Következik:  
Szukot I · Gyertyagyújtás: 19:27 · Tisri 15, 5779 · 2018. szeptember 24, hétfő

Mi is a reformzsidóság?

Raj Ferenc, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség rabbijának hiánypótló írása a hazai reformzsidóság történelmi és vallási mibenlétéről, illetve a reformok és a Mazsihisz közötti együttműködés lehetőségéről.

Mint mindig most is nagy érdeklődéssel olvastam tisztelt kollégám és barátom Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestülete elnökének cikkét. Különösen nagy örömömre szolgált, hogy végre hallhattuk egy vezető neológ rabbi megfogalmazásában, hogy „rettenetes belegondolni abba, hogy a reformzsidó, mint kifejezés olyanná vált, mint egykor maga a zsidó szó volt. Kérem szépen, mindenkinek, aki most ‘reformzsidózik’, azért jusson eszébe ez is.”

Az alábbi összeállítással egy hiátust igyekszek pótolni, hiszen oly sok a tévhit és az alaptalan mendemonda a reformzsidósággal kapcsolatban. Íme a tények:

Történelmi áttekintés

A magyarországi reformzsidóság főnixmadárként, saját hamvaiból éledt újjá a huszadik század végén. Ma, 2018 tavaszán már két reform zsidó hitközség működik Budapesten, Szim Sálom és Bét Orim. Az utóbbi, amelynek alapító rabbija vagyok, büszkén tekinti önmagát a rövid életű, de dicsőséges múlttal rendelkező Központi Pesti Reformegylet szellemi örökösének.

Az 1848 tavaszán, a forradalom kezdetén alakult egylet hamarosan hitközséggé is formálódott, és az alapító tagok közül való fiatal, művelt és tehetséges rabbinövendék, Einhorn Ignác (a későbbi Horn Ede, neves nemzetgazdász és helyettes államtitkár) személyében megtalálta lelkipásztorát. Einhorn Ignác, aki a szabadságharcot szívvel-lélekkel támogatta, Klapka tábornok seregében tábori papként működött, majd a forradalom bukása után 1849 októberében emigrálni kényszerült.

A véletlen játéka, hogy az egylet új rabbijának, Einhorn Dávidnak is ugyanaz volt a vezetékneve, mint elődjének. Einhorn Dávid, aki kora egyik kiemelkedő rabbija volt, mégsem tudta megakadályozni Magyarország első reformzsidó hitközségének feloszlatását, vagyis a pesti hagyományos anyahitközségbe való kényszerített beolvasztását. A kormányhatóságok a reformzsidóságban a forradalom és a liberális eszmék támogatóit látták, ugyanakkor az állam által elismert pesti hitközség vezetői próbálták visszaszerezni a magyar zsidó intelligencia legtehetségesebb és legtehetősebb tagjait, akik elhagyták őket, és a reformhoz csatlakoztak.

A mai napig is eldöntetlen talány a reform beállítottságú Lőw Lipót rabbi részvétele a kormány által összehívott bizottságban, amelynek kifejezett célja volt Magyarország első reformzsidó hitközségének feloszlatása. Annál is inkább, mert a nagy hírűszegedi rabbi Európa egyik legelső reform rabbijának, az aradi Chorin Áronnak volt hűséges tanítványa és nagy tisztelője. Büchler Sándor, a budapesti zsidóság történetének krónikása, sine ira et studio, harag és elfogultság nélkül, megjegyzi: „… a reform-társulat felett azonnal kimondták a halálítéletet, melyet Lőw Lipót, kire a magyar zsidók egyházi statútumainak kidolgozását bízták, alapszabály tervezetének 245. §-ba foglalt be.”

1852. november 10-én, amikor a Reformegylet születési és házassági anyakönyveit átadták Schwab Lőw pesti főrabbinak, Einhorn Dávid rabbi gyülekezete megszűnt létezni. Einhorn még mintegy két évig Magyarországon maradt, ahol megírta fontos német nyelvű filozófiai munkája, „Das Princip des Mosaismus” első kötetét. Pár hónappal később kivándorolt Amerikába, ahol az amerikai reformzsidóság máig is sokszor idézett, elismert és köztiszteletnek örvendő vezetője lett.

A következő mintegy 150 évben szervezett reformzsidóság nem létezett Magyarországon, noha az ortodox rabbinikus irodalomban a magyar neológiát sokszor a reformmal azonosították. Megemlítendő, hogy voltak pozitív kísérletek egy reform zsidó egyesület létrehozására, mint például a jeles művészettörténész és muzeológus, Naményi Ernő és barátainak 1934-ben alapított Ézsajás Vallási Társasága. Ez az „asztaltársaság” soha nem vált hitközséggé, de tagjai többek között egy reform irányzatú peszachi Haggádát is publikáltak. A magyar neológ rabbik között néhányan szimpatizáltak a reformmal, például dr. Rosenberg Sándor aradi, valamint dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbik.

Személyes élményeim és beszélgetések alapján mondhatom, hogy a Rabbiképző Intézeti professzoraim közül Dr. Benoschofszky Imre országos főrabbi, aki vallásbölcsészetet és homiletikát tanított, a reform felé hajlott. Világhírnek örvendő rektorunk, Dr. Scheiber Sándor, aki ugyan ragaszkodott a hagyományos liturgiához és elhatárolta magát az imakönyvi újításoktól, teológiai nézeteiben mégis legközelebb állt a reformhoz és talán ezért érezte amerikai látogatásai során annyira otthon magát a reform zsidó rabbiképző intézet, a Hebrew Union College-Jewish Institute of Religion falai között.

A budapesti Rabbiképző Intézet (a mai OR-ZSE) Amerikában élő végzettjei közül többen, mint jómagam, reform rabbikként működtek. A teljességre való törekvés nélkül hadd említsünk csupán egy pár nevet: Dr. Fábián Tibor, Dr. Hevesi Ferenc, Dr. Szenes Mihály, Dr. Szirtes László.

A reformzsidóság esszenciája

A reformzsidóság fenntartja az Isten és Izrael népe közötti Szövetségbe vetett hitét, melyet az előttünk járó generációktól a folytonosan fejlődő Tóra és zsidó tradíciók tanításán át örökölt. A reformzsidóság mindezen tanítások és a tikkun olám (a világ megjavítása) élő kifejezésére törekszik. Befogadjuk mindazokat, akik a zsidóságon keresztül kívánják megélni az Örökkévaló által sugallt és a nagy zsidó tanítók által kinyilatkoztatott igazságokat.

Az Egyistenhit és az etikai monoteizmus

Az egyetemes zsidóság részeként mi is hisszük és valljuk az Örökkévaló egységét és egyetlenségét, hitvallásunk szavaival: Smá Jiszráél, Adonáj Elohénu, Ádonáj echád.

A Tóra

A Tórát, Mózes öt könyvét a zsidó vallás alapjának tekintjük. Nagy figyelmet szentelünk a Tóra-tanulásnak, a Tórában megfogalmazott erkölcsi tanítások érvényre juttatásának. Nyitottak vagyunk a Tóraértelmezések hagyományos sokszínűsége iránt, ahogy azt a Midrások és más kommentárokban is megtaláljuk.

A Rabbinikus Judaizmus és a háláchá

A reformzsidóság is a rabbinikus judaizmus része. A vallásjogot folyamatosan fejlődő, alakuló és változó intézménynek tekintjük, mely mindig is igazodott az adott társadalmi és politikai környezethez. Erre kiváló példa a 19. században kialakult magyar neológia, a kor haladó zsidósága.

A Zsidó Életélmény

Közösségünk legfontosabb célja hogy teljes zsidó életélményhez segítse hozzá tagjait és az érdeklődőket. Programjainkat e céllal szervezzük, figyelembe véve a zsidó naptári ciklust és az emberek életciklusát is: minden héten szombatfogadást tartunk, közösen tartjuk meg ünnepeinket, teret biztosítunk az egyéneknek és családoknak a fontos életesemények megünneplésére: esküvők, névadás, kerek évfordulók alkalmával. Örömük mellett támogatjuk őket a gyászban is.

Gyerek- és ifjúsági programjaink mellett rendszeresen tartunk Bár és Bát micvákat, illetve felkészítjük ezekre az érdeklődőket.

A Tikun Olám, a világ jobbá tétele/megjavítása

Valljuk a közelmúltban elhunyt Elie Wiesel szavaival, hogy “a zsidóság a világot nem zsidóbbá, hanem emberibbé kívánja tenni”. Fellépünk a kirekesztő hangok és törekvések ellen, bármely irányból érkezzenek is. Aktívan részt veszünk más zsidó szervezetekkel közösen is a rászorulók (menekültek, szegény sorú családok) segítésében.

A Tanulás fontossága

Az aktív zsidó élet számunkra a folyamatos tanulást is jelenti. Közösségünkbe a legkülönbözőbb életkorokban kapcsolódtak és kapcsolódnak be tagjaink és érdeklődők. Számukra biztosítjuk, hogy bármikor megszerezhessék és elmélyítsék a zsidósággal kapcsolatos ismereteiket. Heti rendszerességű alkalmaink, tematikus tanfolyamaink a Raj Tamás Akadémia keretében is ezt a célt szolgálják. (Bevezetés a judaizmusba, A zsidó imakönyv, Tóra-tanulás, hetiszakasz-magyarázatok stb.)

Izrael Állama

A reformzsidóság világszerte támogatja Izrael Államát, szavakkal és cselekedetekkel. Létezik reformzsidó cionista világszövetség (Arzenu World), melynek magyar tagszervezete (Arzenu Hungary) a két hazai reformhitközség tagjaiból alakult.

Rendszeresen megemlékezünk Izrael Állam ünnepeiről, Izraelben járt tagjaink beszámolnak közvetlen élményeikről, kapcsolatot tartunk izraeli reform és más szervezetek tagjaival.

A héber nyelv

A héber nyelvet az egyik legfőbb összekötő kapocsnak tekintjük a világ zsidóságának tagjai között. A liturgia, így az imakönyvünk is, héber nyelvű, viszont a héberül még nem olvasó ill. nem értő emberek számára fonetikus átírással, magyar, illetve angol fordítással biztosítjuk, hogy követhessék és értsék az imák szövegét. Tagjainkat bíztatjuk a héber nyelv és olvasás elsajátítására, ehhez évek óta rendszeresen hirdetünk héber nyelvtanfolyamokat.

Vallásközi párbeszéd

A Mazsihisz rabbijaihoz, vezetőihez hasonlóan rabbink és számos tagunk aktív résztvevője a vallásközi párbeszédnek.

Javaslatunk

Fentiek jól illusztrálják, hogy mi minden köt bennünket össze. Ezek alapján és szellemében közel két éve javaslatot tettünk a Mazsihisz és a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség közötti hivatalos együttműködésre.

  • Azonnali kezdettel hívjuk meg egymást fontosabb eseményeinkre.
  • Automatikusan vonjuk be egymást társadalmi fellépéseinkbe, nyilatkozatainkba.
  • Tartsuk tiszteletben egymás szokásait, felfogását és ne kritizáljuk egymást nyilvánosan.
  • Alakítsunk egy közös bizottságot, azzal az konkrét feladattal, hogy behatárolt időn belül dolgozzák ki egy a Mazsihisz és a Bét Orim közötti megállapodás kereteit, feltételeit és szövegét.
  • Indítsuk el tárgyalásokat a Bét Orim Mazsihiszbe való társult tagi felvétele érdekében.

A szerző Dr. Raj Ferenc, a Bét Orim Reform Zsidó Hitközség alapító rabbija, a kaliforniai Berkeley Beth El Közösségének emeritus rabbija.

Mazsihisz: változó korban? Avagy miért nem lesz a Mazsihisz reform hitközség? – Kibic Magazin

Radnóti Zoltán rabbi, a Mazsihisz rabbitestületének elnökének írása a nők zsinagógai szerepéről, reformokról, a kapcsolódásról a főként nem vallásos zsidósághoz, és arról, hogy a sokszínű neológián belül meg kell férnie egymás mellett a különböző értékrendű közösségeknek. Magyarország furcsa ország.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp

Fatal error: Uncaught Error: Call to undefined function get_view_count() in /home/akibic34/public_html/wp-content/plugins/code-snippets/php/snippet-ops.php(353) : eval()'d code:61 Stack trace: #0 /home/akibic34/public_html/wp-includes/class-wp-hook.php(286): AC_View_Counter->save_views('') #1 /home/akibic34/public_html/wp-includes/class-wp-hook.php(310): WP_Hook->apply_filters(NULL, Array) #2 /home/akibic34/public_html/wp-includes/plugin.php(453): WP_Hook->do_action(Array) #3 /home/akibic34/public_html/wp-includes/general-template.php(2630): do_action('wp_footer') #4 /home/akibic34/public_html/wp-content/themes/generatepress/footer.php(61): wp_footer() #5 /home/akibic34/public_html/wp-includes/template.php(688): require_once('/home/akibic34/...') #6 /home/akibic34/public_html/wp-includes/template.php(647): load_template('/home/akibic34/...', true) #7 /home/akibic34/public_html/wp-includes/general-template.php(76): locate_template(Array, true) #8 /home/akibic34/public_html/wp-content/plugins/elementor/modules/page-template in /home/akibic34/public_html/wp-content/plugins/code-snippets/php/snippet-ops.php(353) : eval()'d code on line 61