Jeruzsálemi körséta: Mea Saarim, ahol az idő megállt

Ez Jeruzsálemnek azon negyede, ahol az évek során semmi nem változott, és akik később találtak itt otthonra, azok is visszaléptek az időben. Ebből következik, hogy a városrész a mai napig az ultraorthodox zsidóság lakhelye, végtelenül zárt közösség úgy a vallást, mint minden egyéb hagyományt illetően. Erős ellenállást tanusítanak minden általuk modernizációnak vélt változtatással szemben. Mea Saarimban nagyon sok magyar származású zsidó él, annyira sok, hogy a kerületen belül, mint állam az államban, kialakult egy magyar negyed.

Meghatározott, szinte mértanilag kiszámítható körben élnek, gyakorlatilag területük határát nem lépik át. A negyedben minden megtalálható, ami életükhöz nélkülözhetetlen, vannak pékségeik, zöldség- és húspiacuk, ruházati- és cipőüzleteik. A tömegközlekedést bonyolító “EGED” autóbuszok behajtása tilos, mivel azon együtt utaznak férfiak és nők (a zömében orthodoxok lakta részt érintő járatokon a nők elkülönítve, a jármű hátsó részében foglalhatnak helyet, felszállás is a középső ajtón történik.

Azok a zsidók, akik kevésbé járatosak a vallási előírásokban, legalább annyira csodabogárként kezelik őket, mint az idegenek. Köreikben elképzelhetetlen, hogy férfi-nő kezet fogjanak egymással és a házasságokat a mai napig sadhen (házasságközvetítő) igénybevételével ütik nyélbe.

Hétköznap az utcán
Hétköznap az utcán

Férfiak, nők, de már a gyerekek is nagyon szolidan öltöznek. A nők ma is kizárólag hosszú ujjú, mandzsettával záródó, nyakig gombolt felsőrészben, és bokáig érő (de legalább vádli középig) szoknyában, nyáron is harisnyával viselt zárt cipőben járnak. Hétköznapi kendőjüket a Szombat tiszteletére parókára cserélik és attól függően, hogy melyik rabbi tanításának követői, ezt még kis kalappal, esetleg háromszögletű kendővel is kiegészítik. A férfiak öltözéke is a választott rabbi által képviselt szokások függvénye.

Jeruzsálem ezen negyedében nagyon sok magyar származású zsidó él, annyira sok, hogy a kerületen belül, mint állam az államban, kialakult egy magyar negyed, a báté hungarim (magyar házak). Az itt élő magyar származású zsidók tulajdonképpen egy maguk alkotta gettóban élnek. Házaik négy emeletesek és háromszöget alkotva épültek. A benne lévő lakások alapterülete nem több 65 m2-nél. A háromszög elrendezés nem öncélú megoldás, funkciója van. Ezek a belső udvarok adnak helyet a zsinagógának,  mely egyben a tanház szerepét is betölti. A kövezett udvar a vallási életen kívül még számtalan célt szolgál. Játszótér a gyerekeknek, társasági élet tere a felnőtteknek, de itt szárad a mosott ruha is. A lakásajtók is erre az udvarra nyílnak, és sok helyen még ma is áll a közös kenyérsütő kemence, amiben a szombati sólet sül télen-nyáron. Az itt élők még étkezési szokásaikban sem alkalmazkodtak a helyi éghajlathoz.

Magyar házak és az általuk közrefogott belső tér
Magyar házak és az általuk közrefogott belső tér

Igaz, hogy ez a fekete-fehér világ számos rabbi követőiből tevődik össze, vannak azonban egységes jegyeik. Ezek közé tartozik, hogy egy részük Izrael államot vallási okokból nem ismeri el.  Az a részük, amelyik tudomásul veszi az állam létét, az sem vesz részt a közéletben. Olyannyira nem, hogy többnyire még adót sem fizet, katonai szolgálatot nem teljesít, munkahellyel nem rendelkezik. (A katonai szolgálattal és a munkavállalással kapcsolatban az utóbbi időben történtek változások, de ezek mérlegét megvonni még korai lenne.) Megélhetésüket a jesiváktól kapott juttatás és a családi pótlék jelenti. Parlamenti képviselőik állandó harcban állnak a mindenkori kormánnyal ezen juttatások kiszélesítése érdekében. A héber nyelvet csak a legszükségesebb esetben használják. Otthon többnyire jiddis, magyar és az amerikai angol a társalgási nyelv.  Ez a kör magába foglalja még a lubavicsi rabbi francia ajkú követőit is.
A magyar kolónia tagjai több generáción át is megőrizték anyanyelvüket, nem elsősorban azért, mert magyarnak tartják magukat, hanem mert ez is része a hagyománynak, amit őrizni kell.

A kalapból és a kaftán helyett viselt ferencjóskából ítélve magyarok
A kalapból és a kaftán helyett viselt ferencjóskából ítélve magyarok

A teljes cikk itt olvasható.

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp