Évszázadokra nyúlik vissza a magyarországi zsidók és a Szentföld kapcsolata

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen. Támogasd te is Magyarország egyetlen civil zsidó szövetségét és magazinját.

    Támogatom»

Raj Ferenc, a Bét Orim rabbija savuoti tanításában a magyarországi zsidóság a Szentfölddel való évszázadokra visszanyúló kapcsolatáról tartott előadást. A Savout – a Bálint Ház Éjszakáján jártunk.

Savuot estéjén rendezték meg a Bálint Ház Éjszakáját, amelyen a hagyomány szerint a résztvevők végigtanulták az éjszakát. Az eseményen mi is ott jártunk, hogy élő Facebook-bejelentkezések segítségével tájékoztassunk az este történéseiről. Így többek között Raj Ferenc rabbival és Polnauer Flóra kántorral is beszélgettünk, akik Cion szeretete Hágár országában (Magyarországon) címmel tartottak előadást.

Bét Orim Közösség #Sávuot @ Savuot – a Bálint Ház Éjszakája

Geplaatst door Kibic Magazin op Zaterdag 19 mei 2018

Raj Ferenc, a Bét Orim Közösség rabbija szerint a savuotnak nem csak a tóraadás, de a Tóra elfogadásának ünnepe is kellene, hogy legyen. Minden nemzetéknek el kell fogadnia a Tórát, és nem megelégednie azzal, hogy az Örökkévaló neki adta.

A Bét Orim rabbija savuot esti előadásában azt a kérdést járta körül, hogy milyen volt a korabeli magyarországi zsidóság viszonya a Szentföldhöz. Ebben pedig Polnauer Flóra kántornő imákkal és dalokkal volt a segítségére. Raj Ferenc a disszertációját az Egyesült Államokban a magyarországi zsidók történetéről írta, ezen belül is az ottomán korszakra, tehát a 16-17. századra fókuszált.

A magyarországi zsidók és a Szentföld kapcsolata a 17. század környékére nyúlik vissza. Az előadáson szóba került például az ottomán korszak idejénelő Kohen Efrájim rabbi esete, aki ugyan sajnálatos módon még Budán meghalt egy járvány következtében, a családja azonban eljutott Izrael földjére. Kohen Efrájimnak ugyanis ez volt a vágya, és meghívást is kapott, hogy legyen Jeruzsálemben rabbi.

Buda visszafoglalásakor 1686-ban aztán sok zsidót meggyilkoltak az ostromló keresztény seregek, sokan pedig elhagyták a várost a törökökkel együtt, illetve többek fogságba kerültek. A foglyokat később zsidó mecénások és a zsidó közösség tagjai kiváltották. Schulhof Izsák Budai Krónika című könyvében viszont olyan esetekről is ír, amelyekben keresztények segítették a Budán rekedt zsidókat. Ilyen volt az a keresztény nő, aki a zsidó foglyokat támogatta, vagy a szolgálólány, aki magát Schulhof Izsákot próbálta elrejteni.

Polnauer Flóra tematikus zenével és énekkel kísérte Raj Ferenc előadását, mindig az adott témához kötődő dallamokkal. Ilyen volt példásul a 18. század végén, 19. század elején keletkezett Szól a kakas már című dal, amelynek eltérő szövegei ismertek, a kántor így inkább egy messianisztikus szöveget állított össze a fellelhető verziók alapján. A dal magyarul és héberül askenázi kiejtéssel hangzott el az előadás során.

(Az ének az alábbi videóban 0:40-től hallható):

Szim Salom Hitközség Kelemen Kata, Bét Orim Közösség #Sávuot @ Savuot – a Bálint Ház Éjszakája

Geplaatst door Kibic Magazin op Zaterdag 19 mei 2018

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp