e hét hétfőn volt a Bard College temetőjében.
Roth eredetileg a szülei közelében akart nyugodni a newarki Gomel Chesed Temetőben, de annyi bűntény történt az elmúlt években a zsidó temető részben, hogy nem tudott megfelelő helyet találni a szülei sírjánál.
Ezért 5-10 éve úgy döntött a Bard College temetője mellett, ahol barátja, Norman Manea román-zsidó író közelében nyugodhat. Manea professzorként dolgozik az iskolában, amelynek igazgatója, a zsidó Leon Botstein szintén Roth barátja volt.
„Szeretett volt zsidók közelébe temetkezni, hogy tudjon kikkel beszélgetni”, mondta Roth életrajzírója, Blake Bailey.
Hannah Arendt, a szintén zsidó származású filozófus is a Bard College temetőjében fekszik férje, Heinrich Blucher mellett.
„Roth kifejezetten megtiltotta, hogy a temetésén bármilyen vallási rituálé legyen”, tette hozzá Bailey. „Philip számára nem létezett metafizikai dimenzió. Egyszerűen nem hitt benne, és tündérmesének tartotta az egészet”, jegyezte meg.
Ugyan Roth halálra unta a héber iskolát, ahova gyerekként járt, büszke volt a zsidóságára.
„Viszont szerette a zsidókat emberként. Melegszívűnek tartotta őket, kedvelte a férfibarátai jámborságát, amiből sokszor viccet is csinált, különösen a Portnoy-kórban”, mondta Bailey, utalva a 1969-es regényre, amelyben egy szexuálisan frusztrált zsidó férfi pszichoterápiájáról is ír.
A karrierje elején Roth sok zsidót magára haragított a zsidó élet éles megrajzolásáért, amely szerintük erősíti az antiszemitizmust. De az utolsó években már támogatta az amerikai zsidó közösség. 1998-ban elnyerte a Zsidó Könyv Tanács életműdíját, és 2014-ben tiszteletbeli doktorrá avatta a Zsidó Teológiai Szeminárium Konzervatív Judaizmussal foglalkozó oktatási intézménye.
„Megtisztelő volt a díj”, mondta Roth egy barátjának a ceremónia után, amely szintén arra utalt, hogy a vallással kapcsolatos minden averziója ellenére fontos volt számára a zsidóság. „Ki veszi komolyabban a zsidókat, mint a Zsidó Teológiai Szeminárium? És melyik író veszi őket komolyabban, mint én?”, nyilatkozta.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
