Mohamed próféta és a zsidó nők

Mohamed életében több zsidó nő is fontos szerepet játszott. Feleségek és ágyasok egyaránt felbukkannak a prófétáról szóló életrajzi írásokban, főként azokból az időkből, amikor 622-ben átköltözött Mekkából Medinába, ahol több zsidó törzs is élt. Mohamed a zsidó nőkhöz fűződő viszonyát vizsgálva többet tudhatunk meg az iszlám prófétájának zsidókkal történő összetűzéseiről is. Elég kevesen kutatják Mohamed próféta életét. Ennek egyrészt a téma érzékenysége, másrészt pedig a fellelhető forrásokkal kapcsolatos nehézségek az okai. Azok a könyvek ugyanis, amelyek Mohamed életéről szólnak, komoly nyelvi akadályokat állíthatnak az arab nyelvet kevésbé jól ismerő kutatók elé, ráadásul meglehetősen kevés felhasználható információt tartalmaznak. Különböző internetes forrásokon azonban már rengeteg független és megbízható adat található a prófétáról és arról a korról, amelyben élt. Így ma már több mindent megtudhatunk a Mohamed életét meghatározó emberekről, törzsekről, helyekről és persze a számára fontos nőkről is.

Mohamed a legyőzőtt zsidók behódolását fogadja
Mohamed a legyőzőtt zsidók behódolását fogadja

Az utóbbi talán legizgalmasabb kérdése, hogy milyen szerepet játszottak a zsidó nők Mohamed életében, mert hogy ilyenek is akadtak a nők közt szép számmal. Amikor 622-ben Mohamed Medinába költözött, már nemcsak próféta, hanem a városnak és a körülötte fekvő törzseknek teokratikus, azaz isteni alapon való uralkodója is lett. Mohamed feleségei között található például Elsat, aki a Kilab nevezetű törzsből származott, és családjának férfi tagjait a próféta kivégeztette, mivel fellázadtak ellene. Elsat és Mohamed házassága viszont más okból ért véget igen hamar. Mohamed a feleségeit választás elé állította: azt kérte tőlük, hogy életük végéig kötelezzék el magukat mellette, vagyis azt akarta, hogy az ő halála után se menjenek férjhez máshoz. Ha ezt valaki nem teljesítette, akkor a válás várt rá. Elsat ez utóbbit választotta. Zsidóságára pedig férfi családtagjainak kivégzése a bizonyíték. Ugyanis ők is fellázadtak Mohamed ellen, és a harcok során pusztultak el.

Egy másik, feltehetően szintén zsidó nővel viszont már a házasság sem jött össze a prófétának. Az Ifar törzsből származó Elsanba ugyanis kétségbe vonta Mohamed próféta mivoltát, miután kétéves korában meghalt Ibrahim nevű gyermeke. Elsanba erre azt mondta, hogyha Mohamed valóban próféta lett volna, akkor nem halt volna meg a hozzá legközelebb álló ember. A próféta ezért a kijelentésért örökre száműzte Elsanbát.

Medinában a zsidó törzsek erős katonai, gazdasági és szellemi dominanciával rendelkeztek a városban. Mohamed szerette volna a zsidókat is a saját hitére téríteni, ezért vonzóbbá akarta számukra is tenni az iszlám vallást. Elrendelte, hogy a mohamedánok Jeruzsálem felé imádkozzanak, és kötelezővé tette hívei számára a jom kipuri böjt megtartását is. A zsidók többsége ennek ellenére nem engedelmeskedett Mohamedet prófétának, a Qurayza törzs tagjai ráadásul ellene fordultak és segítették az ellenségeit, ezért a férfiakat kivégezték, a nőket és a gyerekeket pedig eladták rabszolgának.

Így kerülhetett Mohamed háztartásába Rájchana is, akit Mohamed ágyasaként említenek, és egyes források szerint még gyereket is szült a prófétának. A gyermek sorsáról azonban nincsenek adatok. Arról viszont több forrás is található, hogy amikor Rájchana választhatott, hogy Mohamed felesége legyen-e vagy maradjon rabszolga, akkor az utóbbit választotta, méghozzá azzal az indokkal, hogy így mindkettőjüknek könnyebb lesz. Rájchana ugyanis visszautasította Mohamednek azt a kérését, hogy vegye fel az iszlám vallást. Ez pedig igencsak elszomorította a prófétát.

Mohamed és Gábriel arkangyal
Mohamed és Gábriel arkangyal

A legismertebb és leghíresebb zsidó nő Mohamed életben a Nadir törzsből származó Cáfija volt, aki 17 évesen rabszolgaként került a próféta közelébe. Mohamed a lány családtagjait is kivégeztette, mivel segítették a Qurayza törzset az ellene folytatott harcokban. Ezért Cáfia gyűlölte a prófétát, de Mohamed addig esedezett, míg a zsidó lány meg nem bocsátott neki, sőt, mi több, még az iszlám vallásra is áttért. Mohamed nagyon szoros kapcsolatba került Cáfiával, és többször megvédte őt feleségei rosszindulatától. Sőt egyszer, amikor Cáfia tevéje megbetegedett, Mohamed az egyik asszonyát kérte meg, hogy segítse ki a lányt. Amikor viszont a felesége nem volt hajlandó tevét adni a zsidó rabszolgának, Mohamed súlyos büntetést szabott ki rá.

Mohamed halála után Cafia még sokáig élt, és évtizedekig ő szimbolizálta a zsidók számára azt, hogy Arába győzelmet aratott felettük. Ahogy egy híres tudós mondta róla: „Száz próféta és száz angyal nemzette Cáfiját, és Allah prófétája rabszolgájává tette őt”.

A szerző: Michael Lecker, a Jeruzsálemi Héber Egyetem arab nyelv és irodalom professzora

  • Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.

    Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

    Támogatom»

Facebook
Twitter
Tumblr
Email
WhatsApp