Elmúltál egy éves, de még nem vagy százhúsz? Eljátszanád Eszter történetének egyik szereplőjét? Van kedved egy szórakoztató filmforgatáshoz? Akkor jelentkezz most az info@balinthaz.hu email címen!
PURIM
Ezen az ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékezünk. Ezt az időszámítás kezdete előtt 450. körül történt eseményt Eszter könyve örökíti meg. A purim név a „sorsvetést” jelentő púr szóból ered, mert Hámán így választotta ki az időpontot, amikor ki akarta irtani a zsidókat.
A zsidó naptár szerint: 5773. ádár 14. Az előző nap napnyugtától aznap az első három csillag megjelenéséig tart az ünnep.
Purimi programjankhoz kattints ide!
Eszter könyve
A purim története, Eszter könyvében (Megillat Eszter – Eszter tekercse) olvasható. A Bibliában az Énekek éneke mellett ez az a könyv, amelyben nem szerepel Isten neve. A zsidó bölcsek szerint azért, mert Eszter királyné idejében Isten nem nyilvánosan művelt csodákat, mint pészahkor vagy hanukkakor, hanem titokban.
A történet
Purimot annak emlékére tartják, hogy a perzsa világuralkodó, Ahasvérus király (I. Xerxész, i. e. 485-465) idejében, Hámán főminiszter „igyekezett elveszteni minden zsidót” és ezért 10 000 tálentom ezüstöt ajánlott fel a királynak. Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárására a zsidók megmenekültek a kiirtatástól. Ezek után a zsidók a bibliai Eszter könyve szerint 76 000 ellenségüket ölték meg, „de zsákmányra nem tették rá kezöket”.
A történet a király lakomájával kezdődik, aki a történelem első világhatalmának élén uralkodott. A perzsák azért szerezhették meg az ókori Kelet fölötti kizárólagos uralmat, mert rendkívül türelmesek voltak: a vallás, a nyelv, a kultúra és a belső bíráskodás területén önállóságot biztosítottak a meghódított népeknek. (Xerxész dédapja, a dinasztiaalapító Nagy Kürosz engedte meg a zsidóknak a Jeruzsálembe való visszatérést és a Szentély újjáépítését.) Ezen a lakomán a király szakít korábbi feleségével, majd hosszas válogatás után a zsidó Eszterben találja meg új párját.
Eszter unokabátyja és nevelőapja, Mordecháj (a hagyomány szerint ez idő tájt a zsidók bírája) véletlenül megtudja, hogy merénylet készül a király ellen: két udvaronc Ahasvérus életére akar törni (A hagyomány szerint a főpohárnok és a fősütőmester akart mérgezett ételt adni a király elé; az ételt egy kutyával kóstoltatják meg, s így derül fény az igazságra.). Mordecháj azonban Eszter királyné segítségével a készülő tervről tájékoztatja a királyt. A bűnösöket megbüntetik. Mordecháj nevét pedig beírják a király krónikáinak könyvébe.
A sorsvetés ünnepe
A purimhoz különböző vallási kötelezettségek (micvák) kapcsolódnak. Az első, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több kötelesség Hámán nevének említésekor zajt csapni. Egy másik előírás az ajándékok küldése (sláchmónesz), azaz különböző finomságok küldése barátoknak, valamint adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek eme örömteli ünnepen. Mindennek betetőzéseként pedig lakomát csapnak, ahol a rabbik előírását követve annyit kell inni a nagy vigadalomban, hogy ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni, mint például Hámán füle, flódni.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
