Következik: 

Svát 14, 5779 · 2019. január 20, vasárnap
Menu

Hat nap, ami megrengette a Közel-Keletet

Ma számos izraeli úgy véli, az 1967-es háború katonailag dicsőséget, morálisan vereséget hozott. Ötven éve, június 5-én tört ki a hatnapos háború.

Az első napon megsemmisítették az egyiptomi légierőt, megtizedelték a jordániai és a szíriai harci gépeket. A második napon elvették Egyiptomtól a Gázai övezetet, és megindultak a Sínai-félsziget felé. A harmadik napon elfoglalták Jordániától a jeruzsálemi óvárost, Betlehemet és Jerikót. A negyedik napon elérték a Szuezi-csatornát, bekebelezték Hebront. Az ötödik napon megindultak Szíria ellen a Golán-fennsíkért. A hatodik napon ellenőrzésük alá vonták a Golánt.

Izraeli katonák a Siratófalnál Jeruzsálem 1967-es elfoglalását követően
Izraeli katonák a Siratófalnál Jeruzsálem 1967-es elfoglalását követően

A hetedik napon, a tűzszünet aláírásával, megpihent az izraeli hadsereg.

A bibliai Genezis könyvére rímelve a zsidó állam hat nap alatt átrendezte a Közel-Keletet. Történészek máig vitatkoznak arról, hogy jogos és megelőző vagy hódító háborút indított-e a zsidó állam ötven éve, 1967. június 5-én.

Tény, hogy Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök vezetésével az arabok már készülődtek, Kairó például lezárta a Tiráni-szorost, elzárva Eilatot a Vörös-tengertől. De az egyre több hozzáférhető dokumentumból az is kiderült, hogy – David Ben-Gurion államalapító kormányfővel kezdve – az izraeli vezetők az 1948-as tűzszüneti határt „tarthatatlannak”, Izrael területét védhetetlennek érezték.

1967 után Izrael vált az USA legfontosabb szövetségesévé, ami az amerikai segélyek növekedésén is látszott. A hatnapos háború után az arab államok elkezdték elismerni Izraelt, általában a békekötésért cserébe területeket kaptak (vissza) az országok.

A területet békéért elv azonban az izraeli–palesztin viszonylatban csúfosan megbukott. A hatnapos háború fél évszázadnyi megszállást eredményezett, ami végeláthatatlannak tűnik. A vallás mindkét oldalon tüzeli a nacionalista és szélsőséges erőket. Az izraeliek nem hiszik, hogy a palesztinok, területért cserébe, valóban elfogadnák a zsidó állam létét, az izraeli elit túl kockázatosnak tart bármiféle engedményt. Mindkét fél úgy véli, a másik csak az erőszakból ért.

Így máig nincs érdemi békefolyamat, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a jelenlegi status quo megtartására játszik. De a demográfiai tény az, hogy nagyjából 6,5-6,5 millió zsidó és palesztin él a területen. Palesztinok millióinak elnyomása apartheidrezsimet teremt, Izrael nem lehet egyszerre zsidó és demokratikus állam.

A közel-keleti folyamatokról, a fél évszázaddal ezelőtti háborúról és annak máig ható következményeiről a HVG e heti száméban lehet olvasni.

(hvg.hu)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp