Amennyiben átmegy a lengyel parlamenten a kormány törvénytervezete, akár hároméves börtönt is kaphatna Lengyelországban, aki felveti, hogy nem csak a nácik felelősek a holokausztért, hanem az őslakosok is. Valóságos hazaárulónak számít például az a történész, aki megírta a jedwabnei pogromról szóló döbbenetes kötetét.
„Nem anyáink és apáink felelősek a holokausztért, hanem a német náci bűnösök, akik elkövették azokat a rémtetteket a megszállt lengyel területeken. Mindezért a mi felelősségünk megvédeni az igazságot, a lengyel állam és nemzet méltóságát.” Mindezeket a fennkölt mondatokat Zbigniew Ziobro, lengyel igazságügyi miniszter mondta, amikor tavaly nyáron kormánya nevében – a hatalmon lévő Jog és Igazságosság Párt régóta szorgalmazott törekvése szerint – beterjesztette a lengyel nemzet becsületének megvédéséről szóló törvényjavaslatot.
A hazafias passzusok azzal riogatnak, hogy a szabályvétőket perbe fogják, súlyos esetekben pedig akár hároméves börtönbüntetés is kiszabható. Jelenleg a szejm, a lengyel parlament bizottságaiban folyik erről a vita, de ha elfogadja a parlament a tervezetet, ezután bűnnek fog számítani, ha valaki lengyel haláltáborokat emleget, mivel azok helyesen német megsemmisítő táborok, amelyeket a nácik hoztak létre a megszállt Lengyelországban.
A „lengyel haláltáborok” néven elhíresült törvénytervezet világszerte megütközést keltett, elvégre demokratikus, jogállami keretek között az ilyen nemzeti méltóságot sértő kifejezéseket nem büntetőjoggal, hanem társadalmi diskurzusokkal, tisztázó történelmi vitákkal és az oktatás eszközeivel szokták helyükre tenni. Ilyenfajta jogszabályokat eddig legfeljebb csak autoriter országok, így például Törökország hozott, ahol az oszmán múlt bemocskolásának tekintik, ha az örmény népirtásért (amely a múlt század elején milliós áldozatokat követelt) a törököket ültetik a vádlottak padjára.
Mindezzel együtt a nemzeti jobboldal törvénykezési tervét még a bírálók is a lengyelek jogos érzékenységével magyarázzák. Mint emlékeztetnek, a nácik által leigázott Európában alighanem a lengyel nép szenvedte a legtöbbet. A hitleri Németország nemcsak az államot, a nemzeti és önkormányzati intézményeket, az iskolákat és egyetemeket rombolta le, hanem még az ország nevét is kiradírozta, szemforgató módon Főkormányzóságnak nevezték.
A megszállt európai országok közül a nácik ugyanakkor csak lengyel földön nem tudtak kollaboráns kormányt létrehozni, jóllehet a veszteség iszonyatos: hatmillió lengyel állampolgár – köztük hárommillió zsidó – esett a német gyilkoló gépezet áldozatául. Mindezek tetejébe a hírhedt Molotov–Ribbentrop-paktum alapján Sztálin – az 1939. szeptember elsejei német invázióval egy időben – megszállta Kelet-Lengyelországot, teljessé téve a lengyel államiság tönkretételét.
Ám az agresszió nyomában dúló pusztulás és a mintegy 600 náci haláltábor hálózata – köztük a leghírhedtebbek, Auschwitz-Birkenau, Majdanek, Treblinka, Sobibor – rettenete sem takarhatja el sok lengyel vad nacionalizmussal kevert antiszemitizmusát. A zsidógyűlölet hosszú múltra tekint vissza arrafelé is, de 1941 nyarán, amikor Hitler megtámadta a Szovjetuniót, és a sztálini rezsim kénytelen volt visszahúzódni a néhány éve bekebelezett kelet-lengyelországi övezetéből, elszabadult a pokol.
(A cikk folytatásához érdemes ide kattintani.)
-
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
