Következik: 

Svát 14, 5779 · 2019. január 20, vasárnap
Menu

Hogyan került a Dávid-csillag az izraeli zászló közepére?

70 évvel ezelőtt az éppen csak létrejött Izraelben komoly viták előzték meg az ország zászlajának kiválasztását. A két opcióból aztán a cionista mozgalom jelképe jött ki győztesen.

Az izraeli zászlót ma már szinte mindenki ismeri, a két kék sáv között, a csúcsaival a sávokra merőlegesen álló Dávid-csillag nehezen keverhető össze más országok jelképével. 70 évvel ezelőtt azonban egyáltalán nem volt biztos, hogy pont így fog kinézni a fiatal állam zászlaja. Izrael megalakulását követően ugyanis heves viták előzték meg a zászló kiválasztását, a kormány még egy tervpályázatot is kiírt, amelyre 164 művész nagyjából 400 tervet küldött be.

Izraeli zászlók a Siratófalnál
Izraeli zászlók a Siratófalnál

A vita lényegében két variáció támogatói között zajlott, az egyik csoport a Herzl -féle javaslatot, a másik pedig a cionista mozgalom zászlóját látta volna szívesebben lobogni a frissen létrejött országban. Herzl még az 1896-ban írt a Zsidó Állam című művében javasolt egy olyan zászlót, amely közepén hét darab aranyszínű csillag található, utalva ezzel a hétórás munkanapra, mint fontos társadalmi vívmányra a jövőben létrejövő zsidó államban.

A cionisták akkoriban már jól ismert zászlója, két kék sáv között egy Dávid-csillagot tartalmazott, ez a zászló látható két oldalt azon a fotón is, amelyen David Ben-Gurion éppen bejelenti Izrael Állam megalakulását. Ez a zászló, bár nagyon hasonlít a végső változathoz, mégsem azonos vele. A Dávid-csillag csúcsai ugyanis itt nem állanak merőlegesen a kék sávokra, ahogy az a ma is használt zászlón látható. A pályázatra egyébként olyan terv is készült, amely összevegyíti a két verziót, és a tervező a kék sávok közé a hét aranyszínű csillagot helyezte el.

Végül azonban a cionista mozgalom zászlójára esett a választás, leginkább a Dávid-csillag miatt létrejött széleskörű társadalmi támogatásnak köszönhetően. A Dávid-csillagot sokan vallási és nemzeti jelképnek tekintették, és azzal indokolták szükségességét, hogy a legendák szerint a jelképet Dávid királytól Bar Kochbáig sokan használták, az egyik nagy cfáti tudós, Luria rabbi pedig misztikus jelképnek nyilvánította. A nyomásnak engedve 1948 októberében be is jelentették, Izrael zászlóján a kék sávok között lévő kék Dávid-csillag látható majd ezentúl. Herzl jóléti társadalmi ideálján tehát felülkerekedtek a nemzeti hősökről szóló legendás történetek.

Herzl zászlóterve
Herzl zászlóterve

A zászlóválasztásnak azonban nem tudott mindenki felhőtlenül örülni, Gersom Salom, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora, a kabbala egyik nagy kutatója például annyira feldühödött a kormány döntésén, hogy egész tanulmányt írt a Dávid-csillag történetéről. Salom professzor írása viszont már egyáltalán nem tartalmazott maguk előtt Dávid-csillagokat lengető nemzeti hősöket, sokkal inkább volt tele mágiáról és rossz szellemek elűzéséről szóló részletekkel.

Salom professzor ugyanis arról írt tanulmányában, hogy a Dávid-csillag igencsak népszerű volt különböző ókori népek körében, mint szellemek ellen használható mágikus jelkép. Ezzel együtt megtalálható ókori zsidó leleteken is, ahol egyszerű díszítőelemként volt jelen, nem pedig nemzeti vagy vallási jelképként. Ennek egészen a középkorig nincs semmiféle nyoma, a Dávid-csillag nem szerepel zsinagógákon, kegytárgyakon vagy sírköveken, ellenben gyakorta feltűnt keresztény templomokban.

Ahogy Salom írja, a mágikus erővel felruházott jelképek sokszor vándorolnak egyik néptől a másikhoz, majd pedig bizonyos idő elteltével vissza. A Dávid-csillag a zsidóságon belül csak a gyakorlatbéli kabbala elterjedésével vált népszerű jelképpé, méghozzá egy Salamon pecsétje elnevezésű rajz kapcsán. Ez a rajz egy legenda alapján született, amelyben Salamon király pecsétgyűrűjén található mágikus erővel bíró Dávid-csillag hatékony védelmet nyújtott a gonosz erőkkel szemben.

Ben-Gurion bejelenti Izrael Állam függetlenségét, két oldalt a cionista mozgalom zászlója látható
Ben-Gurion bejelenti Izrael Állam függetlenségét, két oldalt a cionista mozgalom zászlója látható

Salom szerint ráadásul a a jelkép az arabokon keresztül jutott el a zsidókhoz. Ami persze nem akadályozta meg az arab országokat abban, hogy Izrael megalakulását követően mindent bojkottálni kezdjenek, amiben csak megjelent egy Dávid-csillagos motívum. Legyen az egy svájci óramárkának a logója vagy egy brit teakeverék emblémája.

Először huzamosabb időre a prágai zsidók kezdték el használni a Dávid-csillagot a 14. században. Mivel arra kényszerültek, hogy saját zászlót készítsenek maguknak, ezért úgy döntöttek, a két egymásba fordított háromszög lesz az erre megfelelő jelkép. Innen aztán szép lassan elterjedt a Dávid-csillag használata, és a 18-19. században már igen nagy népszerűségnek örvendett a zsidók körében.

Nemzeti jelképet azonban csak a cionista mozgalom csinált a Dávid-csillagból, amelyet azért választottak a cionizmus emblémájának, mert ismert volt, viszont nem volt túlságosan vallásos töltettel felruházva. Aztán jöttek a nácik, és a Dávid-csillag egy újabb, ezúttal szomorú jelentést kapott.

(Haaretz)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp