Következik:  
Elul 9, 5778 · 2018. augusztus 19, vasárnap

Héberül íródhatott a világ egyik legrejtélyesebb könyve

A Voynich-kéziratot már évtizedek óta hiába próbálják megfejteni. A legfrissebb kutatások alapján azonban nagyon úgy tűnik, hogy a 15. századi titkosított szöveget héber nyelven írhatták.

A Voynich-kézirat azóta foglalkoztatja a titkosírás szakértőket, amióta egy lengyel könyvkereskedő 1912-ben rábukkant a 15. században íródott könyvre. A 240 oldalból álló kézirat, amelyet jelenleg a Yale Egyetem könyvtárában őriznek, egy ismeretlen nyelven íródott. A szöveget balról jobbra írta a könyv szerzője, aki ráadásként a szöveget egy eddig ismeretlen titkosítással alaposan meg is kavarta. A könyv szövegét a világ legjobb kódfejtői próbálták már megfejteni, ezidáig azonban nem sok sikerrel. Most viszont az Alberta Egyetem mesterséges intelligencia laborjának kutatói úgy tűnik egész ígéretes eredményeket értek el.

A Voynich-kézirat
A Voynich-kézirat

Egy mesterséges intelligencia segítségével ugyanis sikerült megfejteniük, hogy milyen nyelven íródott a Voynich-kézirat. A kutatók eredetileg úgy gondolták, hogy a könyv arab nyelven íródott, de amikor lefuttattak rajta egy 380 nyelvet felismerő programot, azt az eredményt kapták, hogy a kéziratot héberül írták. A kissé meglepett kutatók arra is rájöttek, hogy a szöveget alkotó szavak tulajdonképpen alfagramok, amelyekben a betűket összekeverték, a magánhangzókat pedig elhagyták. Amikor a kutatók ezt a módszert használva megfejtették a kézirat első sorát, az ott kapott szavak 80 százalékát megtalálták a héber szótárban.

Az így megfejtett első sort megmutatták az egyik héber anyanyelvű munkatársuknak, aki szerint a szavak nem alkotnak összefüggő mondatot. Miután a kutatók kijavítottak néhány helyesírási hibát, a szöveget a Google fordítóján is megfuttatták, és ezután már valami olvasható, de elég értelmetlen mondatot kaptak: „(A nő) ajánlásokat tett a papnak, a ház emberének és az embereknek.” További 72 szóból álló részlet megfejtése után olyan szavakat találtak, mint földműves, fény, levegő és tűz. A kutatók szerint ettől a ponttól már egy komoly héber tudással rendelkező történésznek kellene fojtania ezen a vonalon a szöveg megfejtését.

Több Voynich-szakértő azonban eléggé szkeptikusan áll hozzá ezekhez a felfedezésekhez, az egyik bírálat például az volt, hogy a Google fordítóját használták ahelyett, hogy héber nyelvészeket vontak volna be a projektbe. A tudósok arra is emlékeztetnek, hogy nemrég egy amatőr kódfejtő azzal került be a hírekbe, hogy megfejtette a kézirat nyelvét, amely szerinte a latin nyelv rövidítéseire alapszik. Szakértők azonban hamar szétszedték az elméletét, aminek, mint kiderült nem volt sok nyelvtani alapja, és csak azért találta ki a kódfejtő, hogy bekerülhessen vele egy tévéműsorba.

Hogy miről szólhat a Voynich-kézirat – amely nevét egyébként a felfedező lengyel kereskedőről kapta –, azt csak a könyvben található rajzokból lehet kikövetkeztetni. A különböző növényeket és fürdőző nőket ábrázoló illusztrációk alapján a kutatók egy része úgy véli, hogy a kézirat a nők egészségével foglalkozó szöveget tartalmazhat.

Héber kéziratokkal kapcsolatos kutatásokról itt is lehet olvasni:

Gigaprojektben gyűjtik össze a héber nyelv csodáját – Kibic Magazin

Az Izraelben található Héber Nyelvi Akadémia még 1959-ben kezdett bele egy generációkon átívelő gigaprojektbe, amelynek célja, hogy összegyűjtsék és meghatározzák a valaha is leírt összes héber szót. Legyen az akár valamilyen ősi szövegben, például a holt-tengeri tekercsekben vagy éppen Ámosz Oz legutóbbi regényében található.

(Smithsonian)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Facebook 0
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp