A nagylelkűségről – Kelemen Katalin, a Szim Salom rabbijának dróséja / Kol Nidré 5777

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

A világ megteremtésére készülődve az Örökkévaló nagy dilemma elé került. Két fő attribútuma közül melyik segítségével teremtse meg a világot? Ha a cedek-et: az igazságosságot választja, akkor a sok büntetés – hiszen annyi bűn lesz a világban! – rideggé, keménnyé teszi a világot, élhetetlen hellyé. Ha viszont a cheszed-del, a szeretettel teremti meg, akkor a szabályok, törvények, büntetés hiánya miatt káosz lesz, túlkapások, elharapóznak a rossz tettek, a bűnök. Ezért hát az Örökkévaló egy masszát gyúrt a cedek-ből és a cheszed-ből, s ezzel a keverékkel hozta létre a világot.


Egy másik midrás másképp látja a kérdést.

„Azt mondom: a világ a szeretetre (cheszed) épül (Zs:89:2). De nem csak a világ, hanem Isten trónja is, ahogy Jesaja 16:5 mondja: „És megszilárdul szeretet által a trón…” Milyen hasonlattal világítható ez meg? Egy négylábú szék billegett, mert az egyik lába rövidebb volt. Betettek alá ék gyanánt egy kis követ, amely kiegyenlítette, alátámasztotta. Ugyanígy az Égi Trón is – ha szabad ezt a kifejezést használnunk – billegett, de Isten alátámasztotta. És mivel támasztotta alá? Szeretettel, cheszed-del.”

A ’cheszed’ szó sokkal gazdagabb jelentéstartalmú annál, sem hogy pontosan megfeleltethető lenne egyetlen magyar szónak. ’Áradó szeretet’, ’mérték és méricskélés nélküli feltétlen szeretet’, ’nagylelkűség, cselekvő szeretet’ – talán ezekkel a kifejezésekkel jutunk legközelebb az eredeti héber fogalom sokszínű jelentéstartományához. A chászádim tovim: a ’szeretetből fakadó jócselekedetek’ pedig a legfőbb jó, amit tehetünk ebben a világban a zsidó etikai rendszer szerint.

(A következő néhány perc csöndben idézzünk fel magunkban egy szép példát a nagylelkűségre, amelyet mi magunk tapasztaltunk meg.)

Lionel Blue rabbi egyik írásában a következő, saját életéből vett történetet meséli el.

„A színhely egy kórházi osztály váróterme. Az orvosok vizitjének befejezésére várva együtt ültem két nővel. Az egyikük a retiküljében kotorászott, a másikuk egyik cigiről a másikra gyújtott. Nem vettek tudomást egymásról. Azután a nővér kidugta a fejét az ajtón és „Cigi”-hez fordult: „Most bemehet a férjéhez Mrs. XY. Sajnos nagyon gyenge.” Cigi bement a kórterembe, kb. 10 percet töltött ott. Kijőve habozott egy kicsit, majd „Retikül”-höz lépett és erősen karon ragadta: „Most maga következik. Nem, nem megyek be magával. Menjen csak egyedül.” Retikül döbbenten rábámult, majd berohant a kórterembe. Cigi mozdulatlanná dermedve ült a helyén.

Valami fontos történt; de mi?

Később megtudtam, hogy a férfi haldoklott. Cigi a felesége volt, Retikül a szeretője. A spontán nagylelkűség egy gesztusának tanújává váltam. Cigi a riválisával együtt Istent is beengedte élete e drámai pillanatába. Nem hiszem, hogy valaha is megbánta volna ezt.”

A szerző a következő címet adta ennek a szövegnek: „Nehéz időkben megtalálni Istent” *

És Isten hogyan találja meg saját magát a nehéz időkben? A talmudi rabbik szerint Isten is imádkozik, mégpedig minden nap. Napi imájában így fohászkodik: „Legyen úgy, hogy a bennem lévő cheszed felülmúlja a bennem lévő cedek-et.”

Ámen.

* forrás:

Lionel Blue és Jonathan Magonet: How to get up when life gets you down?

Harper Collins, 1992

Kelemen Katalin fordítása

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp