A Bükkben található Cserépfalu környékének zsidó múltját, a kisemberek akkori életét kutatja Balázs István és Tóth Péter saját tőkéből 2014 óta. Most támogatást kérnek a továbblépéshez. A 18. század végén létrejött és hetven évvel ezelőtt még mintegy ezerfős Mezőkövesd-környékbéli izraelita hitközség egykor fontos része volt a környék gazdasági, társadalmi és kulturális életének, mára azonban megszűnt.
1944 tavaszán egy borsodi falucska, Cserépfalu zsidó polgárait a mezőkövesdi gettóba, majd Miskolcon keresztül Auschwitzig vitték. Egyikük az akkor 18 éves Groszmann Lili volt, akit valószínűleg az auschwitzi gázkamrában pusztítottak el, számtalan más zsidó társával együtt. A történetet pár visszaemlékezőn kívül kevesen ismerték. Balázs István és Tóth Péter kutatása néhány személyes közléssel indult 2014-ben.
„Fontos megismerni a kisemberek életét, sorsát és meghurcoltatását. Groszmann Lili ugyanolyan volt, mint bármelyik másik korabeli fiatal. Fontos azonban tudni, hogy épp ezért szinte mindenkiből lehet Groszmann Lili”, írják közleményükben.
A kutatás során minden megszerzett információt nagyon gyorsan megosztanak egy webes felületen. Módszertani alapvetésük, hogy forrásaikat, eredményeiket azonnal hozzáférhetővé teszik, azaz leírt szöveget, szkennelt dokumentumot, fotót, videót bárki elérheti az interneten. Egyfajta interaktivitásra is számítanak, várják a kiegészítéseket, hozzászólásokat.
Csak magánszemélyektől fogadnak el pénzbeli támogatásokat.
Honlapjukon több mint 200 poszt, sok-sok kép, szkennelt anyag, feldolgozott anyakönyv, videók, interjúk, temetői fotók és videók találhatók.
Újabb weboldalt is indítottak, melyen zsidó temetőket kutatnak föl és jelenítenek meg a térképen. Megtalálták az elfeledett cserépfalui temetőt, melyet hamarosan fel fognak újítani, és azóta több hasonló temetőre is felhívták a fenntartók, az önkormányzatok figyelmét.
Minden év májusában emléksétát rendeznek azon az útvonalon, ahol 1944-ben elvitték a cserépi zsidókat. 2017-ben Auschwitzba is ellátogattak. Ezt az utat szintén támogatásból valósították meg.
A továbblépéshez nem csupán működési költségre, hanem egyéb tárgyi eszközökre is szükségük van, illetve további tőkére ahhoz, hogy eljussanak a kiszemelt intézményekbe, ahol tovább kutathatunk.
A következő dolgokra költenék a támogatásokat
· szerverfenntartási díj
· kutatást segítő eszközök megvásárlása, szoftverek,
· kutatást segítő szolgáltatások vásárlása és egy alapítvány létrehozása, utazások.
· kutatóintézmények szolgáltatásaira
· kiemelt céljuk egy ingyenesen hozzáférhető kiváló minőségű médiatár létrehozása és a projekt – különös tekintettel a temetői adatbázis – sokkal részletesebb dokumentációjának megosztása.
A kutatásról megjelent korábbi cikkeink:
https://akibic.hu/kultura/item/3257-terkepen-harom-megye-378-zsido-temetoje
https://akibic.hu/kozosseg/item/3093-ujra-lesz-zsido-temeto-egy-borsodi-falucskaban
https://akibic.hu/kozosseg/item/3231-elfeledett-borsodi-zsido-temetok-nyomaban
https://akibic.hu/kultura/item/3488-elindult-a-magyarorszagi-zsido-temetoket-felterkepezo-weboldal
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
