Most sem kíméli az olimpiát az arab-izraeli konfliktus

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Az olimpia eredetileg arról szólna, hogy sportolók nagy békességben és szeretetben megmérkőznek egymással, ennek ellenére a politika valahogy sosem bírt kimaradni a világ legnagyobb sporteseményéből. Az arab-izraeli konfliktus például idén is sikeresen szivárgott be az olimpiára.

Az 1972-es müncheni játékokon történt terrortámadással valószínűleg sikerült az arab-izraeli konfliktust csúcsra járatni az olimpiák történetének során. Akkor ugyanis a Fekete szeptember palesztin terrorszervezet tagjai 11 izraeli sportolót ejtették túszul, majd gyilkolták meg. 44 évvel a merénylet után, a riói olimpia sem maradt botrányoktól mentes, amikor izraeli és arab országot képviselő sportolók találkoztak (vagy szándékosan nem találkoztak) a küzdőtéren vagy csak éppen egy buszon.

Iszlam el-Sehabi és Or Sasson
Iszlam el-Sehabi és Or Sasson

Az első súrlódást már rögtön a megnyitó ünnepség előtt sikerült összehozni, amikor is a libanoni küldöttség pár tagja azt követelte, hogy ne engedjék felszállni az izraelieket ugyanarra a megnyitóra tartó buszra, amelyen éppen helyet foglaltak. Az izraeliek végül engedtek, és a békesség kedvéért egy másik busszal utaztak a stadionhoz.

Az arab-izraeli konfliktus azonban a cselgáncsversenyeken éleződött ki igazán, de nem a felejthetetlen küzdelmek miatt. Az első esetben ugyanis még küzdelem sem volt, mivel egy szaúdi dzsúdózó, Dzsoud Fahmi visszalépett a versenytől, hogy elkerülje az izraeli Gili Cohen elleni összecsapást. De nem ez volt a legnagyobb visszhangot kiváltó eset a dzsúdóversenyek folyamán.

Az egyiptomi dzsúdós Iszlam el-Sehabi ugyan kiállt az izraeli Or Sasson ellen, de miután vereséget szenvedett, nem volt hajlandó kezet fogni izraeli ellenfelével. Annak ellenére, hogy a cselgáncs küzdelmek végén nem kötelező a kézfogás (csak a meghajlás), az igen csak sportszerűtlen tettnek számít, ha valaki visszautasítja a kézfogót.

A jogos felháborodást követően viszont kiderült, hogy az egyiptomi sportoló már azzal is komoly kockázatot vállalt, hogy egyáltalán kiállt az izraelivel szemben. El-Sehabi ugyanis rengeteg fenyegetést kapott egyiptomi szélsőségesektől, amennyiben megküzd a „gyilkos nemzet” képviselőjével. El-Sehabi a kézfogást úgy tűnik már nem merte bevállalni. Or Sasson később harmadik lett a versenyen, és ezzel megszerezte Izrael második bronzérmét.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp