„Minden rendben van veled! Semmin se változtass!”

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Istenhitről és homoszexualitásról vall az izraeli hadsereg egyik katonája. A napokban kezdődött meg Izraelben a Pride ünnepségsorozat. Ennek apropóján kérdezte az idfblog.com Jehonatan tizedest, aki egyrészt vallásos, másrészt meleg, és nem először foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A hadseregben szolgáltál, amikor először beszéltél arról, hogy meleg vagy. Hogyan tudod kezelni azokat az embereket, akik kevésbé nyitottak vagy megértőek az LGBT közösség tagjaival szemben?

A hadseregben nagyon támogató közeget találtam. A harcos társaimtól a magasabb rangú tisztekig mindenki elfogadott. A hadseregben mindenféle típusú ember megtalálható. Ez néha okoz nehézségeket, de alapvetően türelmesnek kell lenni, és elfogadni, hogy nem mindenki rendelkezik azonos háttérrel. Ha valamit én nem értek, akkor igyekszem kérdéseket feltenni. Fontos, hogy az ember őszinte legyen önmagával, ne szégyenkezzem saját maga miatt.

Hogy kezdtél neki ezekhez a vallomásokhoz?

Az alapfelkészítés során arra kértek minket, hogy tartsunk egy tízperces beszédet valami olyan témáról, ami fontos a számunkra. Leültem a parancsnokommal és azt mondtam neki: „van valami, amit el szeretnék mondani, de ez több lesz, mint 10 perc”. Bevallottam neki, hogy meleg vagyok, és meséltem az izraeli tapasztalataimról. Ő tovább bátorított, hogy beszéljek erről nyilvánosan is. Ez volt az első alkalom.

Aztán amikor a munkám miatt vettem részt egy képzésen, sok pletyka keringett, és néhány katonatársam elég gyerekesen viselkedett. Gondolkoztam, mit tehetnék ez ellen. Panaszkodhatok, vagy kérhetem az áthelyezésemet, vagy felvethetem a problémát és párbeszédet kezdeményezhetek. Ez utóbbi mellett döntöttem, és kiderült, sok a félreértés és a félelem a katonák között.

Jehonatan tizedes
Jehonatan tizedes

Előfordult valaha, hogy egy-egy előadás után odajöttek hozzád emberek, és elmondták, hogy megváltozott a véleményük az LGBT közösségről?

Egyszer egy nagyon vallásos férfi jött oda hozzám és azt mondta: „sosem gondoltam még erre a dologra ebből a szemszögből. Örülök, hogy megtartottad a beszédet”. Ez nem azt jelenti, hogy gyökeresen megváltozott a viselkedése, csak elkezdett egy kicsit másképp gondolkozni, és másoknál is ez a jellemző.

Azt gondolom, ezért érdemes nekem is kiállnom. Számos lehetőség nyílik a hadseregben arra, hogy hatással legyünk az emberek gondolkodásmódjára bizonyos társadalmi kérdésekkel kapcsolatban. Nagy siker, ha már eljutnak addig, hogy „hoppá, ez az ember, aki itt áll előttem, más, mint amilyennek gondoltam, teljesen normális figura”.

Mit gondolsz, a te katonatársaid nyitottabbak az LGBT közösséggel szemben, mint az átlag?

Ha a LGBT közösség bármelyik tagját odaültetjük más emberek elé, és ő nyíltan felvállalja a másságát, akkor szerintem az emberek nyitottabbá válnak. Arra gondolnak majd, hogy ez az ember is hasonló hozzájuk. A hadseregben azt nézték, hogy én is egyenruhát viselek, hétvégén eltávozást szeretnék kapni, és normális életet akarok élni, úgy mint a többiek. A hadsereg egyik nagy előnye, hogy itt mindenki egy cipőben jár – ez a helyzet megmutatja, hogy lényegében egyformák vagyunk, még akkor is, ha másfajta életet élünk, ha elhagyjuk a bázist. Amikor az LGBT közösségről gondolkodunk, nem szabad elfelejtenünk, hogy melegek lehetnek a katonák, vallásosok között, vagy lehetnének a saját gyerekeink is vagy akár mi magunk.

Hogyan tudod összebékíteni a szexuális orientációdat a vallással?

A legtöbb ember a következőképpen gondolkodik: ha hibát követünk el vagy képtelenek vagyunk valamelyik parancsolatot megtartani, akkor ki kell dobni a gyereket a fürdővízzel együtt. Én ezzel egyáltalán nem értek egyet. Sokan azt hiszik, ha valaki meleg, az nem lehet vallásos. Másik úgy vélik: a vallásos ember nem létesíthet testi kapcsolatot a másik nem képviselőjével. Mégis sok vallásos ember megteszi ezt. Mindennek annyiféle értelmezése van, és butaság, ha azt gondoljuk, azért mert valamit nem vagyunk képesek megtenni, akkor jobb, ha az egészet feladjuk. Én mindig azt szoktam mondani: egyetlen személy ítélhet csupán arról, jó vallásos zsidóként élek-e. Nem a rabbi, nem a közösségem tagjai, csakis Isten. A többiek pedig tartsák meg maguknak a véleményüket. A vallásosok hozzáállása is sokat változott az elmúlt 100 évben. Idő kell mindenhez, és sok tanulás, de lassan talán elfogadóbbá válhat a társadalom.

Mit mondanál egy fiatal melegnek, aki vallásosként egyedül érzi magát?

Minden rendben van veled. Semmin se változtass !

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp