Spontán és politikailag szervezett tüntetések tucatjai zajlanak mindennap a palesztin területeken és Kelet-Jeruzsálemben. S ahogyan a palesztin politikai elit magához tér a sokkból, hogy Donald Trump úgy döntött, szakít országának eddigi külpolitikájával és Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, úgy lesz egyre forróbb a helyzet.
A hétre általános sztrájkra és tüntetésre hív fel a Ciszjordániát ellenőrző Fatah, Mahmúd Abbász elnök pedig elutasítja, hogy találkozzon Mike Pence amerikai alelnökkel, és elutasítja, hogy az izraeli-palesztin tárgyalásokon a továbbiakban is az Egyesült Államok játssza a közvetítő szerepet.
Ne legyenek kétségeink: Trump bejelentése óta mindennap zavargások vannak a palesztin területeken és Kelet-Jeruzsálemben, tucatjával sebesülnek meg az emberek és a halottak száma is nő.
Az amerikai követség pedig még nem is költözött át. Az amerikaiak nem sietnek – már az is elhangzott, hogy a költöztetés három évig fog tartani –, ennek pedig inkább politikai, mintsem logisztikai okai vannak. A kérdés most az, hogy Nyugat- vagy Kelet-Jeruzsálembe kerül a követség. Ha végül a főleg palesztinok lakta keletre, akkor az üzenet egyértelmű: az Egyesült Államok teljes Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának. Ezzel pedig véget érhet a kétállamos megoldás évtizedek óta életben tartott elképzelése egy kelet-jeruzsálemi palesztin fővárossal.
Mivel Jeruzsálem gyakorlatilag Izrael ellenőrzése alatt áll, Trump döntése teljes mértékben szimbolikus. Arról szól, hogy kinek ismeri el a várost a világ szuperhatalma, és kié a Templom-hegy, melyre egyszerre három világvallás tart igényt: a kereszténység, a zsidóság és az iszlám.
A teljes cikk itt olvasható.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!