Következik:  
Hesván 12, 5779 · 2018. október 21, vasárnap

Egy jó dalnál sokszor több kell az Eurovíziós Dalfesztivál megnyeréséhez

Izraelnek valószínűleg nem elég egy ütős dalt nevezni, hogy megnyerje az Eurovíziós Dalfesztivált, ahhoz ugyanis a szavazók szimpátiájára is szükség van. Az izraeli dalnak idén úgy tűnik ez is összejöhet.

A ma este Lisszabonban elkezdődő Eurovíziós Dalfesztivál egyik legnagyobb esélyese az izraeli Netta által előadott Toy című dal. Mint arról már korábban beszámoltunk, a Toy abszolút favoritnak számít a fogadóirodák szerint, a dal klipjét a YouTube-on pedig már több mint 19 milliószor nézték meg, és minden más indulónál több lájkkal rendelkezik. Olyan zenével foglalkozó oldalakon is lelkesednek az izraeli dalért, ahol egyébként rendszeresen lehúzzák az Eurovíziós felhozatalt. De a népszerűséget talán a legjobban az az ugandai tánccsoport mutatja meg, amely sajátos módon adoptálta a Toy klipjében látható táncmozdulatokat:

 

A sikerhez az Eurovízión azonban sokszor többre van szükség egy jól eltalált dalnál. Ezt pedig Izraelben is elég jól tudhatják, hiszen az első 1973-as részvétele óta, több Izrael által delegált dal jó szerepléséhez hozzájárulhatott valamilyen extra körülmény. Vagy egy kis politikai hátszél, vagy az előadó mássága kapcsán megfogalmazódó üzenet.

Izrael eddig háromszor nyerte meg a dalfesztivált, először 1978-ban Izhar Cohen A-Ba-Ni-Bi című dala végzett az első helyen, majd egy évre rá a Gali Atari által előadott Halleluyah tudott nyerni. Mindkét győzelem akkor jött, amikor Izrael igen népszerű volt Európában az Egyiptommal abban az időben megkötött békemegállapodás miatt. Ráadásul akkor még nem indultak a központilag Izrael-ellenes keleti blokk országai a versenyen.

A két győzelmet nem sokra rá két második hely követte, 1982-ben Avi Toledano a Hora, majd 1983-ban az azóta tragikus körülmények között elhunyt Ofra Haza a Cháj című dalának sikerült nyernie. Izrael abban az időben Libanonban háborúzott, és Nyugat-Európa a hidegháborús leosztásoknak köszönhetően akkor még ebben a konfliktusban is Izrael mellett állt.

 

A hidegháborúnak a ’90-es évek elején azonban vége szakadt, és a palesztinok is elkezdték felfedezni a média által nyújtott lehetőségeket, hogy PR-juk javításával maguk mellé állítsák a nyugati közvéleményt az Izraellel folytatott konfliktusukban. Mindez oda vezetett, hogy Izrael kezdte elveszteni az európaiak szimpátiáját, és már az sem segített, hogy 2009-ben például egy izraeli-palesztin duót neveztek a versenyre. Egy kivétel viszont adódott, 1998-ban ugyanis az izraeli dal megnyerte a dalfesztivált. Ez azonban egyáltalán nem Izraelről szólt.

A Diva című dalt előadó Dana International egy transznemű énekesnő volt, aki néhány évvel történelmi szereplése előtt nemváltó műtéten esett át. Dana volt az első transznemű előadó az Eurovízión, és ez a tény valószínűleg nagyban segítette a győzelemhez. A szavazók félretéve az országuk közötti szimpátiájukat az előadó személyének bátor üzenetét díjazták, csakúgy, mint 2014-ben az osztrák transzvesztita énekes, Conchita Wurst esetében.

Hogy mennyire nagy szó amikor a különféle országok szavazói félreteszik más országokhoz fűződő viszonyukat a voksok leadásakor, azt jól mutatja a brit Telegraph elemzése, amely a szavazásokon követhető trendeket vette sorra. A lap arra jutott, hogy egyes országok folyamatosan egymásra adják le a szavazatukat, az elmúlt 10 évben például Görögország és Ciprus szinte mindig a legmagasabb pontszámot osztották ki egymásnak. De általában nagyobb szavazóblokkokat lehet megkülönböztetni, ilyen a Balkán és a skandináv országok blokkja, vagy a volt-Szovjetunió és a keleti-blokk országai egymásra szavazási hajlandósága is. Mondjuk ebből Magyarország kimarad, a nem túl jó szomszédi viszonyoknak köszönhetően.

 

De Izrael sincs szerencsés helyzetben a blokkos szavazások miatt, hiszen nincs jó szomszédi viszonyban egyik induló országgal sem. Bár a szabályok szerint Egyiptom, Libanon és Jordánia is indulhatna a versenyen, de ezek más arab országokkal egyetemben pont Izrael részvétele miatt nem hajlandóak énekeseket küldeni a dalfesztiválra. Ugyanígy nincs Izraelnek kulturális vagy nyelvi rokonsága más országokkal, mint mondjuk a szláv nyelvterületről jövőknek.

De mi van, ha ez az egész nem számít, és Izrael azért volt olyan sikeres a ’70-es évek végén és a ’80-as évek elején, mert nagyon jó dalokat írtak? Ízlés kérdése persze. Az eurovíziós dalírásnak Izraelben évekig megvolt a maga hagyománya. A nyerő recept nagyjából így nézett ki: végy egy tetszőleges orosz népdalt, rakj bele egy kevéske keleti dallamot, dőlj hátra, és élvezd ki a sikert.

A probléma akkor kezdődött, amikor a 2000-es években az Eurovízióra sorba nyomultak be a különféle könnyűzenei stílusok, és már nem működött a korábbi recept. Ezért valami mást irányba kellett volna elindulni, azonban zeneileg, egy-két kivételtől eltekintve egészen mostanáig nem sikerült elszakadni a ’70-80-as évek táncdalfesztiválos stílusától. Az idén nevezett izraeli dal azonban ebben is változást hozott.

 

A Toy ugyanis egy jó ritmusú és zeneileg is modern dal, amelynek erős, aktuális társadalmi üzenete van, előadója, Netta Barzilai pedig már megjelenésében is egy külön jelenség. Elég csak a feltűnő, különc ruhákra (amelyeket egyébként izraeli dizájnerektől vásárol) vagy a klipben is látott intenzív mozgására gondolni. A dal szövege pedig egy nagyon is aktuális témára reflektál, a szexuális zaklatási esetek kapcsán elindult #metoo mozgalom ihlette.

A Toy (magyarul játék) arra utal, hogy a nőkhöz nem a férfiak játékszereként, hanem egy egyenlő, önálló partnerként kell viszonyulni. A dalban hallható furcsa, vicces, szörnyű (kinek, mi) kotkodácsolás is azt jelképezi, hogy a nők nem buta tyúkok, minden belső tartalom nélkül, viszont egyes férfiak csirkék módjára viselkednek, amikor a női egyenjogúság kerül szóba.

Netta előadása ráadásul zenei szempontból is különleges lesz, ugyanis az izraeli énekesnő lesz az első az Eurovíziós Dalfesztivál történetében, aki egy úgynevezett loopert, egy olyan digitális felvevő eszközt használ majd a színpadon, amely képes a lejátszott, kiénekelt hangokat rögzíteni és azonnal visszajátszani.

Az izraeli dal a ma esti elődöntőben lesz hallható, az este fél 9-kor kezdődő elődöntőt nálunk a Duna Televízió közvetíti élőben. A magyar AWS pedig a holnaputáni, szintén fél 9-kor kezdődő második elődöntőben szerepel majd. A döntő pedig szombat este, fél 9-kor lesz.

Netta pedig ezzel az üzenettel buzdít mindenkit, hogy szavazzon rá:

I’m song no. #7 OK?! 🎉💙🇮🇱Tonight 1st semifinals- Vote for us #Israel

Geplaatst door ‎Netta Barzilai נטע ברזילי‎ op Dinsdag 8 mei 2018

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp