Berlin kezd barátságtalan hellyé válni a zsidók számára

Kipát viselve tüntettek az antiszemitizmus új formája ellen több ezren német nagyvárosokban. A demonstrációkat annak hatására szervezték, hogy az előző héten Berlinben egy szíriai fiatalember rátámadt két férfira, akiknek kipa volt a fején.

A német főváros zsidó közössége (Jüdische Gemeinde zu Berlin – JGB) “Berlin kipát visel” címmel szervezett tiltakozó demonstrációt, amelyen több ezren vettek részt a közösség Charlottenburg kerületben működő központja előtt. A város egy másik kerületében, Neuköllnben, ahol jelentős számban élnek muzulmánok és arabok, egy kisebb tüntetést röviddel a kezdete után be kellett szüntetni, mert egy járókelő kitépte egy demonstráló kezéből az izraeli zászlót.

A charlottenburgi rendezvényen Gideon Joffe, a JGB vezetője beszédében kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár a napokban egy izraeli televíziónak adott nyilatkozatában helyesen mutatott rá, hogy a nemzetközi migrációs válság révén az antiszemitizmus egy új formája jelent meg Németországban.

Ugyanakkor “a muszlim oldal támogatását is érezzük” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy “mi zsidók, keresztények és muszlimok csak együtt szállhatunk szembe a gyűlölettel”.

Mint mondta, az összefogás akkor lesz eredményes, ha nem lesz többé szükség állandó rendőri jelenlétre a zsidó intézményeknél. Egyelőre nem ebbe az irányba mutatnak a folyamatok, és ugyan “még nincsenek olyan állapotok, mint Franciaországban vagy Németországban, de Berlin kezd barátságtalan hellyé válni” a zsidók számára – tette hozzá.

Hasonló megmozdulásokat szerveztek Kölnben, Erfurtban, Magdeburgban és Potsdamban.

Eközben a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke, Josef Schuster azt nyilatkozta, hogy meg kell fontolni a kipaviselést a német nagyvárosok jelentős arab muzulmán lakossággal rendelkező negyedeiben.

Arra a kérdésre, hogy az antiszemitizmus megerősödése milyen kapcsolatban van a migrációval, a ZdJ elnöke azt válaszolta, hogy a migráció ezen formájának “egész biztosan van szerepe, de nem egyedüli szerepe, hiszen a társadalom közepén, a német társadalomban is tapasztalható, hogy ismét szalonképessé válnak zsidóellenes előítéletek”.

Az antiszemitizmus megerősödését szerinte tévedés lenne egyedül a migrációnak tulajdonítani.

Azzal kapcsolatban, hogy számos német városban szerveznek tiltakozó akciókat, amelyeken kipaviseléssel fejezik ki az antiszemitizmus elutasítását, Josef Schuster azt mondta, meglehet, hogy a társadalom nagy része felismerte, hogy “fordulóponthoz érkeztünk”.

Megálljt kell parancsolni az antiszemitizmusnak, mert veszélyezteti a demokráciát. Azonban nem csak a zsidóellenességgel kell szembeszállni, hiszen “az antiszemitizmus együtt jár a rasszizmussal és az idegenellenességgel” – mondta a ZdJ elnöke.

A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol a Szovjetunió idején hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem dolgozhattak bizonyos szakmákban. Így a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidóbevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek.

(MTI)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp