Műemlékké nyilvánítanák a varsói gettó falának megmaradt részeit

Műemlékké nyilvánítanák a második világháború után megmaradt gettófal két részét Varsóban. A zsidó és a lengyel történelem számára felbecsülhetetlen értékű történelmi emlékről szóló döntést már aláírta a mazóviai vajdasági műemlékvédelmi hivatal vezetője.

A lépés egy szélesebb tervvel függ össze: a varsói önkormányzat azt tervezi, hogy műemlékvédelmi területté nyilvánítja a lengyel főváros azon részeit, ahol a második világháború idején a németek Európa legnagyobb gettóját létesítették.

A gettófal maradványa Varsóban
A gettófal maradványa Varsóban

A mazóviai műemlékvédelmi hivatal vezetőjének döntése az egykori gettó egyik határszakaszát képező Sienna utcában található két falmaradványra vonatkozik. A fővárosi polgármesteri hivatal már 2010-ben megjelölt 21 ilyen eredeti falrészt, amelyeknél emléktáblákat helyeztek el.

A Sienna utcai fal közelében emelték 2010-ben a gettóhatár emlékművét, magából a falból két téglát átadtak a Washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak 1989-ben.

A mazóviai műemlékvédelmi hivatal azzal indokolta hétfőn hozott döntését, hogy a falmaradvány a zsidó és a lengyel nemzet számára felbecsülhetetlen értékű, egyedülálló történelmi emlék. „A tragikus és nehéz közös történelemről tanúskodó helyet (…) feltétlenül meg kell őrizni az eljövendő nemzedékek számára” – szól az indoklás.

A döntés még nem végleges, fellebbezni lehet ellene. Az új státusz az esetleges építkezések szigorúbb műemlékvédelmi felügyeletét jelentené.

A Sienna utcában hozná létre a lengyel kulturális tárca a varsói gettó múzeumát a tavaly ősszel bejelentett tervek szerint. Az új múzeum annak a gyermekkórháznak a helyén fog állni, amely a gettó területén a második világháború első éveiben működött.

A varsói gettó szívében 2014 októberében már átadták a Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumának (POLIN) több mint 4000 négyzetméteres kiállítási területű épületét is.

A varsói gettó fala
A varsói gettó fala

Lengyelországban idén a varsói gettófelkelés 75. évfordulójáról emlékeznek meg. A gettót a németek 1940-ben hozták létre, mintegy félmillió lakosának 80 százalékát 1942 júliusa és szeptembere között a treblinkai náci német haláltáborba szállították. A deportálások során, valamint a gázkamrákban becslések szerint mintegy 300 ezer ember vesztette életét. A gettóban mintegy 60 ezer zsidó maradt, a németek 1943. április 19-ére tervezték a városnegyed végső felszámolásának elindítását.

Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták. A varsói gettó összes áldozatának számát mintegy 400 ezerre becsülik. A gettófal megmaradt részeit túlnyomóan a második világháborút követő években rombolták le.

A lengyelek felelősségéről a holokauszttal kapcsolatban ebben a cikkben lehet olvasni:

Több mint 200 ezer zsidó haláláért lengyelek voltak a felelősek – Kibic Magazin

Az új lengyel törvény akár börtönnel is büntetné azokat, akik a lengyelek felelősségét vitatnák a holokauszttal kapcsolatban. A történészek azonban egészen más véleményen vannak. A lengyel parlament által nemrég megszavazott törvény szerint pénzbírságra, de akár még három év börtönre is ítélhetik azokat, akik a holokausztban való részvétellel vádolják a lengyeleket, vagy lengyel haláltáborokat emlegetnek.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp