„16 évesen másodszor is megszülettem” – film készült a kolozsvári holokauszt-túlélőről

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Holokauszt-történeteket láttunk vagy olvastunk már, mégis tud újat mondani a NUSSBAUM 95736: egyrészt kolozsvári, erdélyi vonatkozásaival, másrészt azzal, hogy nem áll meg 1945-nél, foglalkozik a visszatérés utáni időszakkal is: szereplője az ösztönös harag érzésétől eljut a megbocsátásig.

Az erdélyi közönség Kolozsváron láthatta először Csibi László NUSSBAUM 95736 című dokumentumfilmjét, amelyben majdnem 90 éves kolozsvári holokauszt-túlélő járja végig életének helyszíneit Tordától a buchenwaldi koncentrációs táborig és vissza. Tanúságtétel az utókornak ez a film, fogalmazott a vetítés után Nussbaum László. A film szerepel a Hollywoodi Nemzetközi Független Dokumentumfilmes Díj októberi díjazottjai között, és különdíjat kapott a Lakiteleki Filmszemlén is.

Mindössze 30 kilométeren múlt, hogy az 1940-ben Tordáról Kolozsvárra költözött Nussbaum László 15 évesen személyesen látta a fehér glaszékesztyűben élet-halálról döntő Mengelét, örült az edényfalról lenyalt maradéknak is, és orrában érezte az égett hús borzalmas szagát. „Szerencséje volt”, hogy nem volt sem fiatalabb, sem öregebb a deportáláskor, hogy nem volt semmilyen betegsége, és volt benne elég életerő ahhoz, hogy túléljen a felszabadulásig.

Laci bácsi még mindig őrzi fogságának emlékét, a rabruhát
Laci bácsi még mindig őrzi fogságának emlékét, a rabruhát

A kronológiai sorrendben, klasszikus beszélő fejes dokumentumfilmek stílusában összevágott történetet háromdimenziósra animált családi fényképek, lágerekben készült korabeli mozgóképek, a címszereplő „felülemelkedésére” rímelő légi felvételek egészítik ki, valamint a sZempöl zenekarból ismert Bocsárdi Magor zenéje. A háttérben kis, öttagú, lelkesedésből dolgozó csapat áll, emelte ki a rendező.

Nussbaum László a vetítés után elárulta, ha most kérdeznék meg tőle, nem vállalná a szinte két éves, gyakran fárasztó forgatást. Ugyanakkor nem tartja fontosnak, hogy a neve fennmaradjon, azt viszont igen, hogy a története, az élményei elérhetőek maradjanak az utókor történészeinek is.

A film plakátja
A film plakátja
Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp