30 éve hekkeli a rasszista propagandát a berlini nagymama

Irmela Mensah-Schramm először 1986-ban szakított le egy falragaszt, amely Rudolf Hess, Hitler helyettesének a szabadon bocsátását követelte. Azóta már több mint 100 ezer rasszista szórólapot, matricát és falfirkát távolított el Berlin utcáiról.

„Ha én nem csinálom, akkor ki fogja?” – teszi fel a kérdést Irmela Mensah-Schramm, a 70 éves nagymama, aki már 30 éve járja Berlin utcáit, és távolítja el a rasszista, idegengyűlölő, neonáci plakátokat, matricákat, szórólapokat és graffitiket, vagyis nagyjából mindent, amit talál. Ha teheti, lekaparja a falakról, villanyoszlopokról, hirdetőtáblákról, ha pedig nem megy, akkor egyszerűen lefújja spray-vel.

Irmela Mensah-Schramm
Irmela Mensah-Schramm

A mosolygós, ősz hajú asszonynak már meggyűlt a baja a neonácikkal és a hatóságokkal is, de semmiképpen nem adná fel, hogy megtisztítsa a várost a rasszista propagandától. Dolga pedig akad bőven, eddig már több mint 100 ezer ilyen típusú anyagot gyűjtött össze harmincéves tevékenysége során. Ezek most éppen az Antiszemita és rasszista falragaszok 1880-tól napjainkig című kiállításon láthatók a berlini Német Történeti Múzeumban. Nyolc héttel azután, hogy gyűjteményét a múzeumnak adta, újabb 200 rasszista matricát gyűjtött be az utcákról.

A jelenlegi menekültválság kezdete óta Mensah-Schramm szerint drasztikusan emelkedett az idegengyűlölő falragaszok mennyisége, és egyben az ezeket közzétevő szervezetek és személyek száma is. Ezzel együtt arányosan csökkent az antiszemita matricák és szórólapok száma, hiszen most a menekültek számítanak az aktuális ellenségnek. Persze azért még mindig akadnak hagyományos antiszemita falragaszok is, az egyik korábban eltávolított példányon például a „Zsidók, takarodjatok a kemencékbe” felirat állt.

Irmela Mensah-Schramm nyugdíjazása előtt értelmi fogyatékos gyerekeket tanított egy iskolában, először a negyvenes éveiben látogatott el egy náci koncentrációs táborba, amely nagyon megérintette. Azóta minden évben elmegy oda, hogy megemlékezzen az elpusztított emberekről. Néhány évvel az első látogatása után szakította le azt a bizonyos Rudolf Hess-es falragaszt.

(Quartz)

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp