Gigaprojektben gyűjtik össze a héber nyelv csodáját

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen. Támogasd te is Magyarország egyetlen civil zsidó szövetségét és magazinját.

    Támogatom»

Az Izraelben található Héber Nyelvi Akadémia még 1959-ben kezdett bele egy generációkon átívelő gigaprojektbe, amelynek célja, hogy összegyűjtsék és meghatározzák a valaha is leírt összes héber szót. Legyen az akár valamilyen ősi szövegben, például a holt-tengeri tekercsekben vagy éppen Ámosz Oz legutóbbi regényében található.

A Történelmi szótárprojekt – ahogy a jeruzsálemi székhelyű akadémián nevezik – értékes forrásként szolgál majd tudósok, nyelvészek és írók számára egyaránt. Ezen kívül egy stabil biztosítékot fog nyújtani a héber nyelv számára, amelyet a 19. században, nagyjából 1700 év elteltével élesztettek újjá. Az óriási projekt még korántsem ért véget, bár a digitalizáció segítségével komoly lépéseket tettek a cél elérésének érdekében.

Gabirel Birnbaum
Gabirel Birnbaum

A projekt egyik vezető kutatója, Gabirel Birnbaum, aki 1956-ban, hat éves korában Magyarországról vándorolt ki Izraelbe a szüleivel együtt. Birnbaum már 13 éve ezen dolgozik, és úgy viszonyul a projekthez, mintha egy szótárba irkálna bejegyzéseket. Ennek ellenére a projekt kutatói úgy vélik, hogy munkájukkal valami nagyon fontosat hoznak létre az egész zsidó nép számára.

Elsősorban viszont a nyelvészek azok, akik a legtöbbet nyerhetik ebből a gigantikus szótárból. Az asztal szó héber megfelelőjének például megközelítőleg 3000 előfordulása ismert különféle szövegekben, köztük a Tórában, Mózes második könyvében, ahol Isten azt mondja Mózesnek, hogy készítsen egy imaházat. A projekt ezen kívül még felértékelheti a héber nyelv fontosságát is, főleg, ha az ehhez hasonló, más nyelvű történelmi sztárokat vesszük alapul, mint például az Oxford Angol Szótárat.

Erre pedig azért van nagy szükség, mivel a héber régebbi változatait az ókori zsidó közösségek beszélték ugyan a mai Izrael területén, azonban miután ezek a közösségek száműzetésbe kényszerültek, a héber, mint beszélt nyelv egyre jobban elhalványult, és végül csak írásban maradt fenn. Mígnem úgy 1700 év múlva a cionista zsidók a 19. század végén újra nem élesztették azon a földön, ahol őseik éltek, és ezt a nyelvet beszélték. Mostanra a héber Izrael (egyik) hivatalos nyelve, és a történelem során eddig nem volt példa ilyen drámai újjáéledésre. „Ez egy csoda” – mondja Birnbaum.

A projekt főhadiszállásán a héber nyelv nagy újjáéledésének központi alakja, Eliezer Ben Jehuda bútorai és könyvei is megtalálhatók. Ben Jehuda, aki 1922-ben halt meg Jeruzsálemben, kezdte meg az első modern héber szótár összeállítását. Az erről készült kéziratok egy része is a projekt gyűjteményét képezik.

Amikor a projektet elkezdték 1959-ben még csak öten dolgoztak rajta, ez a szám azóta 25-re emelkedett. „Akkoriban a számítógép egy korai változatát használták a munkához” – meséli Birnbaum. A legtöbb ókori kézirat és felirat azonban Izraelen kívül található, így a kutatóknak sokszor fotokópiákra kell hagyakozniuk. Mostanában legalább sok ezek közül online is elérhető, ilyen például a Gezer-naptár, amelyet többen a legrégebbi ismert héber írásnak tartanak, és keletkezését az időszámításunk előtti 10. századra teszik.

Eliezer Ben Jehuda
Eliezer Ben Jehuda

Az ókori időkből amúgy az összes fellelhető irodalom bekerül a projekt anyagai közé, mivel ezekből csak igen kevés maradt fent. A későbbi korokból azonban már csak reprezentatív mintákat választanak. A projekt kezdetén a kutatók amúgy nem is a Bibliára fókuszáltak, mert akkora már léteztek megbízható bibliai szótárak, így inkább más régi szövegek, például a Talmud kutatásába kezdtek. Azóta viszont a bibliai szövegek is a projekt részévé váltak.

A kutatók a szövegeket tanulmányozzák, amelyekből az egyes szavakat kézzel vezetik fel a rendszerbe. 50 ezer bejegyzéshez pedig már nyelvészeti elemzések is készültek, ezeket a definíciókat 2005-ben kezdték el készíteni, és egy komoly mérföldkőnek számítanak a projekt életében. A cél pedig, hogy elektronikus adatbázist hozzanak létre. Azt viszont még megjósolni is nehéz, hogy ez mikorra lesz majd teljes.

Birnbaum mindenesetre büszke erre a munkára, amelyet még Ben Jeuha kezdett el csinálni annak idején. A szobájában lévő felirat, amely még Ben Jehuda asztala felett lógott régen, és a rajta található ősi zsidó bölcsesség nagyszerűen kifejezi a projekt hatalmasságát: „A nap rövid és sok a tennivaló”.

A Történelmi szótárprojekt eddig elkészült része online is elérhető.

Egy másik nagyszabású héber nyelvi projektről pedig itt írtunk korábban:

Online elérhetővé válik a világ összes héber kézirata – Kibic Magazin

Dávid Ben-Gurion egyik nagy álma az volt, hogy a világ összes héber nyelvű kézirata Jeruzsálembe kerüljön. Most, nagyjából 70 évvel Ben-Gurion nyilatkozata után, úgy tűnik, hogy Izrael első miniszterelnökének elképzelése egy teljesen új weboldalnak köszönhetően valóra válik.

(Phys.org.)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp