Milyen is egy zsidó farm?

Sok lehetőség van arra, hogy valaki megélje a zsidóságát, Talia Chain a gazdag és színes hagyományokkal rendelkező zsidó gazdálkodásban találta meg ezt a lehetőséget. Az általa létrehozott és vezetett, Londontól egy órányira található Sadeh farm 2017 első felében nyitja meg kapuit, a JEU, Európai Zsidó Magazin ennek az apropóján beszélgetett vele.

Mitől lesz zsidó egy farm?

A Sadeh egy olyan hely, ahol egybekötjük a zsidóságot a gazdálkodással, a környezetünk megismerésével és a kint léttel a szabad levegőn. A kerti gazdálkodás egy nagyon is zsidó tevékenység. A zsidó év ugyanis a mezőgazdasági naptár körül telik, nagy aratási ünnepekkel, amelyek a zsidó vallás központi részei. Nagyon sok zsidó vallási törvény kapcsolódik a mezőgazdasághoz, és ahhoz, hogy miként kell gondoskodnunk a földünkről (hagynunk kell például parlagon heverni) és az állatainkról (például az állatkínzást tiltó törvények). Azok a zsidó törvények és alapelvek, amelyek a közösségről, a világ jobbá tételéről szólnak, és arról, hogy örüljünk annak, amink van, szintén illeszkednek ahhoz a tevékenységhez, amit mi a farmunkon végzünk.

Talia Chain
Talia Chain

A Sadeh farmon mi nem csak a tevékenységeken, a workshopokon és az ünnepeken keresztül építjük a közösségünket, de az Egyesült Királyság jövő közösségeire is gondolva. Az egy nagyon is zsidó koncepció, hogy megtanítjuk a növénytermesztést és megóvjuk a környeztet a jövő generációi számára, a zsidó vallás ugyanis gyakran tekint a jövőbe olyan ötletekkel, mint például a faültetés, amelyet csak a jövő generációi élvezhetnek majd.

Azt állítod, hogy ez az első ilyen kezdeményezés az Egyesült Királyságban, amely a mi generációnkat szólítja meg. Ki tudnád kicsit jobban fejtetni a hasonló kezdeményezések alapelveit és történetét?

Voltak régen a Hachshara nevű farmok az Egyesült Királyságban, ahol a zsidók gyakorolhattak mielőtt kiköltöztek volna izraeli kibucokba. Ennek azonban már egy jó ideje. Amerikában viszont több zsidó farm is működik, ilyen az Isabella Freedman-ben lévő Adamah, a Pearlstone vagy az Eden Village, hogy csak néhány nevet említsek. Mióta a Hachshara farmok bezártak, a miénk az első zsidó oktató gazdaság és környezetvédelmi közösség az Egyesült Királyságban. A mi farmunk a Skeet Hill Házhoz, egy zsidó ifjúsági központhoz tartozó földeken található. A második világháború idején zsidó gyerekek a városokból ide jöttek, hogy egy kis mezőgazdasági munkát végezzenek.

Hogyan jött létre az a projekt?

A Sadeh létrejöttét az amerikai Adamah, egy zsidó gazdálkodási program inspirálta, amelyen részt vettem három évvel ezelőtt. Három éven keresztül foglalkoztam városi és vidéki gazdálkodással, és ez idő alatt megismertem azokat a fantasztikus embereket, akik végül a Sadeh csapatát alkotják. A Skeet Hill Ház, mint szervezet jelentkezett a tervekkel, és együtt létrehoztuk a Sadeh-t.

Hogyan néz ki egy átlagos nap a farmon?

Én a hét nagy részét a farmon fogok dolgozni, és a farm csapatának többi tagja, illetve az önkénteseink besegítenek majd hét közben vagy a hét végén. Workshopokat fogunk tartani különböző témákban, mint például növénytermesztés a városban, savanyúság készítése vagy az általunk termesztett zöldségek eladása, valamint a gazdálkodással kapcsolatos munkálatok, ültetés, aratás, szántás témakörökben.

Hol helyezkedik el a kezdeményezés a világi-vallásos skálán?

A Sadeh kóser és szombattartó. Ezen felül a judaizmus bármely ágazatát befogadjuk.

Milyen lehetőséget látsz arra, hogy a társadalmi igazságossághoz kapcsolódó kérdésekhez is csatlakozzatok?

Ez egy komoly feladat. Az, hogy megtanítjuk az embereket élelmiszert termeszteni, már önmagában is a társadalmi igazságtételhez kapcsolódik, mivel ezáltal lehetővé tesszük a számukra, hogy választhassanak, miként szeretnék elkölteni a pénzüket az élelmiszeriparban, kiket támogassanak a vásárlói erejükkel, és segítünk nekik abban, hogy kevésbé legyenek kitéve a szegénység kockázatainak. A környezetről és a klímaváltozásról való oktatásba pedig a klímaváltozás által az egész világon okozott szegénységről való oktatás is beletartozik. A környezeti kérdések társadalmi igazságossági kérdések is egyben, ugyanis, ha mi elhanyagoljuk a környezetünket, akkor a szegényebb vidékek lakossága aránytalanul jobban fog szenvedni emiatt.

Ez szintén egy társadalmi igazságossághoz kapcsolódó kérdés a következő generáció számára, akik jövőjével mi jelenleg is törődünk. Az, hogy tanulhatnak a zsidóság felelősségvállalásáról a bolygónk gondozása iránt, ösztönözheti az embereket, hogy jobban odafigyeljenek arra a világra, amelyet a jövőben örökül hagynak majd. Végül, amikor elkezdünk az élelmiszer-termesztésre és a környezetvédelmére fókuszálni, észrevesszük majd, hogy mi is folyik körülöttünk. Elkezdünk majd törődni a világunkkal és az emberekkel, akik benne élnek, és megkérdezzük majd magunktól, hogy miként tudnánk a legjobban odafigyelni egymásra, és mit tehetünk minden nap azért, hogy megkönnyítsünk mások életét.

(JEU)

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp