Milyen is egy zsidó farm?

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen. Támogasd te is Magyarország egyetlen civil zsidó szövetségét és magazinját.

    Támogatom»

Sok lehetőség van arra, hogy valaki megélje a zsidóságát, Talia Chain a gazdag és színes hagyományokkal rendelkező zsidó gazdálkodásban találta meg ezt a lehetőséget. Az általa létrehozott és vezetett, Londontól egy órányira található Sadeh farm 2017 első felében nyitja meg kapuit, a JEU, Európai Zsidó Magazin ennek az apropóján beszélgetett vele.

Mitől lesz zsidó egy farm?

A Sadeh egy olyan hely, ahol egybekötjük a zsidóságot a gazdálkodással, a környezetünk megismerésével és a kint léttel a szabad levegőn. A kerti gazdálkodás egy nagyon is zsidó tevékenység. A zsidó év ugyanis a mezőgazdasági naptár körül telik, nagy aratási ünnepekkel, amelyek a zsidó vallás központi részei. Nagyon sok zsidó vallási törvény kapcsolódik a mezőgazdasághoz, és ahhoz, hogy miként kell gondoskodnunk a földünkről (hagynunk kell például parlagon heverni) és az állatainkról (például az állatkínzást tiltó törvények). Azok a zsidó törvények és alapelvek, amelyek a közösségről, a világ jobbá tételéről szólnak, és arról, hogy örüljünk annak, amink van, szintén illeszkednek ahhoz a tevékenységhez, amit mi a farmunkon végzünk.

Talia Chain
Talia Chain

A Sadeh farmon mi nem csak a tevékenységeken, a workshopokon és az ünnepeken keresztül építjük a közösségünket, de az Egyesült Királyság jövő közösségeire is gondolva. Az egy nagyon is zsidó koncepció, hogy megtanítjuk a növénytermesztést és megóvjuk a környeztet a jövő generációi számára, a zsidó vallás ugyanis gyakran tekint a jövőbe olyan ötletekkel, mint például a faültetés, amelyet csak a jövő generációi élvezhetnek majd.

Azt állítod, hogy ez az első ilyen kezdeményezés az Egyesült Királyságban, amely a mi generációnkat szólítja meg. Ki tudnád kicsit jobban fejtetni a hasonló kezdeményezések alapelveit és történetét?

Voltak régen a Hachshara nevű farmok az Egyesült Királyságban, ahol a zsidók gyakorolhattak mielőtt kiköltöztek volna izraeli kibucokba. Ennek azonban már egy jó ideje. Amerikában viszont több zsidó farm is működik, ilyen az Isabella Freedman-ben lévő Adamah, a Pearlstone vagy az Eden Village, hogy csak néhány nevet említsek. Mióta a Hachshara farmok bezártak, a miénk az első zsidó oktató gazdaság és környezetvédelmi közösség az Egyesült Királyságban. A mi farmunk a Skeet Hill Házhoz, egy zsidó ifjúsági központhoz tartozó földeken található. A második világháború idején zsidó gyerekek a városokból ide jöttek, hogy egy kis mezőgazdasági munkát végezzenek.

Hogyan jött létre az a projekt?

A Sadeh létrejöttét az amerikai Adamah, egy zsidó gazdálkodási program inspirálta, amelyen részt vettem három évvel ezelőtt. Három éven keresztül foglalkoztam városi és vidéki gazdálkodással, és ez idő alatt megismertem azokat a fantasztikus embereket, akik végül a Sadeh csapatát alkotják. A Skeet Hill Ház, mint szervezet jelentkezett a tervekkel, és együtt létrehoztuk a Sadeh-t.

Hogyan néz ki egy átlagos nap a farmon?

Én a hét nagy részét a farmon fogok dolgozni, és a farm csapatának többi tagja, illetve az önkénteseink besegítenek majd hét közben vagy a hét végén. Workshopokat fogunk tartani különböző témákban, mint például növénytermesztés a városban, savanyúság készítése vagy az általunk termesztett zöldségek eladása, valamint a gazdálkodással kapcsolatos munkálatok, ültetés, aratás, szántás témakörökben.

Hol helyezkedik el a kezdeményezés a világi-vallásos skálán?

A Sadeh kóser és szombattartó. Ezen felül a judaizmus bármely ágazatát befogadjuk.

Milyen lehetőséget látsz arra, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó kérdésekhez is csatlakozzatok?

Ez egy komoly feladat. Az, hogy megtanítjuk az embereket élelmiszert termeszteni, már önmagában is a társadalmi igazságtételhez kapcsolódik, mivel ezáltal lehetővé tesszük a számukra, hogy választhassanak, miként szeretnék elkölteni a pénzüket az élelmiszeriparban, kiket támogassanak a vásárlói erejükkel, és segítünk nekik abban, hogy kevésbé legyenek kitéve a szegénység kockázatainak. A környezetről és a klímaváltozásról való oktatásba pedig a klímaváltozás által az egész világon okozott szegénységről való oktatás is beletartozik. A környezeti kérdések társadalmi igazságossági kérdések is egyben, ugyanis, ha mi elhanyagoljuk a környezetünket, akkor a szegényebb vidékek lakossága aránytalanul jobban fog szenvedni emiatt.

Ez szintén egy társadalmi igazságossághoz kapcsolódó kérdés a következő generáció számára, akik jövőjével mi jelenleg is törődünk. Az, hogy tanulhatnak a zsidóság felelősségvállalásáról a bolygónk gondozása iránt, ösztönözheti az embereket, hogy jobban odafigyeljenek arra a világra, amelyet a jövőben örökül hagynak majd. Végül, amikor elkezdünk az élelmiszer-termesztésre és a környezetvédelmére fókuszálni, észrevesszük majd, hogy mi is folyik körülöttünk. Elkezdünk majd törődni a világunkkal és az emberekkel, akik benne élnek, és megkérdezzük majd magunktól, hogy miként tudnánk a legjobban odafigyelni egymásra, és mit tehetünk minden nap azért, hogy megkönnyítsünk mások életét.

(JEU)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp