A Salgótarjáni utcai temető szimbolizálja a magyar zsidóság aranykorát

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Ideiglenesen bezárják a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes. A sírkertben nagyiparosok, művészek és tudósok nyugszanak, zsidó emancipáció és a magyar polgárosodás útját is végig lehet itt járni. A sírkert az 1920-as évekre betelt, de a családi mauzóleumokba ezt követően is rendszeresen temetkeztek. Az utolsó temetés 2004-ben volt. Heisler András, a Mazsihisz elnöke szólt arról, hogy a Salgótarjáni utcai temető szimbolizálja a magyar zsidóság aranykorát Magyarországon. A sírok és műemlékek által kijelölt úton a zsidó emancipáció és a magyar polgárosodás útját is végig lehet járni – mondta a Mazsihisz elnöke.

Dankó Dalma művészettörténész elmondta, az 1867-es emancipációs törvény megnyitotta az utat a zsidó vallásúak előtt is a politikai karrier és sok más hivatás felé. Így ebben a sírkertben nagyiparosok, művészek és tudósok nyugszanak. Itt található Horn Ede, az első zsidó vallású magyar államtitkár és Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter sírja is – tette hozzá.

A sírkert legnagyobb építménye a hatvani Deutsch család mauzóleuma
A sírkert legnagyobb építménye a hatvani Deutsch család mauzóleuma

A sírkert jellegzetessége a nagyszámú mauzóleum. Ennek oka, hogy míg a zsidó temetőkben hagyományosan külön temetkeztek a férfiak és a nők, addig a 19. században “lazultak” a temetkezési szabályok, és a családi sírboltokba már együtt is el lehetett temetni a család férfi és nő tagjait.

A zsidó temetőkben található mauzóleumokban ugyanakkor – szemben a keresztény sírboltokkal – nincs imádkozásra kialakított külön tér – tette hozzá.

A Salgótarjáni utcai temetőt 1874-ben nyitották meg, 1874 és 1891 között a pesti oldal egyetlen zsidó temetője volt. A sírkert az 1920-as évekre betelt, de a családi mauzóleumokba ezt követően is rendszeresen temetkeztek. Az utolsó temetés 2004-ben volt.

Évtizedes pusztulás nyomai a bejárattól jobbra álló kriptasoron
Évtizedes pusztulás nyomai a bejárattól jobbra álló kriptasoron

A temető az utakra is rádőlő sírkövek, az omladozó mauzóleumok és a környezetükben kialakult, a sűrű aljnövényzet miatt nehezen észrevehető árkok miatt vált veszélyessé. Radnainé Fogarasi Katalin hangsúlyozta, a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) főigazgatója elmondta, hogy a sírkert csak addig lesz zárva, amíg sikerül legalább a fő útvonalakat biztonságossá tenniük.

Heisler András hozzátette, az intézettel közös céljuk – és erről csütörtökön egy megállapodást is aláírtak -, hogy a temető a világörökség része legyen.

Share on facebook
Facebook
Share on twitter
Twitter
Share on tumblr
Tumblr
Share on email
Email
Share on whatsapp
WhatsApp