„Hittan helyett inkább vallásismeretet kellene tanítani”

Vallásokról közérthetően indult beszélgetéssorozat a Bálint Házban, amely keretében 11 vallás, vallási irányzat kerül bemutatásra. A beszélgetések házi gazdájával Szunyogh Szabolcs író, újságíróval, több vallással foglalkozó ismeretterjesztő könyv szerzőjével többek között a vallások ismeretének fontosságáról, az egyházak oktatásban betöltött szerepéről és az iszlám elleni uszítás problémáiról beszélgettünk.

Vallásokról közérthetően a beszélgetéssorozat címe. Mennyire nehéz a vallásokról érthetően beszélni?

Már több mint 30 éve foglalkozom ezzel a témával, ami egy külön műfajnak számít, ugyanis egy olyan kódrendszert kell használni, amelyet azok is megértenek, akik egyáltalán nem találkoztak korábban az adott vallással. Persze, ha valaki bezárja a fülét, akkor nincs mit tenni, hiába csinál az ember bármilyen trükköket, az nem fog odafigyelni rá, de ha valakiben megvan a nyitottság, akkor célt lehet érni. Régebben, még a Köznevelés főszerkesztőjeként javasoltam egy Együtt élő kultúrák a Kárpát-medencében elnevezésű tantárgy bevezetését a magyar középiskolákban. Ennek a tárgynak a jelentős része vallásismeret – nem pedig hittan – lett volna, hogy ne érettségizzen le Magyarországon egy gyerek úgy, hogy ne járt volna még zsinagógában, katolikus vagy éppen görögkeleti misén. Az iskolákban pedig a karácsony mellett ünnepeljék meg mondjuk a purimot is, hogy ezáltal megtapasztalhassák, hogy más kultúrákban, vallásokban is megvannak azok az értékek, mint amiket a saját vallásukból ismerhetnek.

Szunyogh Szabolcs (Fotó: Népszava)
Szunyogh Szabolcs (Fotó: Népszava)

Ki ennek a beszélgetéssorozatnak a célcsoportja? A zsidó vallás például nem is szerepel a programban.

Ez a beszegetéssorozat Nagy Erzsébet ötlete, engem is ő kért fel a beszélgetések moderálására. Szerintem a sorozatot egyrészt hídépítésnek gondolta, másrészt pedig, hogy ebben a közegben megjelenítjük ezeknek a vallásoknak az értékeit. A magam részéről törekedni fogok arra, hogy a beszélgetések során megjelenjenek a kereszttény gondolkodásnak a Tanachbeli alapjai, hiszen ez pont olyan integráns része kell, hogy legyen a keresztény vallásoknak, mint az újszövetségi részek. A kettő nem állítható egymással szemben, hanem együtt érvényes.

Miért fontos megismerni más vallásokat?

Amikor még Nagy-Magyarország létezett a különböző felekezetű egyházi iskolákban eltérő osztálylétszámok voltak. A katolikus egyházi iskolákban olyan 30-40 közötti volt az átlagos osztálylétszám, a reformátusoknál elérte az ötvenet, a görög-katolikusoknál pedig 90 gyerek ült egy osztályban. A görög-katolikus abban az időben egy kitaszított, lenézett, viszont nagy létszámú vallás volt Magyarországon, amely értékeire egyáltalán nem voltak vevők más egyházak hívei. De ha lettek volna olyan projektek, amelyek bemutatják hogyan zajlik le egy istentisztelet egy keleti keresztény templomban, akkor lenyűgözve nézték volna a katolikusok és a reformátusok, hogy micsoda értékek vannak ebben a vallásban. Mindjárt nehezebb lett volna a görög-katolikusok ellen uszítani.

Ha már az uszításról beszélünk, most éppen az iszlám ellen zajlik kormányzati uszítókampány, még ha migránsokról is szólnak a propagandaanyagok, mindenki tudja, hogy nagy többségében muszlim vallású emberekről van szó.

Ez annyira így van, hogy az egyik nagyokos disznófejeket helyezett volna ki a határon felállított kerítésre. Az a helyzet, hogy a judaizmus és a kereszténység kulcsmondata, miszerint „szeresd felebarátodat, mint te magadat”, az a Koránban is benne van. Maga az iszlám nem tehető felelőssé azért az iszlám fanatizmusért, ami elől ezek az emberek is menekülnek. Azt a 16-17. századi keresztény fanatizmust, a vallásháborúk idején elkövetett népirtásokat az iszlám meg sem közelíti, a kereszténységet mégsem tekintjük egy véres, gyilkos vallásnak. Az iszlám nem jelent nagyobb fenyegetést az európai kultúrára, mint mondjuk a kereszténység. Természetesen van rizikója a bevándorlásnak, hiszen ezek az emberek egy olyan közegből érkeznek, ahol komoly Izrael-ellenes és antiszemita nevelést kaptak, de annak a gyűlöletkeltésnek, amit jelenleg a kormányunk művel, sokkal nagyobb a rizikója.

Szunyogh Szabolcs legutóbb megjelent Jákob csillaga című könyvével
Szunyogh Szabolcs legutóbb megjelent Jákob csillaga című könyvével

A sorozatban szereplő vallásoknak van valamilyen közös pontja, amely körül zajlanak majd a beszélgetések?

A buddhizmust leszámítva ezek mind ábrahámi vallások, és Ábrahám már Noé alapján áll, a Noé-féle törvényadás pedig minden népre kötelező. Ennek alapja, hogy „a vért megtiltom, az emberi életet számon kérem rajtatok”, és ebből indul ki az iszlám és az összes keresztény vallás. A buddhizmus pedig az első olyan vallás a világon, amely nem foglalkozik istenekkel, tulajdonképpen egy isten nélküli vallás, amely az erkölcsi megtisztulást tartja szem előtt. A közös tisztelet alapján viszont meg tudjuk találni az összes vallással a közös nevezőt.

Mi a vallások szerepe ma a nyugati világban és itt Magyarországon?

Mi, itt Magyarországon nem érzékeljük, hogy az európai kultúrának a felvilágosodás milyen nagy mértékben az alapja, a szabad gondolkodás a legfontosabb és legelemibb kiindulópontja a nyugati világnak. Az a fajta bigott vallásosság, ami itt bennünket olyan sokszor irritál, nem igazán működik ebben a közegben. A katolicizmusnak nyugaton két nagy jellegzetessége van, az egyik a stilizáltság felé való elmozdulás, a másik a hatalmi egyházból a szolgáló, segítő egyházba történő átpozicionálás. Ez ugyanis az egyetlen út, hogy valahogy egy modern világban meg tudjon maradni. Mindez nálunk, Kelet-Európában nem annyira domináns, a menekültekkel kapcsolatban például gyönyörű mondatokat hallok Rómából, de nem hallok semmit Esztergomból, mintha nem ugyanaz a vallás lenne. Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy a kelet-európai népek a kommunista időkben és már azelőtt is valamilyen kollektivista társadalom bűvkörébe éltek, és a szabadelvűség nem látszott egy járható útnak a számukra. Ez egy nagy átok, amely a kelet-európai vallásokat terheli.

Szunyogh Szabolcs
Szunyogh Szabolcs

Egyre több iskolát vesznek át az egyházak az államtól. Milyen jelentősége van ennek a jövő generációjának oktatását illetően?

Korábban azt találtuk, hogy az egyházak alapvetően az elit gimnáziumokra fókuszálnak, és gyakorlatilag a Kolping volt az egyetlen, amely hajlandó volt nehéz sorsú, kültelki szegény gyerekekkel is foglalkozni. Az egyházak tehát az evangelizációt úgy fogták fel, hogy megszervezik az értelmiség utánpótlásának a nevelését, és nem túl szerencsés, ha ez egyházi kézbe kerül. Ha ugyanis megnézzük azokat tankönyveket, amelyekből ezek az iskolák tanítanak, az nagyon távol áll attól, amit egy felvilágosult, szekularizált oktatás ideáljának nevezhetünk.

Ráadásul több iskolában is megszüntetik a természettudományos tárgyakat, és egy, összevont tantárgyként oktatják majd, miközben kötelező hittan vagy erkölcstan oktatást vezettek be.

Az összevont tárgyaknál nem magával az összevonással van gond, hanem azzal, hogy ezt az összevont tárgyat csökkentett óraszámban akarják tanítani. Így viszont a diákok nem kapják meg azt a felfedeztető, gondolkodtató, problémamegoldó szemléletet, amelyre a matematika, a fizika, a kémia külön-külön rávezethetne. Ehelyett kapnak egy primitív ideológiát, ami azon felül, hogy egyházi, súlyosan terhelt különböző kirekesztő elfogultságokkal. A délelőtti hittanoktatás még azért is problémás, mert így a hittant egyenértékűvé teszi mondjuk a matematikával, ehelyett érdemesebb lenne inkább vallásismeretet tanítani. Például azt, hogy a judaizmus nagyszerűsége nem abban rejlik, hogy bevezette az egyistenhitet, hanem a mózesi törvények jogvédő szemléletében, ami nem csak egy kiváltságos csoport kezébe adta a joggyakorlás lehetőségét, hanem az egész népnek.

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp