A budapesti gettó felszabadításának évfordulója alkalmából ütközött egyet a Mazsihisz és az EMIH

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A Mazsihisz szerint az EMIH szándékosan szervezte rá saját megemlékezését az övékre, és ezt egy közleményben is számon kéri. A megemlékezések közben rendre lezajlottak.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) egy közleményt adott ki arról, hogy ebben az évben az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) azzal próbálta megzavarni a budapesti gettó faleszabadításának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésüket, hogy a sajátjukat is egy közeli időpontra hirdették meg. Vagyis a Mazsihisz megemlékezése 10 órakor kezdődött a Dohány utcai zsinagógában, az EMIH pedig 11-re várta az emlékezni vágyókat szintén a Dohány utcában általuk létrehozott gettóemlékfalnál. Így aztán a mindkét eseményre meghívottak kénytelenek a Mazsihisz megemlékezése közepén távozni, hogy átérjenek az EMIH-hez.

Résztvevők #weremember/#emlékezzünk felirattal a kezükben a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Résztvevők #weremember/#emlékezzünk felirattal a kezükben a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

„Idén a megemlékezést nem a szélsőjobboldali neonácik, nem a muszlim fundamentalisták, hanem az EMIH „egységesnek” mondott chabad szervezete próbálja megzavarni azzal, hogy az általuk építtetett Dohány utcai „díszlet-gettófalnál” rászerveznek rendezvényünkre egy másik gettó megemlékezést. A jó szándékú politikusok, önkormányzati képviselők csak kapkodják fejüket: kérik, hogy a Dohány utca padsorainál a széleken biztosítsunk számukra helyet, hogy az emlékező istentiszteletünk közepette a lehető legtapintatosabban tudják elhagyni zsinagógánkat és átrohanni a másik megemlékezésre” – olvasható a Mazsihisz közleményében.

A Mazsihisz szerint ezzel „a chabad cirkuszi vetélkedőt csinál a budapesti zsidók emlékezéséből, közösségünk megosztására használja azt, politikai tőkét akar kovácsolni belőle, miközben félrevezeti a jószándékkal emlékezéseinkre látogató barátainkat”. A Mazsihisznél úgy vélik, hogy amit az EMIH csinál „az hamis, az nem a magyar zsidóság érdekeit, hanem kizárólag saját szervezetük pozicionálását szolgálja. Addig, amíg az EMIH és a Magyarországra betelepült chabad mozgalom ezzel az attitűddel dolgozik, a magyar diaszpóra és őseink tradíciói veszélyben vannak.”

Az EMIH már évek óta tart külön megemlékezéseket az általuk 2014-ben létrehozott gettóemlékfalnál. Eddig azonban mindig esti vagy délutáni időpontot választottak, ami nem esett egybe a Mazsihisz hagyományosan délelőtti eseményével.

Tarlós István főpolgármester beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)
Tarlós István főpolgármester beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában (Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

A megemlékezések ennek ellenére rendben lezajlottak, a Dohány utcában Tarlós István főpolgármester is beszédet mondott, amelyben az MTI beszámolója szerint kifejtette, hogy „Magyarország és a főváros túlnyomó többsége ma összefog annak érdekében, hogy ebben a hazában semmilyen etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozó honfitársunk ne szenvedhessen el sérelmet, hogy hasonló szörnyűségek ne ismétlődhessenek meg”. Majd arra is emlékeztetett, hogy a budapesti gettó területén több tízezer ártatlan ember szenvedett, és több ezer vesztette életét a második világháború kegyetlen végjátékában. Tarlós szerint „nehéz, de kötelező a 20. század egyik legkegyetlenebb időszakáról beszélni, mert a bűnre és a felelősségre emlékeztet. A magyarországi zsidóság története mindig is elválaszthatatlan volt a magyarság történetétől”.

Heisler András beszédében kijelentette: „ami történt, az az emberiség szégyene, soha nem megbocsátható, jóvátehetetlen, de a rombolás és az újjáépítés nem múló emlékezete reményt és jövőt jelenthet, ha mind úgy akarjuk”. „S mi úgy akarjuk, de egyedül nem megy. A diaszpóra élni akaró zsidósága Magyarországon csak a többségi társadalom együttműködésével képes erre. Nem rövidtávú, hirtelen felismerésen alapuló szavazatszerző filoszemitizmusra, hanem befogadó és elfogadó társadalomra vágyunk” – mondta a Mazsihisz elnöke.

Pár száz méterrel odébb, az EMIH emlékfalánál Oberlander Báruch rabbi, a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője mondott beszédet. A rabbi úgy látja: „amíg a társadalomban létezik kirekesztés és gyűlölet, addig a holokauszt során meggyilkolt mártíroknak van érvényes üzenete a jelenre. A mártírok sorsa arra tanít, nem szabad hagyni, hogy a nézeteltérések, véleménykülönbségek személyes gyűlöletté váljanak”. Oberlander szerint „nem szabad csak a mártírok halálára emlékezni, és elfelejteni az életüket, hogy miként ünnepelték a szombatot, mit ettek, és hogyan házasodtak, milyen értékeket vallottak”.

Molnár Andorné Klára auschwitzi holokauszt-túlélő és Oberlander Báruch rabbi, Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője mécsest gyújt a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulóján tartott megemlékezésen a Dohány utcában emelt emlékfalánál (Fotó: Kovács Tamás/MTI)
Molnár Andorné Klára auschwitzi holokauszt-túlélő és Oberlander Báruch rabbi, Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője mécsest gyújt a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulóján tartott megemlékezésen a Dohány utcában emelt emlékfalánál (Fotó: Kovács Tamás/MTI)

Győrfi László, az hitközség alelnöke pedig arról beszélt, hogy „az EMIH célja hiteles életet, hiteles zsidó jövőt mutatni a fiataloknak. A gettóemlékfal egyben a Bét Menáchem Általános Iskola fala is, ahol több százan tanulnak”.

Mindkét rendezvényen megjelentek politikusok is szép számmal. A Mazsihisz megemlékezésén Tarlóson kívül az MTI szerint jelen volt Latorcai Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a DK vezetője és Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Az EMIH eseményén pedig Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Hassay Zsófia, Terézváros polgármestere, valamint Vattamány Zsolt, Erzsébetváros polgármestere vett részt.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp