A Haver Alapítvány 15 éve tart foglalkozásokat a zsidósággal kapcsolatban. Egy friss kutatás szerint munkájuk hatására sikerül elmozdítani a diákokat a zsidóság egy plurálisabb felfogása felé, miszerint zsidónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy valaki kipát hord, nagy az orra, vannak Holokauszt-túlélő felmenői, vagy vallásos.
A Haver célja, hogy csökkentsék a fiatalok körében az előítéleteket, és reálisabb képet alakítsanak ki minél több gyerekben a zsidó közösségről, emberekről. A friss kutatás alapját azok az asszociációk alkotják, amelyeket a foglalkozáson résztvevő diákok foglalkozás előtt és után egy papírra felírnak a „zsidó” szó hallatán.
Az eredmények azt mutatják, hogy a foglalkozások hatására az előítéletes gondolkodásból sikerül őket kimozdítani a zsidóság egy plurálisabb felfogása felé, miszerint zsidónak lenni nemcsak azt jelenti, hogy valaki kipát hord, nagy az orra, vannak Holokauszt-túlélő felmenői, vagy vallásos, hanem ez lehet egy személyes érzés (a zsidóság szubjektív megélése), vagy akár egy közösséghez való tartozás is.
Az elemzés elmélyítése érdekében létrehoztak egy szótárat a diákok által írt 130 leggyakrabban előforduló szóból (ezzel felölelve az adatbázis 70 százalékát).
Ez a felosztás is alátámasztja az első eredményeket: a Haver foglalkozás után a Holokauszttal és a szimbólumokkal kapcsolatos asszociációk lecsökkennek, a sztereotípiák egy része (a külső kinézettel kapcsolatosak) eltűnik és megjelennek helyükbe a zsidóság szubjektív felvállalása, illetve az „olyanok, mint mi” kategória és növekszik a nép és értékekhez kapcsolódó szavak száma is.
“Meggyőződésünk szerint ez azt mutatja, hogy 90 perc alatt sikerül elérni az első lépést afelé, hogy a zsidóságról színesebben és a valósághoz hűebben gondolkozzanak a diákok”, mondta Dés Júlia, a Haver Alapítvány munkatársa.
A fiatal zsidó önkéntesek jelenléte és személyes történeteik sokat segítenek ebben: közelebb hozzák a diákokhoz „a másikat”, ezzel csökkentve a távolságot a zsidók és nem zsidók között. Ez is egyike a fontos céljaiknak: hogy a zsidókat ne egy külön csoportként tartsák számon, hanem a magyar társadalom szerves részeként.
Az alapítvány munkáját vizsgáló hatástanulmányt Surányi Ráchel szociológia PhD doktorjelölt készítette.
A kutatás 2016 februárjától 2017 júniusáig zajlott, ezzel két főszezont is lefedve (a Havert a legtöbb iskola a Holokauszt Emléknap (április 19) körül hívja meg).
Országszerte 50 osztály 1000 diákjának tollából 7000 asszociációt gyűjtöttek össze. Így 26 iskola került be a mintába, az állami gimnáziumok mellett volt egyházi, alapítványi, illetve szakközépiskola is. Az elemzéshez a zsidók országos eloszlásával megegyezően további két régióra bontották az adatbázist, Budapestre és vidékre. Az eredmények nem általánosíthatók az egész országra, csak a Haver által látogatott diákcsoportokat reprezentálja.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!