Jom kipuri imádság csellóra és zenekarra

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Max Bruch német zeneszerzőnek annyira megtetszett a jom kipurt bevezető ima, a kol nidré dallamvilága, hogy egy egész zeneművet komponált belőle. A Kol Nidrei hangversenymű lett Bruch egyik legismertebb darabja, és egyben ennek köszönhette, hogy némileg feledésbe merült.

Tegnap este a zsinagógákban elhangzott a kol nidré, jom kipur ünnepének bevezető imája, amely jellegzetes dallama már több zeneszerzőt is megihletett. Egyikük, a német Max Bruch csellóra és zenekarra egy egész hangversenyművet komponált belőle 1880-ban. Ekkor valószínűleg nem is sejtette, hogy később ez lesz az egyik legismertebb alkotása, mint ahogy azt sem láthatta előre, hogy a Kol Nidrei Op. 47 című műve miatt kerül majd a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt feketelistájára.

Max Bruch
Max Bruch

Bruch az 1870-es évek elején Berlinben élt, ahol megismerkedett a város főkántorával, Abraham Lichtensteinnel, aki bevezette az amúgy protestáns zeneszerzőt a zsidó imák dallamvilágába. Bruchnak nagyon tetszettek ezek a zenei motívumok, szerette a komplex dallamokat átszövő egyszerűséget, amelyek a gregoriánt vagy más népek zenéjét is jellemezték. A német zeneszerző végül a kol nidré dallamából készített zeneművet, amelyet 1881-ben mutattak be először Berlinben. Bruch a Kol Nidrei Op. 47 hangversenyművet nem vallási célokra szánta, hanem koncerttermekbe, ahol vallásos és nem vallásos emberek egyaránt élvezhetik a zsidó dallamvilág által inspirált zenét.

A protestáns Max Bruch tehát egyáltalán nem szándékozott zsidó zeneművet létrehozni, a Kol Nidrei Op. 47 is csak egy csellista felkérésére született, aki csupán egy darabot rendelt Bruchtól. Mégis ez az alkotása lett később a zeneszerző egyik legtöbbet játszott darabja, bár a náciknak majdnem sikerült ezt megakadályozniuk. A Kol Nidrei című alkotása miatt ugyanis Bruchot zsidó-gyanúsnak nyilvánították, és betiltották műveit, amelyeket így 1933 és 1945 között nem is játszották német nyelvterületen, ezért ott neve némileg feledésbe is merült.

(WRTI)

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp