Spiró: Demokráciának nálunk a diktatúrák közti átmenetet nevezik

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Tovább él a jobbágymentalitás – mondja Spiró György, a Kőbéka című új regényével jelentkező író, aki utánanézett az 1945-48-ig tartó időszaknak, kiderült számára, hogy nem volt eleve eldöntve, hogy szovjet típusú diktatúra következik-e utána vagy valami egyéb.

Magyarországon nem új az a mentalitás, hogy nem munkával, hanem rablással lehet vagyont szerezni, gyakorlat volt a Horthy-korszakban, a nyilasok idején és a háború után egyaránt. Ahogy az előjogok rendszere is szinte folyamatosan működött, a dzsentrivilágban és a szocializmusban is, csak a kiváltságosok cserélődtek – mondja Spiró György író a HVG-nek adott interjúban, amely új könyve, a Kőbéka apropóján készült.

Spiró azt mondja, ebből a hosszú, másfél évszázados folyamatból született meg nálunk – ironikus módon már a rendszerváltás után – a szovjet embertípus, amelynek jellemzője az önfeladó, erőszakos kollektivizmus, a közöny, az engedelmesség a hiszékenység. A regnáló hatalom jól ismeri a léteztetett szocializmus gyakorlatát, és az állam ma ugyanúgy szól bele a gazdaságba és az egyéni sorsokba. Egy félfeudális államkapitalizmus jött létre.

Új regénye miatt utánanézett az 1945-48-ig tartó időszaknak, kiderült számára, hogy nem volt eleve eldöntve, hogy szovjet típusú diktatúra következik-e utána vagy valami egyéb. Nagy volt a káosz, végül Sztálin döntött, akinek szabad kezet adtak a nyugatiak.

“Kelet-Európában ezeket az átmeneti időszakokat szoktuk pontatlanul demokráciának nevezni, pedig csak arról van szó, hgoy még snekinek nem sikerült egyeduralomra vergődnie.”

A teljes cikk itt olvasható.

 

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp