A közösségi intézményrendszer munkája gyakran kifullad a marketing- és pótcselekvésekben, a pozicionálási harcban, miközben a közösségi tagok problémáira sok esetben a zsidó közösségi civil szervezetek nyújtanak valódi választ. Közülük sokan hasonló jövőképet fogalmaznak meg, amelyben a hagyomány nem áll szemben az elfogadással és az integrációval. Mircea Cernov írása.
Hanuka alkalmából arra kértünk zsidó közéleti személyiségeket, hogy fogalmazzák meg, miért lehet ma valaki büszke a zsidóságára, és szerinte mi az, amin változtatnunk kellene. Ma Mircea Cernov, a Mozaik Közösségi Hub igazgatójának gondolatait olvashatjátok.
A közösségi véleményformálók egy része gyakran beszél manapság a „nem zsidó zsidókról”. A nem zsidó zsidók, akárcsak a valamennyire zsidók vagy az igazi zsidók fogalma legjobb esetben is csak leegyszerűsítő és zavaros gondolkodásmódot tükröz, de az esetek többségében kifejezetten káros is. A mögötte húzódó arrogáns és kirekesztő attitűd, melyből e fogalmi keret építkezik, letűnt korokat és ideológiákat idéz. Ez a fajta önkéntesen vállalt, de széleskörű felhatalmazás nélkül álló igazságosztó szerep, a közösség további megosztásához és végletes széttöredezettségéhez vezet.
Kevés és halvány a fény, a csoda elérhetetlennek tűnik. A közösségi intézményrendszer munkája gyakran (ezzel együtt nem kizárólag) kifullad a marketing- és pótcselekvésekben, a pozicionálási harcban, valamint a kormánnyal való együttműködésben (ez egy fontos szerep minden ernyőszervezet esetében, ezzel együtt elkerülhető a függősségi állapot). A közösségnek és a közösségi tagoknak (különös tekintettel a nem zsinagógába járó közösségi tagoknak) másodlagos szerepük van, nem jelentenek referencia pontot a közösségi establishment számára.
A közösség és a közösségi tagok problémáira, kihívásaira, szükségleteire, vágyaira sok esetben a zsidó közösségi civil szervezetek nyújtanak valódi választ. Önszerveződés révén, saját kapacitásukat, tudásukat, tapasztalatukat és az általuk szerzett anyagi forrásokat felhasználva. Ezek a civil szervezetek a közösségi élet valamennyi területén aktívak, úgyis mint oktatás, társadalmi felelősségvállalás, szociális ügyek, kultúra és művészetek, tradíció és örökségápolás, Izrael és diaszpóra. Sokrétű célközönségük elérése (gyerekek, fiatal felnőttek, családok, középkorúak, idősek), a számukra nyújtott programok és szolgáltatások mind a szervezetek önkénteseinek és szakembereinek együttműködésével válik lehetővé.
A Mozaik Zsidó Közösségi Hub keretében évente közel 20 közösségi civil szervezettel dolgozik együtt, és folyamatos szakmai párbeszédet folytatva kitűnik, hogy a közösségben aktív szervezetek, kezdeményezések számos kérdésben hasonlóan látják a közösség jelenlegi helyzetét. Ugyanakkor az is kitűnik, hogy talán éppen emiatt, mennyi hasonlóságot és találkozási pontot fedezhetünk fel az általuk megfogalmazott jövőképekben.
E közös jövőkép egy olyan közösség építése, ahol a tradíció és a vallás szimbiózisban van a társadalmi innovációval. Ahol a hagyomány nem áll szemben az elfogadással és az integrációval, a férfi-női egyelőséggel, az LMBT közösségi tagok befogadásával, a fogyatékkal élők integrációjával. Egy olyan jövőkép, ahol a párbeszéd, az együttműködés és a békés együttélés, a kreativitás és az innováció stabilitást, hosszú távú fenntarthatóságot eredményez, mely nem csak a közösség tagjaira, de a teljes magyar társadalomra is pozitív hatással lesz.
Erre a jövőképre nemcsak, hogy büszke vagyok, de teljes mértékben azonosulni is tudok vele, és örömmel járulok hozzá, hogy közelebb kerüljünk az eléréséhez. Tálmid háhám ve cedáká, a tudás és az anyagi források az alapvető összetevői egy fenntartható és innovatív közösségnek. És, hogy e fent megfogalmazott jövőkép életre keljen, olyan közösségi erőfeszítés szükséges, ahol a közösség tagjai együttesen teremtik meg mindazon feltételeket, melyek hozzájárulnak a változáshoz.
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
