Következik: 

Svát 14, 5779 · 2019. január 20, vasárnap
Menu

Zsidók voltak, és dicsőséget hoztak ennek az országnak

Az Életmesék világhírű zsidó honfitársainkról című könyv harmincnyolc olyan magyarországi zsidó életrajzát tartalmazza, aki nevét az egész világ ismeri. A szerzővel, Iván Katalinnal többek között a könyv születéséről, a „ki a zsidó?” kérdésről és marslakókról beszélgettünk.

Amikor híres, esetleg Nobel-díjas zsidókról esik szó, akkor valahogy mindig felmerül, hogy miért fontos az, hogy ezek az emberek zsidók voltak. Az Életmesék esetében miért volt lényeges a könyv szereplőinek zsidó származása?

Rengeteg híres ember van, és hát valamilyen módon szelektálni kellett. Azért pont erre a szelekcióra esett a választás, hogy ne mindig csak a holokausztról beszéljünk zsidó emberek esetén, hanem arról is legyen szó, hogy ezek az emberek, akik itt születtek, és magyarnak vallották magukat, vagy éppen nem itt születtek, de mégis magyarnak tartották magukat, zsidók voltak, és dicsőséget hoztak ennek az országnak.

Iván Katalin
Iván Katalin

Hogyan sikerült a „ki a zsidó?” kérdésben dönteni?

Azt megmondani, hogy ki a zsidó, azon túl, hogy zsidó az, aki annak vallja magát, borzasztóan nehéz. A könyv készítése közben egyszerűen el kellett határoznunk, hogy kit fogunk így bemutatni. Radnóti példája lebegett a szemünk előtt, aki kikeresztelkedett, mégsem lehet azt mondani róla, hogy nincs köze a zsidósághoz, hiszen mindenki tudja róla Magyarországon, hogy zsidó volt. Mivel még rengeteg ilyen embert lehetne említeni, ezért úgy határoztunk, hogy azt tekintjük zsidónak, akiről mindenki tudja, hogy zsidó.

Valóban rengeteg ilyen embert lehetne említeni. Mi alapján választották azokat, akik végül is a könyvbe kerültek?

A bőség zavara volt. Ki is maradtak néhányan, akiknek lehet, hogy itt volna a helyük, de ez a könyv ennyi fejezetet nem bír el. Azokat válogattam be a könyvbe, akik valamilyen oknál fogva különösen érdekesek lehetnek az olvasók számára. Azt mérlegelve, hogy kit tekintek világhírnek, igazából csak két emberrel voltam megakadva. Az egyikük Kronberger Lili, az első magyar világbajnok, aki nő létére még férfiak között is versenyzett, és nyert. Ráadásul a világon ő volt az első műkorcsolyázó, aki zenére táncolta el a kűrjét. Azon lehetne vitatkozni, hogy ő világhírű-e, de hogy megérdemelné, az biztos.

Hogyan talált rá ezekre a történetekre?

Rengeteget jártam könyvtárba, és nagyon sok időt töltöttem az interneten, de levéltárba például csak egy alkalommal kellett elmennem. Az ismeretterjesztésben szerzett tapasztalat viszont nagyon sokat segített a könyv megírásában. Már 40 éve vagyok a pályán, sőt, még a szakdolgozatomat is ebből írtam, és ez a felhalmozott tudás, bizony, nagyon jól jön, hogy tudjam, mit és hol lehet elérni, honnan kell elindulni, hogy meglegyenek az érdekesebb információk.

Korábban már megjelent egy hasonló témájú könyv, amely magyar kiadásának címe Kilenc magyar, aki világgá ment és megváltoztatta a világot, míg az eredeti amerikai kiadás címe A nagy szökés: kilenc zsidó, aki elmenekült Hitler elől és megváltoztatta a világot volt. Ebből nagyon úgy tűnik, hogy a magyar verzió kiadói úgy gondolhatták, Magyarországon nem lehet vagy nem érdemes kiemelni az emberek zsidó származását. Az Életmesék esetében ezt mégis megtették.

Ez egyszerűen csak egy ténymegállapítás, semmi több. Ezeknek az embereknek nagyon sok tulajdonságuk volt, az egyik ezek közül, hogy zsidóknak voltak tekinthetők.

Az Életmesék különböző kategóriákban mutatja be a világhírű magyar zsidókat, a könyvben szerepelnek írók, filmesek, fotósok, sportolók és tudósok. Van esetleg olyan csoport, amely valamilyen módon kiemelkedik a többi közül?

Először a marslakókról szóló fejezet készült el, annak ellenére, hogy végül ez a könyv utolsó része lett. Ők voltak ugyanis azok, akik a világtörténelembe a legerősebben beleszóltak. Sokan járultak hozzá ahhoz, hogy a II. világháborút ne a németek nyerjék meg, elég csak az atombomba feltalálására gondolni. De kuriózumként kiemelném, hogy egyebek között Bíró László golyóstollai is segítették a brit légierőt, amely 1944-ben azért tért át a golyóstoll használatára, mert nagy magasságokban csak az működött. A könyv címe eredetileg Marslakók Magyarországról lett volna, ám erről többen is lebeszéltek, azzal, hogy az olvasók ufókra vagy űrlényekre fognak gondolni, ha meglátják a címet.

Mi lehet az oka annak, hogy ezek az emberek nagyrészt külföldön lettek híresek?

Könnyebb Amerikából, Angliából vagy egy nagyobb országból világhírűvé válni, itt nálunk azért kevesebb lehetőség van a kitörésre. A magyar nem éppen egy világnyelv, amit itt írnak, azt le kell fordítani ahhoz, hogy külföldön is sikere legyen. De van példa ennek az ellenkezőjére is: Molnár Ferenc itthon lett sikeres, és már híres volt, amikor külföldre távozott.

Ha az Életmesékben szereplő hírességekről szeretne valaki olvasni, akkor miért pont ezt a könyvet válassza, és miért ne mondjuk a Wikipédiát?

A Wikipédia egy nagyszerű találmány, de az mégis csak egy lexikon. Ebben a könyvben mindenki széles háttérrel van ábrázolva, amelyen keresztül jobban megismerhető és megszerethető… vagy meg nem szerethető. Azonkívül, hogy egy-egy embert remekül meg lehet belőle ismerni, még arról a korszakról, amelyben éltek és híressé váltak, vagy a találmányaikról, alkotásaikról is nagyon sokat megtudhat az olvasó.

A Bálint Házban Életmesék klubestek néven egy négy részes rendezvénysorozat is indul.

Az első alkalommal Mérő László fog a „marslakókról” beszélni, azokról, akiket elsődlegesen neveztek így. Azaz azokról a nagy magyar fizikusokról, akik Amerikában dolgoztak. Bár én a könyvemben marslakóknak nevezem azokat a különleges magyarokat is, akikre ráillik az a közismert anekdota, amely szerint Ferminek arra a kérdésére, hogy vajon miért nem látogatták még meg az űrlények, akiket akkoriban marslakóként emlegettek, a mi szép bolygónkat, Szilárd Leó nagyon okos, de kissé fura honfitársaira utalva így felelt: Itt vannak már, akcentussal is beszélnek, csak éppen magyaroknak nevezik őket”.

Említette korábban, hogy vannak olyanok, akiknek a könyvben lett volna a helye. Terveznek esetleg folytatást?

A folytatás lehetősége is felvetődött, de olyan ötlet is felmerült, hogy azokról a magyarokról kellene írni, akik itthon maradtak, és részt vettek a magyar kultúra vagy éppen a magyar ipar felemelésében.

Ha valaki mondjuk ötven év múlva egy hasonló könyvet szeretne írni, amelyben ma élő, világhírű magyar zsidók szerepelnének, akkor tudna majd ugyanilyen bőséges anyagból válogatni?

Ez majd ötven év múlva kiderül.

 

  • Ha tetszett a cikkünk, támogass minket! Ezzel hozzájárulhatsz ahhoz, hogy zsidó közösségi portálként minél több és színesebb anyagot közölhessünk a Kibicen. Minden adományt szívesen veszünk! Bankszámlaszám: CIB 10701324-67817975-51100005


    Egyszeri támogatás:

    Havi támogatás:

Share on facebook
Facebook 0
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp